Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)

Művészettörténet - Pirint Andrea: Vissza a barokkhoz. Barokk festménymásolatok a Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében

510

Pirint Andrea

12. kép. XII. Ismeretlen mester: II. Rákóczi Ferenc arcképe. Másolat Mányoki Adám után. Ltsz. 95.58. (Fotó: Kulcsár Géza) Fig. 12. XII. Unknown painter: Vor trait of Ferenc II. Rákóczi. Copy after Adám Mányoki. Inv. no. 95.58. (Photo by Ge\a Kulcsár)

festett arcképe, x nincs még egy olyan magyar történeti személyiség, akinek alakja annyira összefonódott volna egyetlen műalkotással, mint Rákóczié e Mányoki-képpel” — fogalmaz Galavics Géza (GALAVICS 1969, 42). A magyarországi barokk portréfestészet emblematikus alkotása az emigrációban élő fejedelem megbízására Gdanskban, feltehetően Erős Ágost lengyel király és szász választófejedelem számára készült. A festményt két évszázadon át Drezdában őrizték, ahonnan csak 1925-ben került Magyarországra. Noha élményszerű, közvetlen megismerésére a szélesebb közönség számára csak ekkortól nyílt lehetőség, a hazai festészetben már ezt megelőzően is ikonográfiái előképként szolgált. Példa erre térségünkben Halász-Hradil Rezső (1875—1915) miskolci születésű festő egész alakos Rákóczi-képmása, amely a Mányoki-féle portré-kompozíció adoptációjával készült. E festmény készítési ideje ugyan ismeretlen, a festő halálozási évszáma azonban egyértelműen a Mányoki-mű hazakerülése elé datálja.16

A miskolci múzeum által őrzött Mányoki-másolat készítőjére, készítési idejére vonatkozóan semmiféle adat nem áll rendelkezésre. Mint a folyamatosan eleven élő Rákóczi-kultusz, egyben pedig mint a barokk remekművek csodálatának konkrétumtól megfosztott szimbóluma zárja katalógusunkat.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Köszönetét mondok Révész Emesének, hogy adatközléseivel a katalógus tartalmait pontosította, valamint Goda Gertrudnak és Gyulai Évának, hogy fentiek összeállításában hasznos tanácsokkal láttak el.

RÖVIDÍTÉSEK

Inv. no. — inventory number Kat. sz. — katalógusszám Ltsz. — leltári szám

IRODALOM

ANGULO, Diego

1948 Las Hilanderas. Archivo Espanol de Arte XXL 1—19. Ujraközölve: Estudios completos sobre Velázquez. Fernando Villaverde Ediciones, Madrid. (2007) 125-142. http s: // books, google, hu/ books ?id = I5Eh2j x vawEC&pg = PA 125&hl=hu&source = gbs_ toc_r&cad=3#v=onepage&q&f=false BALLÓ Ede

1917 Az olajfestés mestersége. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája, Budapest.

1934 Verzeichnis der von Euard Balló nach den Meisterwerken der Ölmalerei gemalten hundert Kopien. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája, Budapest.

BLASKÓNÉ MAJKÓ Katalin-SZŐKE Annamária 2002 A Mintarajzjanodától a Képzőművészeti Főiskoláig. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest.

FUCHS, Eduard

1926 Az újkor erkölcstörténete II. Világirodalom könyvkiadó, Budapest.

GALAVICS Géza

1969 Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc arcképe. Mű- vészetK/9. 42—44.

JUSTI, Carl

1888 Diego Velázquez und sein Jahrhundert. Bonn. KOVÁCS Zoltán

2006 Spanyol festmények magyar gyűjteményekben. In: El Greco, Velázquez, Goya. Öt évszázad spanyol festészetének remekművei. Tanulmányokkal kísért kiállítási katalógus. Szépművészeti Múzeum, Budapest. 308—311. RADNÓTI Sándor

1994 A másolat. Café Babel 1994/4. 15—32.

36 A festmény reprodukciója és adatai: Herman Ottó Múzeum, Helytörténeti Dokumentáció 53.1996.1.