Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Közlemények - Bodnár Tamás–Kovács-Veres Tamás Gergely: Borsod vármegye Szentpéteri járásának nemességvizsgálata, 1724–1730 (valamint a három előző járásból kimaradt adatok)
546 Bodnár Tamás—Kovács-Veres Tamás Gergely vármegyében 1658. május 21-én kihirdetett armálisát. Ennek ellentmondott I. Rákóczi Ferenc és lánya Rákóczi Julianna Borbála, akik Szentpéter mezővárosban voltak ezek földesurai. 1699. november 30-án és december 31-én adták ki a mondott földesurak a manumissziós levelet. Az armálist Tömöri István és testvére Tamás, Csorna János, Fodor István, Árva István és Vincze Péter nyerte. Leszármazásukat tanúsították az adományosokhoz. A felszabadítás és az armális „nagy összegbe”, 800 forintba került. — Cseh Mihály és István. Bemutatták az [I.] Lipót király által Pozsony várában 1662. május 25-én kiadott armálist, melyet Abaújvár vármegyében Gönc mezővárosban 1662. december 18-án hirdettek ki. Kapta Cseh Jakab. Tanúvallomásokkal tanúsította leszármazását, és nevét megtartotta. — Csorba Mihály, János és Gergely. Bemutatták a II. Ferdinánd király által Sopronban 1635. [44] 7-én kiadott, és Nógrád vármegyében 1635. július 23-án kihirdetett armálist. Kapta Csorba Mihály és testvére Gergely, fiai, János és István. Nógrád vármegye hiteles bizonyságlevelével tanúsították a nemesi előjogok használatát. — Deák János, Gergely és István. Bemutatták a II. Ferdinánd király által 1634. július 27-én kiadott armálist, melyet nem publikáltak, nincs meghatározva a helye és az ideje, ezért nem tudták elfogadni. — Dubecz János és István. Bemutatták II. Ferdinánd király 1633. február 26-án Bécsben kelt és 1633. augusztus 5-én Borsod vármegye közgyűlésén, Ónod mezővárosában kihirdetett armálisát. Kapta Dubecz Kristóf és testvérei, János, István, Mátyás és Márton. Dubecz Jánostól való származásukat elismerték.45 — Elek István és fia István, nemkülönben Elek József Miskolcról. Bemutatták Torna vármegye hiteles bizonyságlevelét, amely az 1630. június 25-én46 Torna mezővárosban megtartott törvényszéken kelt.47 Ebben tanúsítják a nemesi jogaik folyamatos használatát, de eddig leszármazásukat nem tudták levezetni, most pedig osztályos és egyéb iratokkal elégségesen tanúsították leszármazásukat.48 44 A hónap neve toliban maradt. 45 MNL BAZML IV-501/a. 5. kötet, 125, BOROVSZKY 1909, 218. 46 A jegyzőkönyvben szereplő datálásból nem derül ki, hogy Szent János születésének vagy mártíromságának ünnepéhez viszonyítanak. 47 Czobor Alfréd szerint az adományozás 1630. május 8-án történt, a kihirdetés pedig 1630. április 10-én(?). Az adományozottak teljes listája: Sándor Péter, felesége Szabó Borbála, atyja Andás, testvérei: András, György és Zsuzsanna, valamint unokatestvére Elek István (CZOBOR 1913,1/3. 223). 48 A család más alkalommal is igazolt: Elek István bemutatta Torna vármegye hiteles [bizonyságlevelét], melyet annak szedriája 1630. június 25-én [A jegyzőkönyv a dátum leírása során nem említi, hogy Keresztelő Szent János születésének vagy kivég— Farkas Mihály a fiával Istvánnal, és az is a fiával Jánossal, valamint Farkas Mihály mindannyian Szentpéterről. Bemutatták Borsod vármegye 1715. augusztus 2-án Miskolcon kiadott bizonyságlevelét. E szerint az I. Lipót király által kiadott armálist 1660. május 31-én hirdették ki. Kapta Anga István, általa fia Márton, testvére János, továbbá Boros Péter és István, nemkülönben Farkas Mihály és testvére Nagy Ferenc. I .eszármazásukat tanúsították, elfogadták.49 — Fazekas András a fiával Jánossal Szentpéterről. Ruszói Erdélyi István alázatos kérelmére, neki és feleségének Fazekas Orsolyának és szüleinek, Fazekas Andrásnak, és feleségének Annának, valamint sógorainak, jászberényi Tökmér Pálnak és Gergelynek, s ennek fiának, Boldizsárnak címeres levelet adományoztak.30 * Emberi tanúbizonysággal tanúsították a leszármazásukat Fazekas Andrástól. Jogainak használatában megtartották. — Fazekas István bemutatta II. Rudolf király 1593. március 1-jén Prága várában kiadott armálisát, amelyet Borsod vármegye nemesi közgyűlésén 1593. november 15-én hirdettek ki. Az adományosok miskolczi Fazekas István és felesége Bogárdi Dorottya, fiaik, Péter és István, lányaik, Katalin és Anna, valamint felesége anyja Bajuszos Dorottya. Emberi tanúbizonysággal bizonyította, hogy az apja Fazekas Mihály volt, aki a nemesi előjogokkal élt, és azokat használta.31 — Gadóczi András. Ferdinánd király a Horváth család részére adományozott nemeslevelet, melyet Torna vármegyében hirdettek ki. Vizsgálattal kell tanúsítani a kapcsolatot a Horváth családdal. Telke volt Gadóc faluban. Genealógiáját levezette az adományosokhoz. A későbbi vizsgálatok során Horváth másként Gadóczy András, István és Mihály szerepeltek.52 — Gál másként Molnár Márton. Bemutatták Borsod vármegye bizonyságlevelét a nemeslevél kihirdetésről, melyet III. Ferdinánd király Bécsben, 1651. január 11-én adományozott, és amelyet Borsod vármegye Aszaló mezővárosában 1652. május 8-án hirdettek ki. Kapta Molnár Márton és testvére zésének ünnepnapján történt-e a bizonyságlevél kiadása, így a másik dátum 1630. szeptember 3-a lehet.] adott ki, e szerint a kihirdetés 1630. április 10-én történt. [Ellentmondás van az adományozás és a kihirdetés dátuma között.]. Ebben igazolják Elek István igaz és kétségtelen nemességét, valamint a leszármazását is tanúsítják. 49 Kempelen tévesen írja, hogy az eredeti címeres levél Borsod vármegye levéltárában van! 50 A vizsgálati jegyzőkönyvben az ő neve nem szerepel (SZP1NT- IMREI 1900, 263). 51 KEMPELEN 1911-1932, Fazekas család; SIEBMACHER’S 1893, Fazekas I. v. Miskolcz. 52 MNL BAZML IV-501/a. 4L kötet.
