Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Közlemények - Mincsik Veronika: Egy abaúji parasztcsalád gazdálkodása az 1940-es években, háborús frontlapok tükrében
276 Mincsik Veronika 5. kép. Vöröskeresztes szanitécek. Klema Gyula jobbról az első, 1940. (A fénykép magántulajdonban.) 6. kép. Klema Gyula az észak-erdélyi bevonulás után, gyimesi csángók között, 1940. (A fénykép magántulajdonban.) és felesége, Endre testvére, és István unokaöccse is rendszeresen válaszolt neki. Gyula gazda olyannyira aggódott az otthoni gazdaságért, hogy szinte minden lapja az aktuális teendőkről szólt. Tanácsokkal látta el őket, olykor utasítást adott és elvárta, hogy az otthoniak mindenről részletesen beszámoljanak neki. így ezek alapján apró részletekbe menően bepillantást nyerhetünk a család gazdálkodásába. 130 lap maradt fenn ebből az időből a Garadnán élő utódok tulajdonában. Több, mint 70 éven át megőrizték ezeket a frontlapokat, melyek közül 81-et Gyula gazda írt felesége, Erzsiké, valamint testvére, Endre és fogadott fia, István részére, attól függően, hogy mikor ki volt otthon náluk. 24 levelet írt Erzsiké a férjének, 15-öt Endre, 5-öt István, ezen kívül hármat az egyik húguk, Klema Mariska és férje, László János, hármat pedig a másik húguk, Klema Ilona és férje, Majoros András írt a távolban lévő Gyula gazdának. A legtöbb lap nagyon jó minőségben maradt fenn, ezek minden szava viszonylag könnyen olvasható, és csak elvétve akad köztük egy-egy olvashatatlanságig megrongálódott, egér rágta, vagy időközben elhalványult ceruzával íródott példány. Az első fennmaradt lap 1940. június 7-én keltezett, majd további 48 lap követte egészen 1940. október 25-ig. Pár hónapos kihagyás után 1941. áprilisából három lap maradt meg, majd 1941. július 5. és 1941. november 26. között folyamatosan 72 lapot írtak. 5 lapon a dátum nem szerepel, vagy nem kivehető. Mindebből, és a levél tartalmából is arra következtethetünk, hogy Gyula gazdát időközben többször, de legalább kétszer hazaengedték. A következőkben három nagyobb téma szerint csoportosítva tekinthetjük át a Klema család gazdálkodását, a fennmaradt lapok alapján: első ízben a végzett munka- tevékenységeket, majd a termesztett növényeket, végül pedig a tartott állatokat. A közleményben szereplő fényképek a Klema család tulajdonát képezik. A Garadnán készült képeket Klema Endre készítette az 1930-as, 1940-es években. A többi fénykép készítője ismeretlen. A közleményt Klema Gyula gazda „leszármazottai” egészítették ki, ezen adatközlések a lábjegyzetekben jelölve vannak. Lábjegyzetekben jelöljük azoknak a szövegrészeknek a forráshelyét is, amelyeket szó szerint idéztünk a közleményben. A lapok szövegében gyakran olvashatók Garadna község kül- és belterületi földrajzi nevei, a határrészek és a különböző művelési ágakba tartozó földterületek elnevezései. Ezek beazonosítását szolgálja a kutatás kapcsán készített 2. sz. térkép.
