Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)

Közlemények - Bodnár Tamás–Kovács-Veres Tamás Gergely: Borsod vármegye Szentpéteri járásának nemességvizsgálata, 1724–1730 (valamint a három előző járásból kimaradt adatok)

552

Bodnár Tamás—Kovács-Veres Tamás Gergely

— Gombos Pál Miskolcról és testvére István Igriciről. Peres iratokkal nevüket és születésüket bemutatták. Ezen kívül emberi tanúbizonysággal elégségesen tanúsították a nemesi jogok folyamatos használatát, a bizottság elfogadta.

— Gombos Pál. Bemutatta a járási szolgabíró által Gombos János és Ambrus részére kiadott iratot. Elutasították.

— Gyöngyössi Jó István Miskolcról. Bemutatta Borsod vármegye Ónod mezővárosában tartott közgyűlésén 1633. május 27-én kiadott bizonyságlevelét, miszerint II. Ferdinánd király Bécsben 1633. január 10-én adott a családnak armálist. Kapta Lobostyán94 György, és vele együtt testvérei, Gáspár és János, valamint rokona Jó Mihály.

— Hidegh másként Nagy János. Bemutatta Zemplén vármegye Zemplén mezővárosában 1725. november 29-én kiadott hiteles bizonyságlevelét, amelyet Hidegh másként Nagy Mihály, Pál, István és János testvérek kaptak. Ebben vér szerinti testvérnek ismerték el Mihályt, Pált, Istvánt és Jánost, valamint elismerték ezek igaz és kétségtelen nemességét. Elfogadták.95

— Hubai János Miskolcról. Bemutatta [I.] Lipót király Bécsben 164796. június 27-én kiadott, és Borsod vármegye törvényszékén Szendrő mezővárosban ugyanebben az évben kihirdetett armálisát. Emberi tanúbizonysággal bizonyította, hogy a címerszerző Gergelytől származik. Elfogadták.

— Kádas András, Mátyás, János és András Miskolcról. Bemutatták II. Mátyás király Bécsben 1609. március 14-én kiadott és a rákövetkező év január 27-én Borsod vármegyében Sajószentpéter mezővárosban megtartott közgyűlésen kihirdetett armálisát. Kapta Kádas Máté és felesége Ilona, fiai, András, János, Mátyás és testvére Imre. Emberi tanúbizonysággal elégségesen tanúsították a nemesi jogok folyamatos bírását, elfogadták.

— Kecskés Gáspár és István Miskolcról. Bemutatták III. Ferdinánd Regensburgban 1653. december 18-án kiadott és Gömör vármegyében Sajógömör mezővárosban 1654. szeptember 12-én kihirdetett armálisát. Kapta Hajdú István

94 MNL BAZML IV-501/a. 5. kötet, 122, Borovszky szerint a család neve tévesen közölve Sebestyén (BOROVSZKY 1909, 218).

95 Kempelen szerint a család az armálisát 1662-ben kapta, neve pedig Hidegh másként Nagytállyai (KEMPELEN 1911-1932, Hidegh-Nagytállyai).

96 Az évszám bizonyára elírás lehet, mert I. Lipót csak 1655-től uralkodott. A helyes dátum 1667. július 27., amint az eredeti, Borsod vármegye levéltárában őrzött armálisból kiderül. Eszerint az armálist Hubai Gergely és felesége Csákó Dorottya és fiai, András, Márton és Péter, valamint Szabó György és felesége Hubai Anna, fiaik, István, Gergely és lányuk Katalin, nemkülönben Kis Mihály és felesége Bencz Ilona, fiaik Márton, István és Mihály, lányaik, Ilona és Erzsébet. MNL BAZML XV-78. No.: 21. Kempelen a fő címerszerzőt tévesen Györgynek jelölte meg (KEMPELEN 1911-1932, Hubay).

és testvére Kecskés István és felesége Hajdú Katalin, fia István és lánya Erzsébet, valamint sógora Dobos István. Elégségesen tanúsították leszármazásukat az adományostól, nevüket és nemesi jogaik folyamatos használatát. Elfogadták.

— Mészáros másként Balogh Szőcs György és János Miskolcról. Bemutatták II. Ferdinánd király Bécsben 1630. március 6-án kiadott és Szabolcs vármegyében Gombaháza faluban 1631. augusztus 8-án kihirdetett armálisát. Kapta Balogh Mihály, felesége Ilona, fiai, András és György.97 Emberi tanúbizonysággal és Rimaszombat mezőváros hiteles bizonyságlevelével tanúsították a leszármazást az adományostól, elfogadták.

— Munkáczy másként Barkasy János Miskolcról, András Noszvajról, valamint Ferenc, aki Patakon tanul. Tanúvallomásokkal elégségesen bizonyították, hogy armálisuk elveszett, de őseik a nemesi jogok birtokában voltak és azokat használták is, világosan kimutatták. Elődeik a Barkasy családnévvel is éltek. Elfogadták.

— Nagy Mátyás már második alkalommal jelent meg a Deputáció előtt, kinyilvánítva, hogy ő a Nagy család leszármazottja, mivel a Tassy másként Dékány és a Nagy család részére [I.] Lipót német-római császár nemeslevelet adományozott. A Tassy nevet bizonyítani nem tudta, így látható, hogy törvénytelen módon álnév mögött rejtőzködő személy. Nagy Mátyás valós és közvetlen módon nem érte el az armálisban szereplőket, pedig a Tassy másként Dékány nemzetségen keresztül akarta tanúsítani magát. Az iratok Nagy Mátyásnak eredetileg visszaadattak, mivel Heves és Külső-Szolnok vármegyében lett kihirdetve, és a Tassy család ugyanott lakását és birtokát megtartotta.98

— Ottves másként Horváth János és Mihály Miskolcról. Bemutatták a Borsod vármegye Szendrő mezővárosában 1649. szeptember 22-én kiadott bizonyságlevelet, mely szerint III. Ferdinánd király Pozsonyban 1649. március 26-án kiadott armálisát kihirdették. Kapta Horváth Mihály és felesége Balog Anna, nemkülönben fiuk Miklós és lányuk Erzsébet.99 Elégségesen igazolták, esküvel megerősített tanúvallomásokkal, hogy az Ottves név csak mesterségükből adódott, míg a Horvát név használata folyamatos. Elfogadták.

— Pető Péter Miskolcról. Férfiak tanúbizonysága elégségesen bizonyította, hogy két tanú látta, négy pedig hallotta,

97 Az eredeti armális szerint, mely Borsod vármegye levéltárában van, a címerszerzők Balogh Mihály, felesége Pap Ilona és fiai Balogh András és György. MNL BAZML XV-78. No.: 2. Ezzel szemben a szakirodalom Balogh és Pap családról beszél (MAGYARORSZÁG 1913, Balogh).

98 Orosz Ernő szerint Thassy másként Dékány Mihály, neje Nagy Katalin, fiaik: Ferenc és István, továbbá Nagy György 1677. február 17-én nyert armálist, melyet ugyanazon évben ki is hirdettek (OROSZ 1906, Thassy másk. Dékány).

99 BOROVSZKY 1909, 224.