Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)

Közlemények - Bodnár Tamás–Kovács-Veres Tamás Gergely: Borsod vármegye Szentpéteri járásának nemességvizsgálata, 1724–1730 (valamint a három előző járásból kimaradt adatok)

547

Borsod vármegye Szentpéteri járásának nemességvizsgálata

András, valamint Thot János.5j Férfiak tanúbizonyságával igazolta leszármazását az adományosokhoz. Elfogadták.

— Horkai János és István, valamint szintén János Szentpéterről, Horkai György Nyárádról. Közhitelű személyek tanúvallomásaival elégségesen tanúsították, hogy a Horkai nemzetségből valók, mely adományos a Gömör vármegyei Zádorfalván, ahol jelenleg is bírnak. Elfogadták.

— Marusy másként Mészáros István. Bemutatta a III. Ferdinánd király által Pozsony várában 1655. május 4-én kiadott armálist, melyet Borsod vármegyében, Szendrő mezővárosban 1655. október 6-án hirdettek ki. Kapta Marusy István és felesége Szabó Ilona, nemkülönben lányuk Katalin. Emberi tanúbizonysággal tanúsították leszármazásukat az adományoshoz.53 54-Nagytállyay János és Gáspár. Bemutatták a II. Ferdinánd király által Bécsben, 1634. [július] 2-án kiadott, és Torna vármegyében 1634. augusztus 255-án kihirdetett armálist. Kapta Nagytállyay András és felesége Ilona, fia István, lánya Anna, Miklós, Tamás és István. Vizsgálatokkal elégségesen tanúsították a leszármazásukat.56

— Nagytamás István, másik István, Nagyfóris Ferenc, másik Nagytamás István, és Mihály. Bemutatták Gömör vármegye hiteles vizsgálatait, mely szerint a Nagy család kétségtelen nemes, valamint a Gömör vármegyei Otrokocs faluban királyi adományai bírnak. Elfogadták.

— Pető Márton és testvére György. Bemutatták Borsod vármegye bizonyságlevelét az 1647-es publikációról. Ezt III. Ferdinánd király Bécsben 1643. augusztus 22-én, kéri Pető Mátyás és testvére Gergely részére adta ki. A nemesi jogok folyamatos használatában vannak.57

— Rosnyay István.58

— Sólyom András és fiai, Miklós, István és János Szentpéterről. Bemutatták a [II.] Mátyás király által Bécsben 1618. április 2-án kiadott és Borsod vármegyében 1620. március 30-án kihirdetett armálist. Kapta Vaskó János, általa fiai, György59 és Márton, testvérei, Mihály és János, továbbá

53 A kihirdetés pontos dátuma a vármegyei jegyzőkönyv bejegyzéséből derül ki. E szerint Molnár András felesége Anna. MNL BAZML IV-501/a. 7. kötet, 37, BOROVSZKY 1909, 225.

54 MNL BAZML IV-501/a. 7. kötet, 263, BOROVSZKY 1909, 228, SIEBMACHER’S 1893, Marussi II.

55 Kempelen szerint a kihirdetés 8-án történt.

56 Czobor Alfréd szerint a fő címerszerző felesége Kotor Ilona, másik lánya Erzsébet, a felsorolt férfiak pedig a testvérei. Mellettük szerepelnek a címeres levélben Danffy András és Benedek (CZOBOR 1910,1/3. 220).

57 A kihirdetés helye Ónod mezőváros. Borovszky kihagyta a testvér nevét. MNL BAZML IV-501/a. 6. kötet, 533, BOROVSZKY 1909, 222.

58 Adatok nélkül, a bejegyzést későbbre halasztották.

59 Borovszkynál Gergely. BOROVSZKY 1909,208, MNL BAZML

3. kötet, 347.

Sólyom András. Leszármazását emberi tanúbizonysággal és keresetlevelekkel bizonyította az armálisban szereplőkhöz. Elfogadták.

— Soos60 György és Péter bemutatta III. Ferdinánd király 1656. június 20-án Pozsonyban kiadott armálisát, amelyet Borsod vármegye Miskolc mezővárosában megtartott részgyűlésen hirdettek ki 1658. szeptember 16-án. Kapta Sinkó Mátyás a fiával Jánossal, és testvérei, Miklós, János, és Nagy György, valamint János és Péter, e mellett Skopecz György, Soos György, Olasz István. Az igazolok az adományos Soos György természetes fiai. Elfogadták.61

— Sóry István és fiai, György, Gábor, Zsigmond, István. Nemességük tiszta és régi eredetű, családjukból táblabíró is kikerült. Örökjogon bírják a Gömör vármegyei Zsór falut, valamint e vármegyében tisztségeket is betöltötték. Semmi kétség.62

— Suba másként Hercsik György. Bemutatta a III. Ferdinánd király által Bécsben 1637. május 13-án kiadott és Torna vármegyében, 1638. március 24-én kihirdetett armálist. Kapta Hercsik Gergely, felesége Borbála, lányai, Erzsébet, Judit, Borbála. Férfiak tanúbizonyságával dokumentálta leszármazását és a nemesi jogok folyamatos használatát, ezzel azt is tanúsította, hogy a Suba vezetéknév a mostohaapja elődei által lett belefestve az armálisba.

— Sulyok István. Bemutatta a III. Ferdinánd király által 1654-ben kiadott és 1657-ben publikált armálist. Emberi tanúbizonysággal elégségesen tanúsította a leszármazást az adományos Istvánhoz, valamint hogy az az ő apja volt, ezt a tanúk életkorából adódóan elfogadták.63

— Ujj Péter. Bemutatta II. Ferdinánd király 1635. augusztus 31-én Orth64 várában kiadott armálisát, amelyet Torna vármegye közgyűlésén 1635. december 12-én hirdettek ki. Ezt Ujj Tamás, [felesége] Balog Ilona, fia Mátyás és testvérei Ujj Péter és Pál kapta. 1649. június 11-én Miskolc mezővárosban a két korábbi földesúr, Szentpétery Miklós és István ellentmondtak. Ez pedig bemutatta a manumissziót, így semmi gyanú.

60 Eredetileg Szőcs alakban szerepelt, amit utóbb javítottak át.

61 Borovszky a Péter keresztnevet tévesen „Parvus” (Kis) vezetéknévnek értelmezte. BOROVSZKY 1909, 229, MNL BAZML IV-501/a. 7. kötet, 425.

62 Egy szentpéteri igazolás után következik, ezért feltételezzük, hogy a Sóry család is Szentpéteren élt.

63 Az armálist Kazay Lukács és testvérei, István, Péter és Bálint, emellett Sulyok János és István valamint Palóczi András, Kovács Mihály és István kapták. 1654. október 14-én. Kihirdették Borsod vármegyében, Ónod végvárában 1657. június 1-én. MNL BAZML IV-501/a. 7. kötet, 360, BOROVSZKY 1909, 227.

64 Őrt várkastély Ausztriában. A Siebmacher szerint a kihirdetés Prágában történt (SIEBMACHER’S 1893, Uj I).