Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Majzik Dávid: A MOKAN-Komité szerepe a kommunista hatalomváltás előkészítésében Miskolcon
A MOKAN-Komité szerepe a kommunista hatalomváltás előkészítésében Miskolcon 459 ellátásügyi miniszterré nevezték ki.22 1945. november 15-étől kereskedelem- és szövetkezetügyi, 1949. július 11-től 1950. május 8-ig külkereskedelmi miniszter. 1949—1950-ben a Népgazdasági Tanács tagja volt. Az MKP-val való együttműködés híve volt, ebből kifolyólag a két munkáspárt egyesítését megelőzően az SZDP képviseletében részt vett az összekötő bizottság tárgyalásain; bekerült a március 10-én létrehozott közös politikai bizottságba. Szakasits Árpád letartóztatását követően az Elnöki Tanács elnökévé választották és ezt a tisztséget töltötte be 1952. augusztus 14-én történt felmentéséig.23 Tehát jelentős szerepe volt a két párt egyesülésében, amely azt engedi feltételezni, hogy az SZDP-n belül kriptokommunista volt. Mráz Ferenc visszaemlékezése tehát nem teljesen fikció, hanem inkább saját szerepének kidomborítása egy titkos megbeszélés során (ennél fogva ellenőrizhetetlen). A két személy politikai pályáját összevetve tagadhatatlanul Rónai Sándor futotta be a nagyobb jelentőségű karriert, az pedig köztudott, hogy az MKP-hez lojális SZDP tagokat magas tisztségekkel honorálta Rákosi Mátyás (gondoljunk csak Szakasits Árpádra). Nagyobb a valószínűsége annak, hogy Mráz Ferenc inkább állította be magát, annak a későbbi évtizedek megítélése szerint hálás feladatnak a középpontjába, melynek a végeredménye úgy vonult be a magyar történelembe, mint a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt Egyesülési Kongresszusa. Miskolci vonatkozásban Farkas Mihály által kiadott feladat azt jelenti, hogy az MKP már a megalakulásától kezdve figyelte politikai ellenfelét, és annak befolyását a saját érdekek szélesítésére használta fel. A város reálpolitikai helyzetét a helyi kommunista vezetők jól ismerhették. Eszerint a több évtizedes hagyományokkal rendelkező SZDP párttagjai nem fognak önként átlépni az MKP-ba, mivel alapvetően bizalmatlanok voltak azzal szemben. Ennek oka az lehetett, hogy a megszállóként viselkedő Vörös Hadsereg és az általa képviselt sztálini diktatúra hazai képviselőjeként tekintettek az emberek a hazai MKP-ra. A Szovjetunió nagyhatalmi törekvéseinek egy részét Farkas Mihály ismerte. A moszkovita pártszervezők tudták, hogy a II. világháború vége Magyarországon a diktatúra kiépítésének kezdetét jelenti. Ennek tükrében szervezték a „felszabadított” területeken az MKP tagok tevékenységét 22 MNL BAZML IV.1903. 37. kötet. A miskolci Törvényhatósági Bizottság ülésén négy nappal később üdvözölték kinevezését. 23 Országgyűlési Almanach 1947-1949. http://dtt.ogyk.hu/hu/ gyujtemenyismertetok/orszaggyulesi-dokumentumok/ orszaggyulesi-almanachok (2015. 10. 31.) és ez alól Miskolc sem volt kivétel. Farkas Mihály még többször ellátogatott Miskolcra és nem csak a Nemzeti Bizottság ülésein szólalt fel, hanem részletes instrukciókkal segítette a városi kommunisták törekvéseit. Ez magyarázza azt, hogy a politika múlttal nem rendelkező, a közigazgatás terén járatlan, volt MÓKÁN tagokat, amely egyet jelent a helyi MKP-val, találjuk azokon a fontos pozíciókon, amelyek létfontosságúak voltak a háború utáni újraépítéshez. 1944. december 16-án 11 órakor ültek össze a városháza egyik tanácstermében azok az emberek, akik pár órával később nemzetgyűlési képviselőkként és városi Nemzeti Bizottsági tagokként távoztak. A jegyzőkönyv alapján jelen volt 37 szavazati joggal bíró személy, akik a különböző politikai pártokat, egyházakat, szakszervezeteket és a MOKAN-Komitét képviselték. Már az ülést megnyitó sorok is a miskolci MKP és a MOKAN- Komité befolyását bizonyítják: „A Kommunista Párt és Mókán Sgerveget megbízása folytán dr. Gállfy Imre Misk. thj. város polgármesterének elnöklete alatt.. ,”24 Ez a nyitó mondat arra enged következtetni, hogy a nemzetgyűlési képviselők megválasztását az MKP kezdeményezte, és ezt a feladatot csakis Farkas Mihály adhatta. O is jelen volt, mint az Ideiglenes Nemzetgyűlést előkészítő bizottság küldöttje, és ugyanezt a bizottságot képviselte az FKgP részéről dr. Juhász Géza is. A MOKAN-Komitét Tóth Béla, Szalay Tibor alezredes, dr. Petrássy Miklós orvos alezredes, Blach János és Szabó Lajos képviselték. De Tóth Béla titulusa szerint a miskolci MKP-t is képviselte, mint annak vezetője. Magát a pártot Poprádi Pál, Vajda Gábor, Rácz Zoltán és Rácz Zoltánná reprezentálták, helyet kaptak az ülésen a helyi görög katolikus, az evangélikus és a református egyházak küldöttei is. Az FKgP-t egyetlen „gazdálkodó” képviselte. Az SZDP ülnökei Mráz Ferenc, Csacsovszki József, Juhász István, Csengeri Sándor voltak. Az MDP-t képviselték dr. Zsedényi Béla, Novotny Zoltán, dr. Dálnoky Nagy Zoltán, Demeter László és Demeter Géza, valamint szavazati joggal bírt a különböző szakszervezetek képviselő négy személy, akik közül csak Kopácsi Józsefet emelném ki, mivel ő is MÓKÁN tag volt (akkor kamaszkorú fiával együtt) tehát a szervezet érdekeit képviselte.25 A vármegyét dr. Bónis Bertalan alispán és dr. Balogh Ferenc árvaszéki elnök reprezentálta és Pödör László (szintén volt MÓKÁN tag) is döntési joggal bírt. Leadta szavazatát még egy 24 MNL BAZML XVII.-2.1944/1. 25 PIL 867.f.2/k-132.
