Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Művészettörténet - Hajdú Ildikó: Vákár Tibor Miskolcon
526 Hajdú Ildikó tkmtfPüm T E k VE ZO .AU AU. T 5 Kl:TEREM \ AY 4 r- ÉS 0 PORT «I1MÄR ont WtíH'iM U KfiR»,(F* E LETTS REHUZFS1 " : : E ■ 1. kép. Vákár Tibor által, a „Városi Tervező Vállalat 5. Műterem Vákár Csoport” keretében készített, Herman Ottó Múzeum és környéke részletes rendezési tervének lógója. (HÓM HTD 2014.31.1-50) Fig. 1. Logo for the detailed local development plan of the Herman Ottó Museum and its surroundings, made by Studio 5. Vákár Team of the Urban Planning Office. meg és tervfőmérnökének Vákár Tibort nevezte ki.2 Mint tervfőmérnököt, a vidéken kialakítandó nehézipari városok városrendezésével és beépítési terveinek elkészítésével bízták meg. Ennek keretében tájékoztatni kellett minden, a város területén zajló építési beruházásról. Feladatai közé tartozott a műszaki, gazdasági és határidős kérdések, egyeztetések koordinálása, valamint a lakóépületek helykijelölése, épülettípusok kiválasztása, vizsgálatok elkészítése, általános rendezési tervek és beépítési tervek készítése, amelyek a városrendezést, városépítést érintették. Lényegében a tervfőmérnökök feladata lett az úgynevezett súlyponti településeken keresztül elősegíteni az ország iparosításának beindítását (VÁKÁR 2008, 27). Ekkorra már évtizedes városrendezési tapasztalatai voltak. Kolozsváron a Főtér, a Szt. Mihály templom és környéke városrendezésének munkálataival kezdődött ezen a területen munkássága, majd 1941-ben Marosvásárhelyen vett részt a város építészetében. Mint főmérnök ellátta a város műszaki-közigazgatásának 2 A feladattal országosan az első időszakban dr. Radnai Lóránt és Visontai Miklós építészmérnököket, illetve Stráner Gyula mérnököt, majd később Hergár Viktor gépészmérnököt és Soós Aladár építészmérnököt bízták meg Vákár Tiborral együtt. megszervezését és a városrendezés fejlesztésének irányítását. Ezt követően Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely városrendezési és műemlék-helyreállítási tervei kerültek sorra, míg végül 1945-ben visszatért Budapestre és aktívan részt vett a főváros háború utáni újjáépítésében, műszaki közigazgatásának megszervezésében, és a műemlékek helyreállításában (VÁKÁR 2013). Neki köszönhetően menekült meg több budapesti műemlék is, melyek megóvása során gyakran a kor politikai ideológiájával is szembe helyezkedett. A műemlékek megmentése érdekében tett lépéseiért a „szocreál ellenségének” kiáltotta ki a felsőbb szakmai vezetés. Talán ennek is köszönhetően jelölték ki a VÁTI-nál új feladatként számára a nehézipar fejlesztése során kialakítandó iparvárosok városrendezését és műszaki fejlesztését.3 * * Az 1950-es évek elejére Miskolc már dinamikus növekedésnek indult. Véget ért a háborús károk elhárítása, zajlottak a beruházások, s új épületek, városrészek születtek egyik percről a másikra. Lakó- és középületek, üzemek, gyárak, egész negyedek épültek, bár még nem volt elfogadott városrendezési terv. Azonban az 1951-es rendeletet követően 1 évvel már készen állt az új nagyváros „igényeinek” figyelembevételével a Városépítési Tervező Vállalat által készített terv, mely ettől kezdve útmutatóul szolgált a lakóépületek és -tömbök, üzemek, utak helyének kijelölésénél, annak ellenére, hogy végül ezt a terv sem került jóváhagyásra. Bár csak viszonylag rövid időt töltött a városban — 1951-ben nevezték ki Miskolc város tervfőmérnökévé, mely feladatot 1954. áprilisáig látta el, — mégis meghatározó, fontos alakjává vált az átalakuló városnak. Az itt töltött időszakban az épp folyó építési és átépítési munkák mellett, a VÁROSTERV 5. (műemléki) műtermének vezetőjeként jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Miskolc fontos műemléki és a városképet meghatározó történeti emlékei megmaradhassanak. Vákár Tibor tervfőmérnökként minden, ebben az időszakban tervezés vagy megvalósítás alatt álló megbeszélésen részt vett. így tudunk többek között az 1951-ben a vasgyári üzemek számára 3 db, összesen körülbelül 5000 fő ellátására alkalmas üzemi konyha, egy új korszerű tej-, fűszer- és húsáruda, az egyetemre vezető új bekötő út, számtalan lakóház, vagy épp az Avas-tetőn, a kilátótól délnyugatra tervezett csillag3 Műemlékek iránti elkötelezettségének köszönhetően például a főváros vezetése ellenében, a budavári Sikló mellett levő Lotz Károly alkotta egyesített magyar címer megsemmisítését leállíttatta és a bontásra kiküldött munkásokkal elfalaztatta, vagy neki köszönhető a Budapest, Gerlóczy utcai tűzoltószertár melletti Szent Flórián plakett megmenekülése (VÁKÁR 2013, 26).
