Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Csengeri Piroska: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben
150 Csengem Piroska uhuim iiiiHHH imm vésők és egy kartekercs pár. Egyetlen aranytárgy került csak elő: egy kisméretű, lemezből készített halántékkúp, amelyet viseleti helyzetben, az elhunyt halántéka alatt találtunk. A temetőben a sírok nagy része Ny—K-i tájolású volt, csupán néhány elhunytat tájoltak ellentétesen. A halottakat enyhén zsugorítva, egyetlen sírban pedig hátára fektetve helyezték el. Jól elkülöníthetőek voltak a sírsorok, a temetőt Ny-i irányból pedig egy többes temetkezés határolta. Ennek közepén egy zsugorított váz — medencéjén egy koponyával, bal oldalán pedig egy kicsavarodott, talán kifordult nyakú vázzal — helyezkedett el. A többes temetkezésben edénymellékletet is találtunk. A lelőhely területén további magányos vagy kis csoportokban elhelyezkedő bodrogkeresztúri temetkezések is előkerültek. A XI. lelőhely teljes északi részét lefedték egy nagyméretű kelta település objektumai, melyek zömében kisméretű, kerek gödrök és félig földbemélyített, négyzetes alaprajzú, különböző méretű épületek voltak. Az épületek egymástól elkülönülő csoportokban helyezkedtek el. Minden egyes csoportot lakóépületek és műhelyek alkottak. A lakóépületek kisméretű, téglalap alakú, sekély, cölöpszerkezetes objektumok, míg a műhelyként azonosított jelenségek négyzetes alakú, ugyancsak cölöpszerkezetes, viszont nagyobb méretű és mélyebb objektumok voltak. Az egyik műhely padlószintjén nagy mennyiségű grafitos salak került elő, illetve a közeléből a humuszolás során egy igen nagyméretű grafittömb. A műhelyek nagyobbik csoportját a kemencével ellátott, földbemélyített épületek alkották. A kemencék több típusát figyeltük meg: leggyakoribb a kerámiaalapozással és rostéllyal ellátott, az épületekhez kívülről csatlakozó, a rostély alatt kétosztatú kemence (3. kép). Egy esetben az épület falába mélyítve került elő egy kerámiaalapozás nélküli, de ugyancsak kétosztatú kemence, egy alkalommal pedig épülethez nem kapcsolódó, különálló, nagyméretű, földfelszínre épített (valószínűleg edényégető) kemence platniját és alapozását találtuk meg. Ez utóbbi közelében került elő egy kemencebokorként értelmezhető objektum együttes, ahol két kemence egy nagyméretű gödörbe nyílt. E munkagödör alján nagy mennyiségű, az égetés során sérült edény töredéke hevert. A lelőhelyen végzett módszeres fémkeresős kutatás eredménye továbbá egy ezüst Audoleon-típusú érme, amely a kelta településen áthaladó Csörsz-árok sáncából került elő. A legnagyobb számban a XI. lelőhelyen a római császárkori — szarmata időszakba sorolható objektumok voltak, melyek több eltérő méretű településhez, illetve két temetőhöz tartoztak. Az egyes települések nemcsak méretükben, de intenzitásukban és funkciójukban is 4. kép. Bronz fibula ezüst fedlappal a 27 síros szarmata temetőből (Bükkábrány-Bánya, XI. lelőhely) Fig. 4. A silver-plated bronze fibula front a Sarmatian cemetery with 27 gravesfrom Bükkábrány-Bánya XI site 5. kép. Felnőtt és gyermek kettős temetkezése a 107 síros szarmata temetőből (Bükkábrány-Bánya, XI. lelőhely) Fig. 5. Double burial (an adult and a child) from a Sarmatian cemetery with 107 graves from Bükkábrány-Bánya XI site
