Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - B. Hellerbrandt Magdolna: A Gáva-kultúra települése Köröm-Kápolna-dombon
A Gáva-kultúra települése Köröm-Kápolna-dombon 65 100 cm-t. A vizsgált vermeknél a legmélyebbek az ívelt oldalú gabonatárolók, majd a téglalap átmetszetű vermek, és legsekélyebbek a méhkas alakúak. Mint láthattuk, a késő bronzkori Gáva-kultúra Köröm-Kápolna-dombon feltárt telepén megtalálhatók a vermek különböző típusai, még ha sekélyebbek is, mint a két évezreddel későbbiek. A vermek nem a feudális gazdasági színvonal következményei (IKVAI 1966, 370). Nézetünk szerint, mint a háztípusok kialakulása (BÓNA 1973, 66-67; B. HELLEBRANDT 2013,103), úgy a vermek használata is a természeti környezet és az azonos fejlettségű gazdálkodás következménye. Valószínű, hogy a Rétföldön művelték a földet, és a terményt a lakóhelyen, a Kápolna-dombon elvermelték. Az ártéri karámban tartottak állatokat, juhot és szarvasmarhát. Vadásztak, főleg vaddisznót és gímszarvast ejtettek el. A Sajóban halásztak, sok halcsontot találtunk. Az élelemforrás kiegészítői lehettek az édesvízi kagylók. A 20. obj., házban egy lapos kő mellett 14 darab kagyló hevert, az egyik ép, azaz mind a két fele egyben van.18 A kagylók hossza átlag 4,2 cm. A 23. objektumban kisebb-nagyobb ép és töredék kagyló is volt, a 77. objektumban 9 kagylót találtunk, hosszuk 3,9—5,7 cm. Kerültek elő kagylók az SNR 002, SNR 008, SNR 011, SNR 021, SNR 023 gödrökben és az SNR 043 házban. Teknősbékát találtunk a 20. objektumban, ép, a hátán feküdt az ásatáskor (15. kép 1—2). A teknősbéka is táplálék lehetett, teknős páncéldarabot bontottunk ki az 5. és 83. objektumban. Köröm-Kápolna-dombon megfigyelhettük az égett pusztulási réteget, ezért úgy látjuk, hogy a telepet felégették. Elképzelhető, hogy a parittyából kilőtt, áttüzesített golyók (ld. lentebb, a leletanyagnál) lobbantották lángra a náddal, szalmával fedett háztetőket. A védett, zárt Kápolna-dombról a kijárás északra, a dombok felé lehetett. Az ásatás idején bejártuk ezt a területet, a mai körömi Rétföldet, ahol késő bronzkori — kora vaskori leleteket találtunk.19 2000-ben Lovász Emese vezetésével végeztek ugyanitt terepjárást, s hasonló korú cserepeket gyűjtöttek.20 TEMETKEZÉS A Gáva-kultúra emberei elhamvasztották halottaikat. Köröm-Rétföld enyhe lejtőjén az I. katonai térkép három halmot jelöl. Muhi alatt, a Sajóból kiágazó mesterséges 18 HÓM Régészeti Gyűjtemény: ltsz. 99.36.1931. 19 HÓM RégAd: 2674-99. 20 HÓM RégAd: 2862-00. meder tövében is van halom. A Kápolna-dombtól ÉK-i irányban, mintegy 5 km-re a Halom-dűlő nevet olvashatjuk az 50 000-es térképrészlet (/. kép 1) ÉK-i sarkában, s a 10 000-es térkép is ezt a dűlőnevet írja. Azt, hogy van-e összefüggés a Kápolna-domb lakói és a halmokba temetettek között, további régészeti kutatások dönthetik el. Temetési szertartásra utalhat a 16. obj., házban talált, 99.36.1212. leltári számú edénytöredék, melynek belső oldalán gyantacsíkot figyelt meg a teljes kerámia leletanyagot restauráló Z. Abonyi Judit. A kelta korban is találtunk gyantás edényeket hamvasztásos temetkezéseknél (HELLEBRANDT 1999, 95-96). Emellett a 2014-es leletmentéskor Gallina Zs. az SNR 020 méhkas alakú gödörben — mint az objektum leírásánál kitértünk rá — két rendellenes helyzetben eltemetett egyén csontvázára bukkant.21 LELETANYAG KERÁMIÁK A kerámiák, azaz az edények alkotják a leletanyag nagy részét, melyek közt vannak háztartási és díszedények. A háztartási edények nagysága, formája és díszítése is változatos. A legtöbb kerámiát a 18a-b objektumban bontottuk ki, mind égettek voltak. Bizonyára egy vagy több ház leégése után, a romok eltakarításakor ömlesz- tették a cserepeket és a paticsokat e két gödörbe (42. kép). Kúpos nyakú edény (42. kép 1) (régi elnevezéssel Villanova- típusú urna). Szép kivitelű. Alja kicsi, oldalfalai hirtelen szélesednek, a hasától a válláig kigömbölyödik, s ezen a kiöblösödő, legszélesebb részen arányosan elosztva öt függőleges borda húzódik; közöttük függőleges árkolások, kannelúrák töltik ki a mezőt. Vállán fent árok fut körbe, nyaka felfelé keskenyedik, felső részén vízszintes árkolások láthatók, majd a perem felfelé ívelve kihajlik. Vörösre égett, repedezett, alakja deformálódott. Ma.: 32,5 cm. Megjelenésre hasonló került elő a Felső- Tisza-vidéken (L. NAGY 2012, 1.1. B, 573. 1; M3-24. lelőhely), Somotorská horán (PASTOR 1958, II. 6), és Láposon (Lápuj, Románia, KACSO 1971, 1. kép a). Öblös hasú, lefelé hirtelen szűkülő, nagy edény (42. kép 3). Jellegzetes forma, vállán négy, belülről kinyomott bütyök helyezkedik el. Ma.: 30 cm. Rövidebb nyakú a 42. kép 5 edénye, ez 25 cm magas. Hasonló a ltsz. 99.36.4216. öblös hasú fazék, melynek vállán árok fut 21 A szokásostól eltérő temetkezést Király Ágnes dolgozza fel.
