Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)

Közlemények - Bodnár Tamás–Kovács-Veres Tamás Gergely: Borsod vármegye Szentpéteri járásának nemességvizsgálata, 1724–1730 (valamint a három előző járásból kimaradt adatok)

553

Borsod vármegye Szentpéteri járásának nemességvizsgálata

mikor felolvasták [az armálisát]100. Rabutin seregjárása során, amikor egy alkalommal betörtek Miskolc mezővárosba és felégették azt, akkor az oklevelet, hogy ne legyen szem előtt Bodgál Pálnak adta oda. Elfogadták.

— Idősebb Simon András Miskolcról és ifjabb Simon András Diósgyőrből, valamint Simon Márton Miskolcról. Elsőként bemutatták 1650. január 4-én kelt manumissziós levelüket, amelyet földesuraik, Ragályi Ferenc és felesége Bodó Mária adtak ki. Emellett bemutatták az [I.] Lipót király által 1671. július 22-én kiadott és Borsod vármegye Ónod végvárában 1679-ben kihirdetett armálist. Kapta Simon Gergely és fiai György és Gergely, testvérei, Mihály, Péter és András, Mihály fiai, Márton és András, András fiai, István és András, valamint Herczegh János. Nehézséget jelentett, hogy az 1630. évi 30. tc-nek megfelelően a nemeslevelet nem hirdettették ki kellő időben. Az előbb mondottak igaz és kétségtelen nemességét elfogadták.101

— Simon István, János, Pál Miskolcról, másik János Keresztesről, Simon János Tiszakesziből. Bemutatták II. Ferdi- nánd király Pozsonyban 1630. május 12-én kiadott és Torna vármegye közgyűlésén Tornán 1630. június 5-én publikált armálisát.102 A Torna vármegye által kiadott bizonyságlevél tanúsítja armálisukat. A leszármazásukat tanúvallomásokkal vezették le az adományosoktól. Elfogadták.

— Somogyi János és György Miskolc mezővárosból. Bemutatták Szabolcs vármegye hiteles bizonyságlevelét, amely Gyulaháza faluban 1629. április 27-én kelt, e szerint armálisukat II. Ferdinánd király Bécsben 1628. augusztus

4-én adta ki. Kapta Somogyi Péter és felesége Farkas Anna, fia Somogyi Péter, nemkülönben sógorai Farkas István és Mihály. A bizonyságlevelet az alispán és négy szolgabíró aláírása erősítette meg. A leszármazást tanúsító tanúvallomásokat a szolgabíró és az esküdt urak adták ki. Elfogadták.

— Szabó más néven Tállyai István Miskolcról. Bemutatta

III. Ferdinánd király Pozsonyban 1638. március 6-án kiadott és Zemplén vármegyében 1638. április 27(?)-én103 kihirdetett armálisát. Kapta Tállyai Márton és vele együtt István és Ferenc. Tanúvallomásokkal bizonyították leszármazásukat

100 Bizonyára armálisukat.

101 MNL BAZML IV-501/a. 9. kötet, 601, MNL BAZML IV- 501/a. 6. kötet, 546, BOROVSZKY 1909, 238.

102 Czobor Alfréd szerint ezen a napon Literati Almásy Mihály és Miskolczy Mihály, Lukács, Péter és István kapott címeres levelet, amelynek kihirdetését viszont tévesen 1630. április 10-re teszi! A címeres levél másolta Borsod megye levéltárában található MNL BAZML XV-78. No.: 152. szám alatt. Kempelen szerint a család neve Simon, de a Torna vármegyei kihirdetéskor, mint fent, Literati Almásy néven szerepel (KEMPELEN 1911-1932, Miskolczy-Simon).

103 A kihirdetés napja bizonytalan, mert 37-e van bejegyezve.

az adományosokhoz, és hogy az ősük Tállya mezővárosban lakott. Elfogadták.104

— Szalárdi István Miskolcról. Bemutatta Bihar vármegye Bihar mezővárosban 1726. április 9-én kelt bizonyságlevelét, melyben az eskü után a tanúk elismerték, hogy az igazoló Fodor Pállal együtt Szentjobb mezővárosban adománnyal bírt. Elfogadták.

— Szíjártó Mihály, és a néhai András fiai: Sámuel, Mihály, Lőrinc, és János. Emberi tanúbizonysággal bizonyították, hogy elődjüknek, Szíjártó Andrásnak volt armálisa, de egy alkalommal Miskolcon elégett, és csak töredékei maradtak meg, melyet a tanúk láttak. A nemesi előjogokkal és azok használatával Szíjártó András és utódai is éltek, így elfogadták.

— Szőllősy Márton Miskolcról. Bemutatta Borsod vármegye 1633. november 2-án kiadott bizonyságlevelét, arról az armálisról, amelyet II. Ferdinánd király Bécsben 1633. június 3-án adott ki. Kapta Miskolczy Gergely és fiai, Mihály és Péter, nemkülönben testvérei Zeleös János, Mihály és Péter.105 Tanúsították a nevüket, nemesi előjogaikat, és azok használatát, valamint leszármazásukat. Elfogadták.

— Tekes István és Mihály Miskolcról. Bemutatták II. Mátyás király Bécsben 1618.106 április 11-én kiadott és Borsod vármegye pecsételő székén 1619. május 16-án bemutatott armálisát. Kapta Kun István és fiai, György, Márton, Péter, valamint Tekes János.

— Thot Pál, Gergely és István Miskolcról. Bemutatták II. Ferdinánd király Bécsben 1631. december 12-én kelt oklevelét, melyet Zemplén vármegyében Zemplén mezővárosban 1632. április 27-én hirdettek ki. Kapta Tóth Pál, valamint Balázs és János. Emberi tanúbizonysággal elégségesen igazolták a tanúvallomásokban, hogy az armálisszerző Balázs a nagyapjuk volt. Elfogadták.

— Tokölyi másként Boros István. Bemutatta II. Ferdinánd király 1633-ban Bécsben kiadott armálisát, amelyet ugyanebben az évben Borsod vármegyében hirdettek ki. Kapta Boros Gáspár.107 Elégségesen bizonyította hiteles tanúkkal, elődeinek Tokoly nevét, melyet azok festő csüllenggel be104 A kihirdetés helyében eltérően máskor is bizonyított az igazoló: Szabó másként Thalyay István. Bemutatta III. Ferdinánd király 1638-ban Pozsonyban kiadott armálisát, amelyet Abaújvár vármegyében hirdettek ki. Kapták Tállyai Márton és vele együtt István és Ferenc. Elégségesen tanúsította leszármazását.

105 MNL BAZML IV-501/a. 5. kötet, 130, BOROVSZKY 1909, 218.

106 Borovszky szerint a kiadás dátuma 1614. év. Kempelen ezt a dátumot vette át (BOROVSZKY 1909, 207, KEMPELEN 1911-1932, Tekes).

107 Borovszky szerint az adományozás 1633. június 8-án történt és a fő címerszerző mellett annak fia Gáspár és vejei, Szabó István és Kovács Demeter kapták. BOROVSZKY 1909, 218, MNL BAZML IV-501/a. 5. kötet, 126.