Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Csengeri Piroska: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben
A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben 167 század idején temették el a negyedik elhunytat. Sírhelyét majdnem pontosan a korábbi, Ny—K-i tájolású sírhelyre alakították ki. Szörényi Gábor András, Miskolcot Melinda Monaj határa középkor, Árpád-kor, késő középkor A „Szélessávú körzethálózat fejlesztés, optikai kábel elhelyezése oszlopsoron és alépítményben (Edelényi, Szikszói Kistérség; optikai kábelépítés; I. ütem)” projekt kapcsán Szendrőlád, Ládbesenyő, Balajt, Damak, Hegymeg, Tömör, Monaj, Nyésta, Abaújszolnok, Lak, Kupa és Szakácsi települések kül- és belterületén haladó nyomvonalra vonatkozóan Előzetes régészeti dokumentációt készítettünk a Magyar Nemzeti Múzeum — Nemzeti Örökségvédelmi Központ megbízásából. A terepbejárásokat 2014. szeptember 29. és október 1. között végeztük. Monaj-Fs^ak (azonosító: 78821): A már korábban ismert lelőhely a községtől közvetlenül É-ra, a közúttól K-re található. Területéről Árpád-kori kerámiát gyűjtöttünk. Monaj-Monajkeddi (azonosító: 16125): A már korábban ismert lelőhely a községtől közvetlenül E-ra, a közúttól Ny-ra található. Területéről késő középkori kerámiát gyűjtöttünk. Munkatársak: Tóth Krisztián, Galkó József, Gregóczki Gergő, Juhász Ádám, Nagy S. József, Simon József, Toronya Zsolt Fekete Fásuló Négyes határa 1. őskor, neolitikum, rézkor, bronzkor, középső bronzkor, római kor (szarmata), Árpád-kor, középkor A Gazdasági Operatív Program keretében zajló „Szélessávú körzethálózati fejlesztések”, GOP-3.1.2-12- 2012-0018 azonosító számú pályázat részeként kiépítendő optikai kábel nyomvonalára vonatkozóan készítettünk Előzetes Régészeti Dokumentációt. A terepbejárásokat 2014. szeptember 18. és október 2. között végeztük Borsod-Abaúj-Zemplén megye DNy-i részén. Négyes-Alsó-rákos (azonosító: 87747): A lelőhely Borsodivánkától 1,2 km-re K-re, a Csincse-patakról 600 m-re Ny-ra, a közúttól 50 m-re D-re helyezkedik el. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor frissen szántott és tárcsázott volt, ami jó látási viszonyokat biztosított. 95x60 m-es területen szórványosan gyűjtöttünk neolitikus kerámiatöredékeket és állatcsontot. Négyes-Felső-rákos I. (azonosító: 87753): A lelőhely Négyestől 1,2 km-re Ny-ra, a Csincse-patak jobb teraszán, attól 300 m-re, a közúttól közvetlenül É-ra helyezkedik el. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor frissen tárcsázott búzatarló borította, ami közepes látási viszonyokat biztosított. 160x80 m-es területen szórványosan őskori kerámiatöredékeket gyűjtöttünk. Négyes-Felső-rákos II. (azonosító: 87755): A lelőhely Borsodivánkától 1,2 km-re K-re, Négyestől 1,6 km-re Ny-ra, a közúttól 5 m-re E-ra, egy holtmeder D-i partján, illetve a Csincse-patak jobb teraszán, attól 700 m-re helyezkedik el. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor frissen szántott és tárcsázott volt, ami jó látási viszonyokat biztosított. 180x120 m-es területen nagy intenzitással jelentkező rézkori és római kori (szarmata) kerámiatöredékeket (142 db) és pattintott kőeszközöket (7 db) gyűjtöttünk. Négyes-Gátőrhá^ (azonosító: 87759): A lelőhely Négyestől Ny-ra, a közút É-i oldalánál, a gátőrházzal szemben, a Csincse-patak bal teraszán, attól 150 m-re helyezkedik el. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor frissen szántott és tárcsázott volt, ami jó látási viszonyokat biztosított. 150x110 m-es területen gyenge intenzitással jelentkező rézkori és bronzkori kerámiatöredékeket (8 db) gyűjtöttünk. Négyes-Syigethát (azonosító: 81007): A már korábban ismert lelőhely Négyestől 500 m-re Ny-ra, a közút E-i oldala mentén, a Csincse-patak jobb teraszán, egy környezetéből markánsan kiemelkedő ÉNy—DK-i irányú dombhát DK-i végén helyezkedik el. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor frissen tárcsázott volt, ami jó látási viszonyokat biztosított. 140x120 m-es területen szórványosan gyűjtöttünk rézkori kerámiatöredékeket. A lelőhelyről a korábbi bejárások alkalmával őskori, középső bronzkori, római kori (szarmata), Árpád-kori és középkori leletek is előkerültek. Munkatársak: Fekete László, Csengeri Piroska, Simon József, Galkó József, Toronya Zsolt, Gregóczki Gergő, Nagy S. József Tóth Krisztián
