Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Majzik Dávid: A MOKAN-Komité szerepe a kommunista hatalomváltás előkészítésében Miskolcon
A MOKAN-Komité szerepe a kommunista hatalomváltás előkészítésében Miskolcon 467 kerültek be. Az előkészületek és a voksolás lezártával, Miskolc thj. város Törvényhatósági Bizottsága 1945. január 29-én tartotta meg az első rendes közgyűlését, a fent felsorolt arányszámok némiképp más eloszlásban kerültek bele a megalakulást kimondó véghatározatban. Hivatali állásuknál fogva tagokká vált: a polgármester, valamint a helyettese, a főjegyző, a városi tanácsnokok, az árvaszéki elnök és ülnökök, a tiszti főügyész és ügyészek, a városi mérnöki hivatal vezetője, a városi számvevőszék főnöke és a tűzoltóparancsnok.68 A Törvényhatósági Bizottság üléseinek napirendi pontjait egy ún. Kisgyűlés határozta meg és készítette elő. A baloldali párttagok ebben a bizottságban is „felülreprezentáltak” voltak. 1945. március 29-én ült össze a rendkívüli közgyűlés, hogy megválassza, polgármesteri előterjesztés alapján, a Kisgyűlés tagjait. A gyűlésnek, az 1929. évi XXX. te. 34. §-a B) pontja és a Miskolci Nemzeti Bizottság 2572/1945. számú rendelete alapján, 16 főből kellett állnia. Tagjai voltak hivataluknál fogva a polgármester, a helyettes polgármester, a főjegyző, a két városi tanácsnok, valamint a Törvényhatósági Bizottságból 12 választott képviselő. A megválasztott tagok: Fekete Mihály, Fekete Pál, dr. Kormosi Illés, Mráz Ferenc, Nógrády Sándor, Novotni Zoltán, Országh József, Pártay Tivadar, dr. Rácz Gábor, Rónai Sándor, Szabó József és Virágh Sándor.69 A Nemzeti Bizottság tagösszetételéről az április 10-én készült kimutatás alapján egyszerűen megállapítható a Kisgyűlésben rendes tagként helyet kapó személyek politikai háttere. Eszerint: Fekete Mihály (MKP), Fekete Pál (MKP), dr. Kormosi Illés (ismeretlen), Mráz Ferenc (SZDP), Nógrády Sándor (MKP), Novotny Zoltán (MDP), Országh József (MDP) Pártay Tivadar (FKgP), dr. Rácz Gábor (FKgP), Rónai Sándor (SZDP), Szabó József (MKP) Virágh Sándor (SZDP).70 71 Ezen a napon a közgyűlés felállította a városi közigazgatás szakbizottságait.'1 Miskolc város hivatalos városvezetése ezzel felállt és megkezdte munkáját. Május 11-én keletkezett az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1030/1945. M.E. számú rendelete, amely kiegészítette a 14/1945. M.E. számú rendeletet (ez rendelkezett a Törvényhatósági Bizottságok felállításáról). Annak 11. §-a kimondta, hogy „A törvényhatósági bizottságok, illetőleg képviselőtestületek megalakulásával a Nemzeti bizottságok 68 MNL BAZMLIV. 1903/a. 37. kötet. 1945. január 29. közgyűlés 69 MNL BAZML XVII.-2.1945/3591. 70 MNL BAZML XVII.-2.1945/4360. 71 1) építési szakbiz. 2) gazdasági szakbiz. 3) jogügyi szakbiz. 4) pénzügyi szakbiz. 5) szociális szakbiz. 6) tanügyi és közművelésügyi szakbiz. 7) javadalmi biz. 8) színügyi biz. 9) vízvezetéki és csatornázási biz. MNL BAZML XVII.-2.1945/3588; MNL BAZML XVII.-2.1945/3589. közigazgatási hatásköre megszßnikr72 Természetesen ez nem egyik napról a másikra következett be, a Miskolci Nemzeti Bizottság fokozatosan szorult háttérbe és adta át jogköreit a hivatalos városvezetésnek. A kommunisták aktívan, sőt többségben vettek részt az újjáépítésben. A probléma azzal volt, hogy ebben a munkában monopolhelyzetet akartak kiharcolni a városvezetésben azért, hogy az így megszerzett érdemeket az MKP népszerűsítésére használják. A bolsevik politikai rendszer mintáját követve, a magyar kommunisták is mereven ragaszkodtak a hatalom kizárólagos birtoklásához. Az MKP az újjáépítés kisajátításával arra törekedett, hogy bizonyítsa a magyar társadalomnak, hogy nem a Tanácsköztársaság politikai örököse, másrészt arra számított, hogy ezzel gyorsan a demokratikus elveknek megfelelő tömegtámogatottságra tesz szert. Ellenben az akkori magyar lakosságban ez a fajta „elvárt” támogatás nem alakulhatott ki oly gyorsan, és oly széleskörűen, mint ahogy azt a szigorú keretek között gondolkodó kommunisták elvárták. Sajnálatos módon a MÓKÁN karhatalom működésének a társadalmi tapasztalata nem sokban különbözhetett a nyilas karhatalométól, csak egy másik bevonuló hadsereget szolgált ki. A Vörös Hadsereg egy, hadászati szempontból, totális hadsereg volt, amely minden civil érdeket a katonai érdekek alá helyezett. Rémhírét a nők ellen elkövetett nemi erőszak és a málenkij robotra való elhurcolás csak tovább erősítette. A MÓKÁN karhatalom részt vállalt az elhurcolásokban, rendszeresen tartott razziákat és vezetői azt foglaltak le, ami szerintük a közösséget illetné meg, fegyveresen volt jelen az utcákon a hétköznapi életben, abban az időszakban, amikor minden más magyar fegyveres testületet az orosz hadvezetés betiltott. A város politikai életébe belépő egyes MÓKÁN tagok tudatosan, vagy tudat alatt pedig olyan politikai kommunikációs eszközöket használtak, amelyek nem tették kétségessé a közösség számára, hogy az illető igenis a hatalom kisajátítására törekszik, annak ellenére, hogy népi demokráciáról beszélt. A MOK AN-Komité elvitathatatlan érdemeket szerzett azzal, hogy megakadályozta a várost éltető gyár leszerelését és elszállítását, alkalmasint felrobbantását. Azokban a front átvonulását követő napokban, amikor semmiféle közellátás nem működött, gyógyszertárat tartott fent, a közrend megóvásáért is felelősséget vállalt. Vezető egyéniségei tettre készen, gyorsan és szervezetten kezdték meg a város újjá szervezését. Azonban az ambíció, a bizonyítási vágy mellett mindvégig a hatalom teljes megszerzésére törekedtek. 72 MNL BAZML XVII.-2.1945/3768.