Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Hideg Ágnes: Dr. Zsadányi Guidó, a miskolci múzeum munkatársa (1924–1965)
448 Hideg Agnes adalék is egyben). Múzeumi munkaköre, a muzeológus II. besorolás az alábbi széleskörű feladatok elvégzésére kötelezte: 1. Szocialista dokumentációs gyűjtemény kezelése 2. Képzőművészeti gyűjtemény kezelése 3. Külföldi cserekapcsolatok lebonyolítása 4. Megyei Múzeumi szervezettel kapcsolatos teendők ellátása 5. Könyv-, hírlap-, és térképtár kezelése 6. Fotótár kezelése 7. Művészettörténeti adattár kezelése 8. Herman Ottó archívum kezelése A munkaköri feladatokból jól látszik, hogy megbízása sokféle területet érintett. A különböző leltárkönyvek hűen tükrözik bejegyzéseit, legyen az könyvtári, fotótári, képzőművészeti vagy régészeti. Zsadányi Guidó munkásságának volt még egy fontos területe: a képzőművészet. A múzeumban feladatként kapta a kortárs miskolci képzőművészek alkotásainak gyűjtését. Ennek kapcsán több jeles művész alkotását szerezte meg a képzőművészeti gyűjtemény számára: Kondor Béla, Csohány Kálmán, Feledy Gyula, Mazsaroff Miklós, Sassy Attila, Kunt Ernő stb. (VERES—VIGA 1999, 36). Mint a Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-magyarországi területi szervezetének titkára, részt vállalt a megyei képzőművészeti élet irányításában. Egyik szervezője volt a Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállításoknak, a Grafikai Biennáléknak és képzőművészeti tárlatoknak. Megrendezte több művész önálló kiállítását, ezekről, és egyéb képzőművészeti témákról, programokról, eseményekről a sajtóban is rendszeresen tudósított. Tevékeny részt vállalt az Erdőbényei Kisga- léria - mint első állandó falusi képtár — megnyitásában, amit a művészek és a művészet iránt érdeklődők is szeretettel fogadtak.19 Részt vett a telkibányai kerámia múzeum anyagának gyűjtésében, rendezte Széphalom, Kelemér reformkori festészeti anyagát. írt a múzeum Képtáráról, belekezdett a megye képzőművészeti történetének kutatásába, részletesen elemezte a Felvidéki Vándorkiállítások indulását és Balogh Bertalan munkásságát. A Képtár gyűjteményét egy művészettörténeti adattár is kiegészíti, ennek létrehozása Zsadányi Guidó nevéhez köthető. A múzeumban végzett képzőművészeti munkásságát Pirint Andrea művészettörténészosztályvezető szavai összegzik: 19 A galériáról 1965-ben egy katalógus is megjelent. Erdőbényei Kisgaléria. A katalógust Katona László tervezte, a kiállítást rendezte Liczere László, Szebeni Győző előszavával. Miskolc, 1965. „A Herman Ottó Múzeum képzőművészeti gyűjteménye Zsadányi Guidó személyében kapta meg ayt a munkatársat, aki az intézmény alapításától kezdve folyamatosan és csak kevéske tervszerűséggelgyarapodó tárgyi és szellemi értékeket ténylegesen rendszerbe fogta, és eggel a ma is érvényes módszertant kidolgozta. Elsőként mutatottpéldát arra, hogy a múzeumi gyűjteményt, mint önállóan létező, koherens egységet kell értelmezni: kezelésében, gyarapításában és feldolgozásában egyaránt koncepciót szükséges érvényesíteni. Mindössze néhány évet tölthetett a gyűjtemény szolgálatában, de több évtizedes hiányokatpótolt. A gyűjtemény megismerését a raktári rend kialakításával, a műtárgyak tisztításával és revíziójával kötötte össye. Az így nyert áttekintés alapján ugyancsak elsőként nyújtott átfogó értékelést a kollekcióról: tanulságos megállapításokat tett, rámutatott a gyengeségekre, egyúttal a tervszerű gyarapítás irányát is kijelölte. A gyűjtést az általános művészeti értékkel bíró alkotások mellett elsősorban a múlt és a jelen helyi művészeinek alkotásaira javasolta kiterjeszteni. A képzőművészeti tár gyűjteményezjse máig ezj az irányt követi, a gyűjtési kör csak a Petró-gyűjtemény 1977-es érkezésével módosult, amikor is országos kiterjesztést kapott. Zsadányi a gyarapítás ütemét is fokozni javasolta, illetve ténylegesen felgyorsította. A számadatok önmagukért beszélnek: érkezése előtt az 1899-től formálódó gyűjtemény nyilvántartása mindössze 320 tételt foglalt magában, 1962—1964 között, vagyis működésének néhány éve alatt, a kollekció 263 újabb műtárggyal gazdagodott. A gyarapodást saját kezűleg leltározta be. Figyelme a képzőművészeti vonatkozású dokumentumokra is kiterjedt: létrehozta a művészettörténeti adattárat, ami ma is az általa felépített rendszer szerint működik, jelentős érdeme, hogy az addig rendezetlen iratok halmazában rátalált az ún. felvidéki vándorkiállítások Balogh Bertalan-féle dokumentációjára, amit nem csupán kutathatóvá tett, de — felismerve a 20. szágad eleji események országos jelentőségét — fel is dolgozott. E témában írt tanulmánya alapvető és — mind a kutatási módszertan, mind a történeti hűség szempontjából — mértékadó szakirodalmunk. Zsadányi Guidó kitörölhetetlen nyomokat hagyott maga után. Mint utóda, szinte naponta szembesülök érdemeivel. A képzőművészeti gyűjteményben végzett gyűjteményezési, nyilvántartási, kiállítás-szervezői és publicisztikai vállalásai mellett arra is gondot fordított, hogy a helyi művészekre vonatkozó információkat rendszerbe foglalja, jegyzetelje. Tisztelettel ésféltő gonddalforgatom minuciózus gondossággal megírt, jellegzetes céduláit, melyek mindennapi munkám során újra meg újra kezembe kerülnek.”10 20 Pirint Andreának, a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti osztályvezetőjének közlése (2015).
