Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)

Régészet - Csengeri Piroska: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben

A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben 143 Arnót-Arnóti-oldal Észak (azonosító: 84843) neolitikum, ismeretlen kor A lelőhely Arnót településtől légvonalban 1,2 km-re Ny-ra, a Kis-Sajón és annak csatornáján túl helyezkedik el egy, a környezetéből 2 m-re kiemelkedő dombon. Ny-i szélétől mintegy 50 m-re egy kanyargós holtmeder található. A lelőhely 2012 októberében került elő a 26. sz. főút — Miskolc északi elkerülő II. üteme útberuhá- záshoz kapcsolódó hatástanulmány készítése során. Az ez alkalommal végzett terepbejáráskor a neolitikum időszakából származó leleteket találtak a területen. A lelőhelytől DNy-i irányban, az épülő árvízvédelmi vápa Ny-i szélénél, a holtmeder által körbefogott fél­szigeten 2014. május. 5. és 8. között megelőző feltárást végeztünk, melynek során összesen 2239 m2-es felületen alakítottunk ki tükörfelületet. Ezen a területen geofizikai kutatást is végeztünk, mely azonban negatív eredmény­nyel zárult. A gépi földmunka alkalmával mindössze egy 9 m átmérőjű körárok került elő, mely leletet nem tartalmazott. Kibontása és dokumentálása után gépi erővel rábontottunk az árok közepén elhelyezkedő területre, azonban régészeti lelet itt sem került elő. A körárok kora és létesítésének célja ismeretlen. Munkatársak: Honti Szabolcs, Gregóczki Gergő, Simon József, Nagy S. József Tóth Krisztián Arnót-Arnóti-oldal Dél (azonosító: 84845) neolitikum, bronzkor, késő vaskor, római császár­kor, Árpád-kor A lelőhely Arnót községtől 900 m-re Ny-ra, a Kis-Sajó csatornájának jobb partja mellett húzódó, EK—DNy-i irányú dombon helyezkedik el. A 26. sz. főút — Miskolc északi elkerülő II. üteme útberuházáshoz kapcsolódóan került sor a megelőző feltárására 2014. március 20. és 26., illetve május 14. és június 25. között, összesen 3562 m2-es felületen. A lelőhely feltárt részén legnagyobb számban a neolitikum időszakából származó objektumok kerültek elő. Ezek közül a legfontosabbnak az S76-os kút számít, melyet egy kivájt fatörzs felhasználásával készítettek. Mindössze a fatörzs alsó, 10 cm magasságig megma­radt faragott darabjai őrződtek meg az állandó talajvíz következtében. Ugyanilyen szerkezetű neolitikus kút maradványai 2012-ben Sajószentpéter mellett kerültek elő a 26. sz. főút Sajószentpétert elkerülő szakaszának építését megelőző régészeti feltáráson. így jelenleg már két ilyen neolitikus kutat ismerünk Magyarország területéről. A településobjektumok közül érdemes még kiemelni az S95-ÖS kiégett falú és aljú tüzelőgödröt, melynek dél felől volt bejárata, míg az északi részén kiöblösö- dött. Funkciója egyelőre nem tisztázott. A lelőhelyen 5 neolitikus temetkezés is előkerült, melyek közül az egyik férfit (S3) egy kerámia tállal és egy 10 cm hosszú obszidián pengével temették el. Két másik temetkezés egy hosszúgödör (S81-S82) két végében volt elhelyez­ve, az északabbi mellett pedig egy zöld színű, csiszolt kővéső került elő. A bronzkor időszakából egy tölcséresen szűkülő, majd 2 m mélyen kiöblösödő gödröt dokumentáltunk, melynek funkciója ismeretlen. A késő vaskorból összesen négy sírt tártunk fel, melyek közül az S77 csontvázas, az S99, SÍ 19 és SÍ 25 szórthamvas sír volt. A terület déli részén került elő egy bronz láncöv néhány darabja, mely feltehetően szintén egy sírhoz tartozhatott. A temetkezések a La Téne C időszakhoz köthetők. A római korból két földbemélyített épületet (SÍ 2, S34) tártunk fel, melyek NyÉNy-i sarkában kőkemence ma­radványait dokumentáltuk. Az S34-es épület kemencéje mellett egy teljesen ép, kézzel formált fazék került elő. Az Árpád-korhoz köthető három objektum közül az S96 számú kút a legjelentősebb, mely a domb déli aljában került elő. Miután a domb déli része mellett 2 m vastagságban kitermelték a földet, szürke, kerek foltként jelentkezett a sárga agyagban, közel a talajvíz szintjéhez. Érdekessége, hogy több faág maradvány és egy fenékbélyeges korongolt edény feküdt az alján. Munkatársak: Nagy S. József, Galkó József, Simon József, Gregóczki Gergő, Honti Szabolcs Tóth Krisztián Arnót-Kis-Sajótól nyugatra (azonosító: 84847) ismeretlen kor A lelőhely Arnót településtől 800 m-re DNy-ra, a Kis-Sajó ásott medrétől 150 m-re, annak jobb partján helyezkedik el egy, a környezetéből minimálisan kiemel­kedő dombon. A 26. sz. főút — Miskolc északi elkerülő II. üteme útberuházáshoz kapcsolódóan került sor a megelőző feltárására 2014. április 23. és 29. között, összesen 865 m2-es felületen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom