Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Közlemények - Offertáler Havasi Béla: Kultúra és hatalom a neoabszolutizmusban. Božena Nemenová a rendőrség és a férje megfigyelése alatt
260 Offertáler-Havasi Béla RENDŐRI MEGFIGYELÉS ALATT Miért és hogyan került a 19. század ötvenes éveiben a rendőrség látókörébe a biedermeier szépírónak nem mondható, de tehetséggel bíró asszony? (HOFMANN 1996, 193—207.) A húszas-ötvenes évek elején Otokar Matousek professzor — aki egyébként Jan Evangelista Purkyné életének feldolgozásával foglalkozott — véletlenül ütközött bele a prágai rendőrség igazgatóságának bizalmas, archív anyagaiba. Ekkor derült ki, hogy Bozena Némcová 1854-től rendőrségi megfigyelés alatt volt (MATOUSEK 1951, 200-213). Vajon a rendőrség a személyét miért csak attól az évtől regisztrálja, amikor már két évvel korábban egy súlyos politikai ügy zajlott le, amivel magára vonhatta az illetékes szervek figyelmét? Mindez köszönhető az abban az időszakban mellőzött, ill. figyelmen kívül hagyott dokumentumoknak, amelyek a Központi Állami Archívumban vártak sorsukra (NOVOTNY 1959, HOFMANN 1996, 193-207). A véletlenül időben is egybevágó forrásokból kitűnik, hogy a rendőrség látókörébe leghamarabb férjének 1848. évi politikai aktivitásának köszönhetően került. Valamint azoknak a radikálisoknak köszönhetően, akik az 1848- as forradalomban vezető szerepet vállaltak, mint pl. a politikailag súlyosan kompromittált Josef Václav Fric, a rendőri felügyelet alatt lévő Karel Havlícek testvére, vagy a börtönből abban az időben szabadult Hanus professzor, a hegelianizmust hirdető tudós, köszönhetően a cseh nyelvű sikeres propagandájának. Johann Kemp bécsi rendőri hivatala, az Országos Pénzügyi Igazgatóság, és végül a hadsereg is elkezdte vizsgálni és követni Josef Némecet. Mindez nem a forradalom időszakában, hanem csak a Libényi János által 1853 februárjában I. Ferenc József császár ellen elkövetett sikertelen merényletet követően történt. Kemp csak ezek után rendelte el a politikailag megbízhatatlanok eltávolítását úgy a fegyveres erők, testületek, mint az állami bürokrácia szerveinek soraiból. Vajon a Némeccel szemben történt hivatalos vizsgálat és Némecnek az állami hivatalból történő elbocsájtása összefügg-e az ellene tett feljelentéssel, ahogyan erről felesége és ő maga vélekedett? Egyértelmű választ adni a meglévő források alapján nem lehetséges. Bizonyos, hogy a forradalom idején a cseh függetlenségért való személyes propaganda-tevékenységének és a helyi választásokon való aktivitásának következménye lett szolgálati helyének kétszeri kényszeráthelyezése, és végül Nimburg állomáshelyéről a tisztán németek által lakott Liberecbe helyezése, ahol a cseh függetlenségi mozgalom agitációját nem tudta folytatni. Érthetően ez a helyzet számára nem volt kedvező, és így az anyagi nehézségei miatt is kérte áthelyezését Magyarországra, mivel a Habsburg Birodalomhoz tartozó országok királyságain új, centralizált pénzügyőri hivatalok szerveződtek. Josef Némec kívánsága teljesült, és az 1851-es év elején, Miskolcon kinevezték pénzügyőri főbiztosnak a VI. osztály élére, majd egy év elteltével Balassagyarmatra vezényelték, s először itt érte utol az állami bürokratikus gépezet. Előbb felmentették beosztásából és Balassagyarmaton felügyelet alá helyezték, végül 1855-ben, ügyének kivizsgálását követően lefokozták, majd elbocsájtották, és csupán eltartását biztosító jövedelemben részesült. Némec családi levelezését Balassagyarmaton már ellenőrizték, majd mint bizonyítékokat lefoglalták. Ezen módszerrel Bozena is a titkosrendőrség látókörébe került, aki férjét néhány alkalommal Magyarországon meglátogatta. A rendőrség ezek után szisztematikusan figyelemmel kísérte Bozena nyilvános szerepléseit, levelezéseit és magánéletét. Sőt, 1854-től irodalmi írásait is. Szűk baráti körébe sikerült egy fiatal ügynököt, Viktoria Paulát beépíteni, aki Antonietta, ill. Antonie néven bizalmas jelentéseket juttatott el a prágai rendőrség vezetőjének Bozena tevékenységéről, nézeteiről és személyes terveiről. Mindezek után a rendőrség teljes képet kapott Bozenáról és az otthoni családi viszonyairól. A prágai rendőrség igazgatója, Leopold Sacher-Masoch von Kronenthal és utódja, Bedrich Necasek rendőrbiztos jelentéseikben úgy tekintettek az írónőre, „mint emancipált nőre, aki minden helyzetben védte a nők jogait a férfiak társaságában zajló irodalmi, tudományos és politikai polémiák során”, és „minden esetben figyelemre méltó személyiség, persze, aki bizonyos körülmények között veszélyessé válhat.” A házaspár tagjai a prágai rendőrség megítélése szerint „tökéletes forradalmárok és a kormány elleni szekta legveszélyesebbjei.” Josef Némec kihallgatási irataiban felesége „a környezetében mint rajongó és néplázító” szerepel (IVANOV 1992, 361). A rendőrség véleménye alapján „Némec emberként a hatalomra nézve a legveszélyesebb”, akinek a birodalmi gyűlésbe történő választások során Klenci településen tartott beszédei uszító jellegűek, és a hűtlenség vádját is megalapozzák. Bősz cseh és republikánus, aki a hatás növelésére felhasználja a közismertté vált feleségét, a cseheknél közkedvelt írónő befolyását... (IVANOV 1992, 347). Bozena Némcová bizalommal és jóhiszeműen, nyíltan és őszintén viselkedett Paulával szemben. 1855 februárjában fejezte be a Babicka (Nagyanyó) című művének írását, de fiának halála a földi életét elviselhetetlenné tette. Paula azt jelentette róla, hogy Bozena 1855 februárjában visszatér Prágába, amikor már Balassagyarmaton
