Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Művészettörténet - Mészáros Erika: A boldogkőváraljai szentsír restaurálása és liturgiatörténeti jelentősége
A boldogköváraljai szentsír restaurálása és liturgiatörténeti jelentősége 515 A 14. századtól kezdve jelentős számban maradtak fenn emlékeink Közép-Európában. A korai időkben kőből faragott fülkés szentsírok voltak (4. kép), majd ezt követően megjelentek az önálló, életnagyságú szobrokkal körülvett szentsírok is (5. kép). Ezzel egy időben, bizonyos területen fából ácsolt, festett sírládák voltak divatban, melyek az úrkoporsó előképének tekinthetők (6. kép. A késő gótika korában fejlődött ki a középkori szentsír utolsó típusa, a fából épített, festett, aranyozott úrkoporsó (7. kép). A reformáció idején a szentsír elvesztette liturgikus jelentőségét, a katolikus megújulás idejére egészen feledésbe merült. A barokk kor egyházi művészetének azonban kiemelkedő alkotásai voltak a szentsírok (MAGYARI 1994, 333). Az illúzióban gazdag barokk egyházi művészet hatása alatt olyan színpadias és monumentális szentsírok születtek, melyek olykor az egész szentélyt betöltötték, mivel azonban ezek alkalmi építményként szolgáltak, kiképzésük nem időtálló módon történt, gyakran felújították, vagy lecserélték őket. Az építészeti architektúrát, vagy magát a barlangot imitáló szentsírokat három vagy négy, a perspektíva szabályainak megfelelően kisebbedő, íves kapuból díszletszerűen lehetett összeépíteni, melyek általában fa vakkeretre feszített festett vászonképekből álltak (8. kép. A perspektivikusan csökkenő méretű, összefutó oszlopok a távlat illúzióját keltik. (Ilyen típusú szentsír a boldogkőváraljai is.) A sír belsejében helyezték el a koporsót, melyben a halott Krisztus szobra feküdt. Más esetben azonban, maga a sír is festve volt. Az első kapu két oldalán általában a sírt őrző római katonák álltak. A monumentális méretekkel bíró szentsír építményeken a Passió több eseménye is megjelenik (Krisztus megostorozása, Krisztus Pilátus előtt), vagy az Ószövetségből vett történetek (Izsák feláldozása, Mózes és a bronzkígyó). A 18. században lezárult a Dicsőség Színházának fénykora: az 1730-as, ’40-es éveket követően a pompás díszletek elmaradtak, a szertartás látványossága megszűnt. Napjainkban német nyelvterületen újra előkerültek ezek a gazdagon díszített építmények, felújították vagy restaurálták őket és húsvét alkalmával a templomok legnagyobb látványosságaivá váltak (KNAPP—KILIÁN 1999,106—146). A magyarországi emlékanyag igen csekély, épségben megmaradt darab szinte alig akad. Legfontosabb a garamszentbenedeki Úrkoporsó, amely középkori művészetünk kincse, európai viszonylatban is jelentős értékeket képvisel, kerekes megoldása következtében pedig egyedülálló (PROKOPP 1982). 4. kép. Szentsír, St. Nicolas templom, Haguenau, Franciaország (14. sz.) Forrás: http://www.photos-alsace-lorraine.com/index. php?cat=2716&offset=3 (2014.01.03.) Fig. 4. Sepulchre, Sí. Nicolas church, Haguenau, France. (14th c.) 5. kép. Szentsír, Notre Dame, Rodez, Franciaország (1523) Forrás: http://fr.wikipedia.org/wiki/Liste_des_mises_au_ Tombeau_de_France (2014.03.03.) Fig. 5. Sepulchre, Notre Dame, Kode%, France. (1523) A BOLDOGKŐVÁRALJAI SZENTSÍR REKONSTRUKCIÓJA A boldogkőváraljai szentsír perspektivikusan kisebbedő kapuira nem találni hazai példát. Ez a szerkezet a barokk kor teátrális, díszletszerű szentsírjaira jellemző, melyek kapuinak jelentős méretcsökkenése nagy térmélységet kelt. Legtöbbjük a boldogkőváraljai szentsírtól eltérően, építészeti belső teret ábrázol. Nagy méreteik okán egyébként sem alkalmasak kicsiny sírkápolna ábrázolására.
