Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Történettudomány - Bodnár Krisztina: Dókus László végrendelete
190 Bodnár Krisztián Egy 1813. évi szerződésben — amelyet Szarka József, az ungvári református gyülekezet prédikátora és a felesége írt alá, és amelyben a házukat eladják Blum József „betsűletes Árendás Zsidónak” — a Dókus testvéreket a „rég Hid utóban” lakó szomszédokként aposztrofálják.12 1818-ban Ippi Bydeskuty Mihály adott el Dókus Lászlónak két szőlőt (az egyik szabad, a másik dézsmás);13 ugyanebben az évben Dávid Alter bérelte ki Dókus „Korcsma há%áf\ majd 1819-ben szintén.14 László Lónyay Gábortól is bérbe vett szőlőt, mégpedig „öszyeséggel három eyer hatszáz negyven egy Kftokban huszonhárom xrokban” (1818).15 1820-ban Bumbera Mária adta el neki a „Varga idttgában” lévő házát 600 rhénes forintért, váltócédulában, de Dókust „mint kiilömben is Tő—Szomszédnak” nevezi.16 1832-ben egy árverés során megszerezte a lakóháza mellett álló házat, épületeivel együtt (előbb Blum József, majd Kästenbaum — az okiratban Kesztembaum17 — Márton tulajdona), 3400 forintért, váltócédulában.18 Ennek a célja az is lehetett, hogy lakókat fogadjon, és valóban található is egy olyan összeírás (évszám nélkül), amely szerint a „Könyvára járó Sikátor Üttzában” található házában volt két lakója, név szerint Abrahám Goldberg és Izráel Bethlen.19 Tehát a bene possessionati egy része több forrásból is igyekezett biztosítani a jövedelmét, ám az a következtetés is levonható mindebből, hogy adott esetben egy-egy személy vagy család a sikeres gyarapodás következményeként jelentős ingó és ingatlanvagyon élvezetében részesíthette az utódokat. Maga Dókus László is igyekezett gyarapítani a családi vagyont, nem volt tőle idegen a befektetés. De — amint azt látni fogjuk — nem minden megszerzett vagyontárgy 12 MNL BAZML SFL, XIII. 8. Dokus 1810-1819 csomó. A közterület megszokott neve egyébként Ohíd utca volt. Ez jelenleg a Dózsa György utca (KOVÁTS 2001, 287). 13 MNL BAZML SFL, XIII. 8. Dokus 1810-1819 csomó. 14 MNL BAZML SFL, XIII. 8. Dokus 1810-1819 csomó. 15 MNL BAZML SFL, XIII. 8. Dokus 1810-1819 csomó. 16 MNL BAZML SFL, XIII. 8. Dokus 1810-1819 csomó. A város történetét feldolgozó lexikon szerint az 1760. évi összeírásban két ilyen nevű utca szerepelt, 1869-ben pedig a mai Rákóczi utca és a Ronyva-malomárok környékén létezett közterület ilyen megnevezéssel (KOVÁTS 2001, 439). 17 A név ma általánosan elfogadott írásmódja Kästenbaum, ám a korszakban az idegen (hangzású) nevek bizonytalan helyesírása következtében ez a név is gyakorta torzult vagy fonetikusan átírt formában - Kesztenbaum, Kesztembaum - szerepel több dokumentumban, sok más névhez hasonlóan. 18 MNL BAZML SFL, XIII. 8. Dokus 1810-1819 csomó, Dokus 1830—1839 csomó. 19 MNL BAZML SFL, V. 1. Sátoraljaújhely város iratai (1111) 1617-1848 (1898). I. fejezet, 1.17. számú irat. No. 40. S. A. Újhely Városa Taxalis Telkeinek Összeírása. Dókus László a névsorban a 39. szám alatt szerepel. szerepel a végrendeletében, legalábbis nem nevesítve, így nem könnyű megmondani, vajon ezekből mennyi maradt meg élete végén. Bizonyosnak tartható, hogy a család viszonylagos jólétének megteremtéséhez hozzájárult László politikai szereplése. Ez inkább az országos tisztségek elvállalásakor jelenthetett nagyobb pénzösszegeket, hiszen 1836 után fontos pozíciókat töltött be (királyi tanácsos, II. személynöki, majd nádori ítélőmester, a Hétszemélyes Tábla közönséges bírája, az 1850-es évek elején-kö- zepén pedig az eperjesi Oberlandesgericht elnöke).20 Tekintélyes készpénz-vagyont halmozhatott fel, hiszen a testamentumában a rokonai között összesen 9000 conventiós forintot (ezt a summát kötelezvényekben kellett kiszolgáltatni) és 108 darab császári aranyat rendelt szétosztani. Dókus László iratanyagában csupán nagyon kevés magánlevél maradt fenn, ezek is csak viszonylag szűk időintervallumból, ezért még a közvetlen rokonaival való kapcsolattartásáról is alig tudunk valamit, jóllehet miután országos hivatalokat vállalt, az év jelentős részét a szülőföldjétől távol kellett töltenie. 1838-39 folyamán két levelet küldött neki a sógora, Szilvássy László,21 aki Dókus Erzsébetnek volt a férje. Ezekben a nej betegségéről, illetve haláláról tudósítja rokonát.22 1847 folyamáról maradt fenn Dókus Lászlónak három levele, amelyeket unokaöccsének, III. Józsefnek23 a feleségéhez, Rátkay Borbálához (Birihez) intézett.24 Ezekben főként Borbálának szóló névnapi köszöntések, illetve a családi életre vonatkozó tanácsok, szeretette és összetartásra való buzdítások találhatók.25 Az általam eddig tanulmányozott iratok alapján azt lehet feltételezni, hogy Dókus Lászlót szoros kapcsolat fűzhette Klára nevű nővéréhez, legalábbis az elmondható, 20 Ld. még a 2. jegyzetet is. 21 A Szilvássyakról is keveset tud a genealógus-történész, mind- összesen annyit, hogy a 19. század elején Zemplén megyében, Füzeséren voltak birtokaik (NAGY 1863, 732). 22 MNL BAZML SFL, XIII. 8. Dokus 1830-1839 csomó. 23 III. József az 1870-es évek elején alispáni tisztséget viselt, majd 1875 és 1882 között Zemplén megye főispánja volt. (Részletesebben lásd DONGÓ é. n. http://mek.oszk.hu/09500/09536/ html/0026/21.html. Hozzáférés: 2015. augusztus 18.) 24 A Rátkayak Gömör vármegyei eredetűek, nemességük csupán néhány évtizedre ment vissza, 1769-ben szerezte meg Rátkay Péter. 1836-ban Rátkay Pál Abaúj vármegyében volt esküdt, később al-, majd főszolgabíró (NAGY 1862, 653-654). Ebben az esetben tehát feltételezhető, hogy az ő számukra jelenthetett nagyobb presztízst egy viszonylag régebben nemesi címmel bíró és a helyi — sőt Dókus Lászlóval már az országos — politikai életbe is beépült családba való benősülés. 25 MNL BAZML SFL, XIII. 8. Dókus 1840-1849. Levelek és egyéb iratok csomó.
