Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Művészettörténet - Mészáros Erika: A boldogkőváraljai szentsír restaurálása és liturgiatörténeti jelentősége
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LIV (2015), 513—521. A BOLDOGKŐVÁRALJAI SZENTSÍR RESTAURÁLÁSA ÉS LITURGIATÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE Mészáros Erika restaurátor Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: A boldogkőváraljai szentsír 2011-ben került elő a plébániatemplom kertjében található Péchy család mauzóleumából. A szentsír hat fatáblára festett elemből áll: a sírbarlangot megjelenítő három, fokozatosan csökkenő méretű kapuból, egy hátfalból és két különálló angyalfigurából. Az angyalok és a hátfal restaurálására a 2012/13 és a 2013/14-es tanévben került sor a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékén. Az ötödéves hallgatók szakmai feladatának vezetője Forrai Kornélia, konzulense pedig Menráth Péter volt. A tanulmány a szentsír liturgiatörténeti jelentőségét és a restaurálás menetét mutatja be.1 Kulcsszavak: római katolikus egyház, húsvéti liturgia, egyházművészet, restaurálás, nagypénteki szentsír, úrkoporsó A boldogkőváraljai szentsírra 2011. novemberében bukkantunk rá a római katolikus templom kertjében található Zichy-mauzóleumban. A rendkívül rossz körülmények között tárolt sírt ekkor a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény vette tulajdonába. Összesen hat elem került elő: a sírbarlangot megjelenítő három, fokozatosan csökkenő méretű kapuzat, két különálló angyalfigura és a végfalat jelentő hátlap (1—3. kép). A szentsír mérete igen jelentős, legnagyobb eleme 310 cm x 278 cm. Mindegyik darabja fából készült, melynek egyik oldala festett. Az első kapuzaton, egymással szemben, egy-egy szentsírt őrző római katona látható, korabeli öltözékben. Fölöttük egy Máté evangéliumából vett idézet olvasható: „Es elvévén a testet József betakard tiszta gyolcsba. És helyedé köbe vágott uj sírboltba” (Mt 27, 59). A két következő kapuzat sötét kövekkel telefestett felülete a sziklabarlang belsejét idézi. A hátfalon a Feltámadásra utaló képelemként a sír felállított fedele látható, fölötte felhőkoszorúval övezett fényesség, jobbra egészen fent, vörös háttér előtt a Kálvária domb rajzolódik ki a három kereszttel. A koszorú alját megtöri az a felül íves nyílás, amit a táblából vágtak ki. Ennek az elemnek a hátoldalán olvasható a felirat: „factum 1861”. A szentsír kapuit darabonként négy, egyméteres 1 A tanulmány a szerző azonos című szakdolgozatának rövidített változata (MÉSZÁROS 2014). vasrúddal lehetett felállításkor egymáshoz rögzíteni. A hátfal festetlen oldalához egy — alul csavarmenetben végződő — vasrúd is csatlakozik, amely feltehetően a talajhoz való rögzítésre szolgált. Az egymástól különálló, sziluettszerűen körbevágott angyalok imára kulcsolt kézzel, adoráló testtartásban, egymáshoz képest szimmetrikusan helyezkednek el. Fehér tunikája felett az egyik angyal kék, a másik vörös színű pallát visel. A műtárgyat szétbontott állapotban tárolták, a kapuk két-két elemre voltak szedve. Felállításának eredeti módjára, a meglévő elemek egykori elrendezésére — írott források hiányában - leginkább analógiák alapján következtethetünk. A boldogkőváraljai szentsír viszonylag épségben fennmaradt, egyetlen hiányossága, hogy nem tartalmazza a halott Krisztust magában foglaló sírfülkét, amely minden épített sírban jelen van, festett vagy egyéb formában. A hátfalon ugyan megjelenik a felnyitott sír fedele, ez azonban kevés a feltámadás ábrázolására. Valószínű tehát, hogy a kapuk alkotta sírbarlang végében álló fal előtt, az Oltáriszentség-tartó alatt volt egy egyszerű fülke vagy koporsó, melybe a halott Krisztus szobrát fektették. Az adoráló angyalok az analógiák szerint Krisztus koporsója mellett állhatták. Az angyalok eredetéről nincs pontos adat, a vizsgálatokból azonban egyértelműen kiderült, hogy a sír többi eleménél korábbiak. Mivel a Kassai Levéltárban
