Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)

Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század első felében

(Füzér)Komlós története a 19. század első felében

379

és jelentőségét jelzi az uradalmon belül. Az épületek „reparatiojára” (javítására) 223 ft 34 kr van előirányozva, „Ehegjárulnak még a különféle Mester emberek mellett a robötösök Napi Sgámjai, melly Nyíri helységébeg a 8-ik sgám alatt feltétetettgazdasági kimutatás sgerént egen Ispányságban [kiemelés Sz. R] 517 1A gyalognapokra rúg. Egén robotbul egen Nyíri helység, úgy a Kápolnai Pusgta kögött levőproportió (arányos megosztás) sgerént Komlós Melységére esik 121 1A Gyalog Napok a dis (naponta) 25 kr. tésgen 50 ft 31 kr-tP45 Láthatjuk az idézetből, hogy Komlós az uradalmon belül a nyíri ispánsághoz tartozott, s jóval csekélyebb gazdasági erővel rendelkezett, mint a másik falu, hiszen a „gyalog napok” közötti több mint négyszeres különbség nyilván elsősorban nem a kicsiny Kápolnai Pusztára vonatkozó robotból állt elő. A kiadások között szerepel a Komlós határában lévő 17 hold majorsági rét évi műveléséhez, kaszálásához, a lekaszált széna összegyűjtéséhez és behordásához kalkulált 136 gyalog robotos nap, melynek értéke (25 kr-ral számolva egy napot) 56 ft 40 kr. A radványi uradalmi hivatal költségeit illetően Komlósra vonatkozólag a falura megállapított összes adminisztrációs kiadás 164 ft 5/8 kr. Mindennek végeredményeként a komlósi birtokrész bevételeiből kalkulált éves jövedelem 2004 ft 44 1/8 kr-t, ezüst pénzben 801 ft 53 3/5 kr-t, a várható éves kiadás pedig 944 ft 55 3/8 kr-t, ezüst pénzben 377 ft 58 kr-t tesz ki. Az egyenleg tehát jelentősen pozitív, 1059 ft 48 6/8 kr, ezüst pénzben 423 ft 55 3/5 tiszta jövedelmet mutatnak ki, mely Komlós jobbágyainak adóiból és szolgáltatásaiból várható a következő évekre.46

Egy egyszerűsített kimutatásban 1827. március 27- én is rögzítették a komlósi birtokrész értékét, de most már csak ezüst pénzben:

„A hágak sgámáhog valófüstpéng 13ft 12 kr Urbarialis sessiók értéke 392ft 26 kr Hágyal bíró gsellérek robot értéke 33 ft Kagány Bérből (pálinkafőző) 1 ft 36 kr Remanentiális földek: sgántó 3. osgtályú 56 ft 31 1/5 kr Allodiális földek:

Sgántó, Kasgáló 3. osgtályú 33 ft 53 2/5 kr

Regale Beneficiumok:fogadók Arendájából 116 ft 57 3/5 kr

Malomok jövedelméből 111 ft 48 kr.

Tésgen ag össges érték 801 ft 53 3/5 kr.”'1

45 MNL OL P. 394. 17. csomó. 167. 8. föl.

46 MNL OL P. 394. 17. csomó. 167. 8. föl.

47 MNL OL P. 394. 17. csomó. 167. 8. föl.

Végül is az alaposan előkészített osztozásra az év közepén került sor, mert egy 1827. szeptember 8-án keltezett irat48 Abaúji vármegye alszolgabírájának Kraynik József és ordinárius (rendes) esküdtjének Ráthay Pálnak hitelesítő levele, a füzérradványi uradalom valamennyi községének bírája és néhány hites jobbágy jelenlétében történt bejelentést rögzíti. E szerint a füzérradványi uradalomhoz tartoznak Füzérradvány, Pálháza, Filkeháza, Radványi Ohuta, Radványi Újhuta, Füzér, Komlós, Nyíri, Hollóháza, Vily, Mátyásháza, Biste, Vitány. Bár megjelölt és vállalt törekvésünk, hogy az uradalom történetéből elsősorban a Komlósra vonatkozó adatokat értékeljük, de nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy éppen az ez előtti 1826. esztendő volt az, amikor a váras hely Füzérnek, minden szerepe megszűnt az uradalom igazgatásában, innentől fogva a források már kizárólagosan füzérradványi uradalomként említik a Károlyi birtokot.

Komlóst Karász György bíró és ifjú Matusz Mihály, Baranyák János hitesek képviselték. „Jelenlévőn még Tekintetes Erdélyi János úr, a többsgör tisgtelt (Károlyi) Grófok Jósgágaiknak Tlirectora (igazgatója), Nemes és Nemgetes Bártfay Eásgó úr sginte agon méltóságok Jósgági Directiójának Actuariusa (behajtója), Telek Imre a Fűgér-Radványi uradalom eddigi tisgttartója és Tisgtelendő Bergevitgy Me/ehia Radványi Plébános úr.” A bejelentés lényege hogy a Károlyi grófok: István, Lajos és György a családi vagyont felosztották egymás között. A nyírbátori uradalmat György, a nagykárolyi nagyobb részét Lajos, kisebb részét István kapta a füzérradványi uradalom egészével együtt. „Meghatal- magott úr (Erdélyi János jószágigazgató) kijelentette, hogy minek utána e’ napokban a tisgtelt Méltóságos Grófok magok kögött megosgtogkodván ag egésg Fügér Radványi uradalom, ide értvén a Nemgetes Zemplén megyében helyhegtetett JZitány Melységet és a Sáros Pataki Sgabad Sgőlőt is, a jelenlevő Gróf Károlyi István Eő Nagyságának jutott... oly határogással, hogy mindagonáltal annak jövedelmei agjövő Új Esgtendőig mind a három Grófokat Eő Nagyságokat illessék.”49 Az 1828. évi Komlóson is elkészített országos összeírás50 adóalanyai azonban már csak István grófnak szolgáltak. Természetesen rajta kívül, a kor törvényeinek megfelelően adóztak még az egyháznak, vármegyének és a királyi kamarának is.

Lássuk azonban az említett összeírás Komlósra vonatkozó adatait! Eszerint 1828-ban a faluban kereken 30 adózó családfő volt, kik közül 10 a jobbágy, 18 a zsellér, 2 az alzsellér ez utóbbiak, Kratsko József és

48 MNL OL P. 392. 75. fiók. Lad. 89/22.

49 MNL OL P. 392. 75. fiók. Lad. 89/22.

50 MNL BAZML, Mikrofilmtár XV-32. 436. tekercs