Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Csengeri Piroska: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben
144 Csengeri Piroska A feltárás során kutatott kis terület és kevés objektum nem alkalmas mélyebb következtetések levonására. Az öt oszlophely, melyek sorban, egymástól 3—4 m távolságban helyezkedtek el, akár egy épület tartóoszlopainak helyei is lehettek. A további három sekélyebb gödör az oszlophelyekkel egyetemben leletanyagot nem tartalmazott. Munkatársak: Simon József, Gregóczki Gergő, Honfi Szabolcs Tóth Krisztián Arnót-Arnót-oldal I. (azonosító: 84915) neolitikum, rézkor, bronzkor, késő vaskor, 7—9. század, Árpád-kor A lelőhely Arnóttól 600 m-re Ny-ra, a Kis-Sajó ásott medrének bal partja mellett emelkedő, 1,2 km hosszú terasz déli részén helyezkedik el. Kiterjedése: 600x200 m. A 26. sz. főút — Miskolc északi elkerülő II. üteme útberuházáshoz kapcsolódóan került sor a megelőző feltárására 2014. június 26. és augusztus 4. között, összesen 1538 m2-es felületen. A neolitikum időszakából származó néhány objektum csekély leletanyaggal rendelkezett. Feltehetően ehhez az időszakhoz köthető az S65-ös árokszerű jelenség is, mely egy kutya maradványait tartalmazta. A rézkorhoz tartozik egy hamvasztásos temetkezés, mely a beruházási területen kívül került elő. A bronzkor időszakából kerek, sekélyebb gödrök, illetve egy mély, kiöblösödő tárológödör származik, viszonylag csekély számú leletanyaggal. Az S33 csontvázas temetkezés kiemelkedik e jelenségek sorából, bár a későbbi korokban erősen megbolygatták. A feltehetően Ny—K-i tájolású sír nyugati részén két edénymelléklet helyezkedett el. A késő vaskor időszakához köthető az S28 nagyméretű anyagnyerő gödör, illetve az S62 földbemélyített épület. Mindkettőből nagy mennyiségű kerámiaanyag látott napvilágot, de egy vas karperec töredék is előkerült. A népvándorlás korából (7—9. század) származik három félig földbemélyített épület (S4, S9, S10). ÉK-i sarkukban kőkemencét dokumentáltunk, míg tető- szerkezetüket a sarkokban és az oldalfalak közepén elhelyezett oszlopok tarthatták. Kevés kézzel formált, kavicsos anyagú kerámia került elő betöltésükből. Az egyik edényen ujjal bekarcolt hullámvonal díszítés figyelhető meg. Az S10 épület padlóján felfedezett kisméretű lyukból egy kétsoros csontfésű töredékei is előkerültek. Az Árpád-kor időszakából nagyszámú leletet tartalmazott a terület legdélebbi részén feltárt gödör (S3). Szintén e korszakra keltezhető az S59, füstölőként értelmezett objektum, melynek oldalfalai és alja vörösre átégett, betöltése hamus, faszenes volt. Középkori voltát a Ny-i részén előkerült fenékbélyeges edény is bizonyítja. Munkatársak: Gregóczki Gergő, Simon József, Galkó József, Miskolci György, Nagy Bálint, Bencze Sólyom, Tóth Sándor Tóth Krisztán Ároktő-Dongóhalom (azonosító: 15867) kora és középső bronzkor A lelőhelyen a B( )RBAS (Borsod Plain Bronze Age Settlements) projekt keretében végeztünk geofizikai felmérést 2014. szeptember 29. és október 3. között, 3 ha területen. A magnetométeres felmérés a település magján kívül eső, a felszínen jelenleg is látható árkon kívüli területre is kiterjedt, ahol több bronzkori ház alaprajzát azonosítottuk. A település centrumában az ismert számos bolygatás miatt ép házalapot nem tudtunk detektálni. Bizonyítást nyert, hogy a település második építési fázisát (Füzesabony időszak) körülhatároló árkon kívül is települési területtel kell számolni. A külső települési egység feltehetően mindkét időszakban (Hatvan és Füzesabony) lakott volt. Munkatársak: Tobias Kienlin és a Kölni Egyetem hallgatói P. Fischl Klára Ároktő-Határ-halom (Mezőcsát-Határ-halom) (azonosító: 80945) rézkor, római császárkor A lelőhelyen a „Kunhalmok és földvárak rehabilitációja a BNPI Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területein” projekt (KEOP-3.1.2./2F/09-11-2013-0041), 7. alprojekt keretében 0,8 ha geodéziai felmérését végeztük el 2014. október 1. és 3. között. A Mezőcsát és Ároktő határán álló halom formája alapján rézkori temetkezési halom. Mezőcsáti része sokkal inkább lepusztult, ároktői része jobban őrzi
