Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Művészettörténet - Mészáros Erika: A boldogkőváraljai szentsír restaurálása és liturgiatörténeti jelentősége
514 Mészáros Erika 1. kép. A szentsír első kapuja a két angyallal. Boldogkőváralja, 2011. (A szerző fotója) Fig. 1. The first gate of the sepulchre with the two angels. Boldogkőváralja, 2011. (Photo by the author) 2. kép. A szentsírt lezáró hátfal. Boldogkőváralja, 2011. (A szerző fotója) Fig. 2. The hack plate, closing the sepulchre. Boldogkőváralja, 2011. (Photo by the author) 3. kép. A szentsír második és harmadik kapuja. Boldogkőváralja, 2011. (A szerző fotója) Fig. 3. The second and third gates of the sepulchre. Boldogkőváralja, 2011. (Photo by the author) őrzött leltár szerint Boldogkőváralján már 1807-ben is volt szentsír, feltételezhetjük, hogy az angyalok ennek részét képezték. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a kapuk és a hátfal festéstechnikája, rétegfelépítése és pigment-használata közel azonos az angyalok javításának festésmódjával és anyagával, melyből arra következtethetünk, hogy a szentsír elkészültekor az angyalokat felújították, s így a sírral együtt — annak részeként — alkalmanként szintén felállították őket. A szóbeli hagyományokból tudjuk, hogy a 20. század közepén - amikor a szentsír még használatban volt — az angyalokat és a hátfalat már nem állították fel, valamint a sír elhelyezése a templomtérben is eltért az eredetitől, ugyanis 19. századi tradíció alapján a szentsírnak a főoltár előtt kellett állnia, amit a főoltár lépcsőjében ma is megtalálható vaskarika bizonyít. A szentsír megrendelőjével kapcsolatos kutatás sem maradt teljesen eredménytelen, a feltárt körülmények valószínűvé teszik, hogy a szentsír megvalósulása gróf Péchy Emánuelhez, az akkori földbirtokoshoz köthető. A SZENTSÍROK RÖVID TÖRTÉNETE A nagypénteki szentsír-állítás szokása Bálint Sándor szerint sajátos közép-európai, hazai liturgikus fejlemény. Előképe a keresztimádat és az Oltáriszentség kitétele lehetett (BÁLINT 1973, 258; 1998). A történelem során a szentsírok formája jelentősen változott, a húsvéti liturgiával együtt formálódott, alakult. A korai időszakban a keresztény hívek még élethűen kívánták utánozni a jeruzsálemi Szent Sírt, annak kicsinyített másaként építették fel Szent Sír-kápolnáikat. Később ez a szokás elhalványult, a sírra már csak egy falba vájt fülke vagy az oltár bemélyített része utalt, más leírások pedig koporsószerű építményt említenek.
