Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Csengeri Piroska: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben
148 Csengeri Piroska 2. kép. Különleges rézkori temetkezés a Bükkábrány-Bánya, XI. lelőhely déli részén található neolitikus telep területéről Fig. 2. Unique Copper Age burial from the area of the Neolithic settlement located in the southern part of Bükkábránj-Bánja XI site fejeződött be, összefoglaló jelentésüket a 2015-ös év terepi jelentései között, a Herman Ottó Múzeum következő kötetében tesszük közzé. 2014-ben fejeződtek be Bükkábrány-Bánya, XI. lelőhely (Határ-sgeg, azonosító: 75435) 2012-ben elkezdett megelőző feltárásai. Az utolsó év munkálatait egy sajnálatos esemény vezette be. A január 6-i munkakezdéskor szembesültünk vele, hogy a lelőhely még fel nem tárt, és a termelés számára vissza nem adott területeit a megelőző két hét során a bánya kitermelte. Ez a kitermelés érintette mindazokat a területeket, ahol a 2013. évi feltárásokat decemberben abbahagytuk, és a 2014. évben kívántuk folytatni — összességében a lelőhely mintegy 150 méter széles sávját. így a 2014 márciusáig tartó ásatás során már csak a lelőhely megmaradt részeinek feltárására szorítkozhattunk: a lelőhely déli részén egy, az előző évadokban megkezdett római császárkori — szarmata település, a lelőhely középső zónájában pedig egy 2013-ban kezdett római császárkori — szarmata temető feltárását folytattuk, illetve fejeztük be. Az alábbiakban összefoglalva ismertetjük a 2012 és 2014 között elvégzett régészeti munkálatok eredményeit. A XI. lelőhely déli részén egy középső neolitikum időszakába (AVKI) sorolható települést sikerült feltárni teljes terjedelmében. A telepszerkezet a korszakra jellemző, és korábban már megismert (Bükkábrány-Bánya VII. lelőhelyI Vasúti-dűlő II., azonosító: 55321) komplexitást mutatta — kisebb eltérésekkel. A településen belül a házakat jelző cölöphelyek megközelítőleg E—D-i irányú sorokat alkottak. A hosszanti gödrök közé benyúló házak ENy—DK-i tájolásúak voltak. A cölöphelyek hármas csoportokat alkottak. A település egy olyan kút köré szerveződött, amely egy neolitikus objektumoktól mentes zóna középpontjában helyezkedett el. A temetkezések egy része az agyagnyerő gödrökből (kisgyermek), másik része a házaktól DK-re került elő, mindegyikük bal oldalra zsugorított, csontvázas és melléklet nélküli temetkezés volt. A település ENy-i részén, az egyik hosszanti gödörben található omla- dékok szintjén, egymás mellé fektetve egy derékban félbevágott, háton elhelyezett csontváz és mellette egy koponya került elő. Ezek közvetlen közelében egy ép csontváz feküdt, amelynek végtagjait természetellenes
