Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)

Művészettörténet - Pirint Andrea: Vissza a barokkhoz. Barokk festménymásolatok a Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében

Vissza a barokkhoz 503 3. kép. III. Feltehetően Balló Ede (1859-1936): Szövőnők (Las Hilanderas). Másolat Diego Velazquez után. Ltsz. 94.49. (Fotó: Kiss Tanne István) Fig. 3. III. Presumably Ede Ballá (1859—1936): The Spinners (Eas Hilanderas). Copy after Diego I lláyyuey. Inv. no. 94.49. (Photo by István Kiss Tanne) Tornai Gyula az 1880-as években — Ballót is meg­előzve — szegődött a spanyol festő hívéül (RÉVÉSZ 2004,23). 1889-1890-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium ösztöndíjával Madridban járt tanulmányi úton. Ekkor készítette el Velázquez két művének máso­latát, Baltasar Carlos infáns portréja mellett a Szövőnők kópiáját. Révész Emese rekonstrukciója szerint mindkét alkotás a Benczúr-féle Mesteriskola gyűjteményébe került, de míg az utóbbi ma is fellelhető a Képzőművészeti Egyetem gyűjteményében, a IV. Fülöp spanyol király fiát ábrázoló festmény helye ismeretlen (RÉVÉSZ 2004, 137). Figyelembe véve a miskolci másolat provenienciáját, kópiánkat az elkallódott Tornai-féle képpel azonosnak tartjuk. A fennmaradt iratanyag alapján a hazai festők közül egyedül Tornai Gyula készített másolatot a hat éves spanyol trónörökös lovas képéről.24 III. Feltehetően Balló Ede (1859-1936): Másolat Diego Velázquez után olaj, vászon, 98x122 cm; Ltsz. 94.49. Jelzet nélkül Származás: Képzőművészeti Főiskola 24 Az írott forrásokból ismert klasszikus másolatok jegyzékét Révész Emese és Szentesi Edit adatgyűjtései alapján Révész Emese állította össze: RÉVÉSZ 2004,137. A publikált jegyzék csak részleges közreadása a kutatómunka során összesített adatoknak. A teljes adatállományt Révész Emese bocsátotta rendelkezésemre. Eredeti mű: Diego Velázquez (1599—1660): Szövőnők (Las Hilanderas), 1657 körül olaj, vászon, 169x250 cm; Madrid, Museo del Prado (Ltsz. 1173) Velázquez alkotásáról 1867-ben Kovács Mihály, 1890- ben Tornai Gyula és 1911-ben Balló Ede is készített másolatot, ami a barokk remekműnek a korra jellemző általános és lelkes recepciójára enged következtetni. Tornai képe, amely a Baltasar Carlos-portré máso­latához hasonlóan ugyancsak szerepelt az 1899-es emlékkiállításon, az eredetinél lényegesen nagyobb méretben készült.25 Kovácsé26 és Ballóé27 ezzel szemben az eredetihez képest kisebbek, megközelítően 50%-os kicsinyítés eredményei, noha méreteik különbözőek. A Szövőnők másolásakor tehát mindhárom mester eleget tett az eredetitől karakteresen elütő méretben történő reprodukálás követelményének. Az eltérő kezek által készített másolatok méreteinek különbözőségéből egyúttal annak valószínűtlensége is kitűnik, hogy két festő pontosan megegyező méretben készítse el kópiá­ját. A miskolci példánynak a Balló-féle másolattal való méretbeli azonossága ennélfogva a kopírozó szemé­lyét illetően is azonosságot sejtet. Ügy véljük, hogy a Vermeer-másolatunkhoz hasonlóan ebben az esetben is Balló Ede másolat-duplumáról van szó. A „barokk-kép” folytonos módosulását, gazdagodá­sát példázzák azok az információk, amelyek az eredeti alkotással kapcsolatosak, s amelyeknek a fent említett mesterek még nem lehettek birtokában. A barokk kor­szak az európai művészet történetének különös mód többrétegű és nehezen kiismerhető periódusa, amely minden bizonnyal a jövőre nézve is meglepetéseket tar­togat. Velázquez szóban forgó festményét a 20. század közepéig hétköznapi életképként értelmezték, a jelenet színhelyét a Santa Isabel-i kárpitszövő manufaktúrához kapcsolták. Diego Angulo ikonográfiái vizsgálódásainak eredményeként 1948-ban vált ismertté, hogy a festmény valójában Arachné mítoszát, az Ovidius által rögzített mitológiai történetet dolgozza fel (ANGULO 1948). A köznapinak tartott jelenet tehát egy klasszikus téma demisztifikált feldolgozása. Balló Ede naplóbejegyzései arról vallanak, hogy a múlt emlékeihez nem annyira tartalmi szempontból, mint inkább a technikai megvalósulás (képépítés, szín­kezelés) kérdése felől közelített. Nincs rá adat, vajon 25 Magyar Képzőművészeti Egyetem (olaj, vászon, 226x291,5 cm) 26 Magyar Nemzeti Galéria (olaj, vászon, 84x106 cm) 27 Szépművészeti Múzeum (olaj, vászon, 97x122 cm; Ltsz. B9)

Next

/
Oldalképek
Tartalom