Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)

Régészet - B. Hellerbrandt Magdolna: A Gáva-kultúra települése Köröm-Kápolna-dombon

A Gáva-kultúra települése Köröm-Kápolna-dombon

69

virágcserép alakú, ma.: 6,7 cm. A 28. obj. fazekán (50. kép 14) a perem alatt hegyes bütykök sorakoznak, ma.:

5,6 cm.

A kisméretű edények többsége 5—10 cm magasságú, tál és fazék formájúak. Kihajló peremű, mély tál része lehetett az SNR 002 (50. kép 1) és a 46. obj. cserepe (50. kép 2), mely fényes fekete, szépen kidolgozott edény töredéke. Az SNR 002-ből fekete, vékony falú tálka töredéke származik. Mindkettő belső részén hat, illetve négy vonalkötegből álló, mélyített ívek látszanak. Gömbformájú kis edény volt enyhén ívelő oldalfallal a 38. obj. mély tálja (50. kép 9), ma.: 5 cm. Hasonló a leletanyagban a ltsz. 99.36.3710. darab. Szinte egyenes oldalfala van a 23. obj. edénykéjének (50. kép 6), mely felfelé szélesedik, alja omphalosos, ma.: 7,2 cm. Behúzott peremű tálka a 23. obj. edénye (50. kép 3), melynek peremrésze fonatos, alja omphalosos, ma.: 6,1 cm. Hullámvonalas és balról jobbra bevágott a pereme a 26. obj. táltöredékének (50. kép 5), ma.: 5,6 cm. Ugyancsak hullámos peremű az

50. kép 8 kis táltöredéke, melynek darabjai a 71. és 84. objektumból kerültek elő. Vörösesbarna színű, hiányos, jelenlegi magasága: 4,3 cm. Hullámvonalas peremkiképzést láthatunk például Somotorská hóra anyagában (PASTOR 1958,1.1. 2—5) és Somotor lelőhely kerámiái között (DEMETEROVÁ 1986, VII. t. 6). Hullámos peremű kis fazék került napfényre Romániában Vlaha Pad lelőhelyen (NAGY-GOGÁLTAN 2012,17. t. 1). Körömben kisméretű, mély tál lehetett a 2. obj. cserepe (50. kép 10). Peremrésze a nyakkal együtt kifelé ível. Felülete simított, és a gömbölyödő hason függőleges kannelúrák látszanak; ma.: 4 cm. Megfigyelhetjük, hogy az 50. kép 1—7 és 9—10 edénykék belül mind feketék.

Valószínű, hogy szoptató edény részbe a 46. objektumban talált, 2,9 cm hosszú, hengeres, lefelé keskenyedő kerámiatöredék, mely hosszában átfúrt (58. kép 3). Clemens Eibner kutatásai szerint Közép-Európa keleti felében voltak használatban (EIBNER 1973,144—199), az ő lelőhelyeit V. Szabó Gábor újabbakkal egészítette ki (V. SZABÓ 2002, 53, 37. ábra: XXXIV. típus 28). A körömi kis szopóka használatát a Budapest-Békás- megyeren talált ép darabhoz (KALICZ-SCHREIBER 2010, 197. t. 4) hasonlóan képzelhetjük el.

Behúzott peremű tálak árkolt és benyomkodott peremrési£- sz^el. Ezeknél a tálaknál megfigyelhetjük, hogy a külső oldalon levő bevágások mind balról jobbra irányulnak. Az^ 51. kép 7 töredékének belső peremrésze tagolt, ezt is jobb kézzel alakították. Erősebben, szinte szögben hajlik az SNR 053 nagy táljának pereme (51. kép 8), melynek külső felén balról jobbra irányuló árkolások

húzódnak, és közvetlenül alatta kettéosztott bütyök látható. Ma.: 21 cm, peremhossz: 36 cm. A 71. obj lelete perem- és faltöredék (51. kép 1—2). A perem felé az edényfal befűzött, majd kifelé tart, s ezen a belső peremrészen helyezkedik el a bevágások sora. Kívülről ennél a peremrésznél az agyag szinte alágyűrt. Belül fekete, kívül barna a cserép, peremhossz: 3,3 cm. Szintén behúzott peremű táltöredék a 71. obj lelete (51. kép 3). A behúzott perem belső oldalán láthatók a bevágások. Fekete, belül fényes darab, peremhossz: 4,2 cm. A 74. objektumhoz tartozott egy erőteljesen behúzott peremű tál része (51. kép 4), mely belül fényes, fekete. A perem teteje elnagyoltan árkolt, peremhossz: 9,4 cm.

Turbántekercses a 71. obj. kissé behúzott peremű táltöredéke (51. kép 5). Belül fényes, fekete, kívül foltos és foltokban, elnagyoltan karcolt, seprűs; peremhossz: 6,5 cm. Behúzott peremű tál töredéke volt a 71. obj darabja (51. kép 6). Ennél a peremet ferde benyomkodások sora díszíti. Barna, koromfoltos töredék, peremhossz: 5,5 cm. Behúzott peremű tál perem- és faltöredéke a 84. obj. lelete (51. kép 7). Peremrésze kívül turbántekercses, peremhossz: 6,5 cm. Kissé behúzott a pereme a 61. obj. egyik kerámiatöredékének (51. kép 9), amelynél a perem belső felén ovális benyomkodások sorakoznak, peremhossz: 3 cm. Hasonló benyomkodásos díszítést találtak Somotorská hóra lelőhelyen (DEMETEROVÁ 1986, IV. t. 5.6). Behúzott peremű tálak gyakoriak a Gáva-kultúra lelőhelyein. Feltűnik például Tiszaburán (KIRÁLY 2012, 7. t. 8—9) turbántekercses, fonatos, illetve sima peremmel.

Fülformák, bütykök, lyukasztások

A körömi edényeken hosszabb és rövidebb szalag- és hurkafüleket, valamint bütyökfogókat alkalmaztak. A szalagfülek között van olyan, mely hosszában mélyített (52. kép 3), előfordulnak felmagasodóak (52. kép 5), olyan, ahol a fül két árokkal három bordára tagolt (52. kép 12), és simák is (52. kép 11). Szalagfül került elő például Polgár I. lelőhely 61. objektumából (V. SZABÓ 2002,191. kép 5). Jellegzetes a peremből kiinduló szalagfül, mely a perem fölé magasodik, és az edény vállánál, illetve hasánál kapcsolódik vissza az edényhez. Ennek variációit láthattuk a csészéknél (44. kép 1—8).

Csésze forma az SNR 011 egyik lelete (52. kép 1). Belül szépen díszített. Hasonló a 23. obj. szélesebb bögréjének töredéke, ahol a fül a peremből indul ki úgy, hogy kissé benyomja az oldalfalat. Belül fekete, kívül barna, kis edény része. Hasonló fülkiképzés gyakori más lelőhelyeken is. Előfordult például Somotorská hora-n (PASTOR 1958,3. ábra) és Álba Iulia lelőhelyen (LASCU 2012, IV. t. 1—2). Az előzőhöz hasonlóan benyomták