Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Hideg Ágnes: Dr. Zsadányi Guidó, a miskolci múzeum munkatársa (1924–1965)
Dr. Zsadányi Guidó, a miskolci múzeum munkatársa (1924—1965) 447 alkalmas szabadtéri színpad készül, melynek impozáns háttere leszavár.” (ZSADÁNYI 1955,22.)11 Ismerős a 60 éves elképzelés?! Figyelmét azonban nemcsak a vár sorsára fordította. A főutcai homlokzatok, a Rákóczi-ház, az újmassai vaskohó helyreállítása és Miskolc egyéb városrendezési problémáit is fontos, sürgető feladatnak tekintette. A Múzeum 1955-ben indította útjára A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményeit. Zsadányi Guidó az első kötetek szerkesztőbizottságának tagja volt, de több alkalommal írt is e periodika hasábjain különböző helytörténeti vonatkozású cikkeket. Összegző írása jelent meg magáról a Közleményekről is, annak szerepéről, jelentőségéről, céljáról a Miskolci Építők és a Kilátó című újságokban.12 Szintén ebből az évből keltezett ideiglenes igazolványa, mely igazolta, hogy Zsadányi Guidó a Múzeumi Bizottság (Múzeum Baráti Kör) tagja, s ilyen minőségében ingyenesen beléphetett a múzeum előadásaira, kiállításaira, s évi illetményként — a többi taghoz hasonlóan — megkapta a Herman Ottó Múzeum Közleményeit (K. VÉGH 1966, 62). 1948-ban alakult meg Budapesten a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. A MTESZ Közlekedéstudományi Egyesület Borsod Megyei Szervezetének alapításában és a Szervezet megyei újságjának13 elindításában kiemelkedő munkát végzett Zsadányi Guidó. A közlekedéstörténet, ill. az utak szerepének és fejlődésének vizsgálata egyébként is kutatásainak egyik fő területe volt.14 E témában az Egyesület 1959-ben pályázatot hirdetett. Erre a pályázatra készült el Zsadányi Guidó összegző műve „Miskolc és környéke közlekedésének fejlődése” címmel, melyet az Egyesület 1964-ben kiadott, sőt terveztek egy második, bővített kiadást is, de erre a szerző halála miatt már nem kerülhetett sor. A MTESZ 35 éves tevékenységét bemutató kötet is említést tesz a pályaműről: „A megjelent munka nagyon érdekes és értékes adatokat tartalmaz winden közlekedési szakágra, e történeti kötet megjelenése óta isforrásértékű” (HORVÁTH 1987,190). 1956-ban Hegyi Imre javaslatára Zsadányi Guidó bekerült a városi Nemzeti Bizottságba, mint a városgazdálkodási szakbizottság vezetője (KIS 2006, 56). Ezért 1957 júliusától 1958 márciusáig börtönben volt. Szabadulása után nem vették vissza eredeti munkahelyére 11 Lásd ehhez Hajdú Ildikó Vákár Tibor Miskolcon című tanulmányát jelen kötetben, 9—16. kép (a szerk.) 12 Miskolci Építők 1955. 18. sz. 2; Kilátó 1956. 3-4/4. sz. 6. 13 borsodi Műszaki Klet 14 Levelezést folytatott külföldi szakemberekkel, néhány név: Kurt Leibbrand, a zürichi Technische Hochschule professzora, forgalom-és közlekedéstervező; Eberhard Radicke berlini mérnök és Max-Erich Feuchtinger ulmi mérnök. (Miskolci Tervező Vállalat), ezért különböző — legtöbbször fizikai — munkákat végzett. 1960-ban egyéni kegyelemben részesítették, így mentesült a büntetett előélet hátrányos jogkövetkezményétől. Büntetésének megkezdése előtt, 1957 év elejétől aktívan részt vett a Hazafias Népfront által kezdeményezett Herman Ot- tó-szobor felállításának megszervezésében. A szobor helyének kialakításához javasolta szakértői vélemény kikérését. Tanácsára a Hazafias Népfront Elnöksége Gebhardt Béla15 budapesti építészmérnököt kérte fel a szobor elhelyezésére vonatkozó szakvélemény elkészítésére, de még a — Zsadányi Guidó által javasolt — terület- rendezést és parkosítást is feladatként határozta meg. A családi archívumban őrzött iratokból/levelekből kiderül, hogy Zsadányi Guidó és Gebhardt Béla jó viszonyban voltak egymással, levélváltásukat szívélyes, baráti hang jellemezte. Munkájuk eredményeképpen 1957. június 30-án leplezték le a Múzeum előtti kis téren Herman Ottó szobrát; mely még a mai napig is ott áll. Büntetésének letöltése után egy ideig Kováts Dániel szavaival élve „szjlenciumra volt ítélve”, de ez nem azt jelentette, hogy teljesen elfordult volna kutatásaitól. Továbbra is adatokat gyűjtött, írt, de írásait -y- vagy -i-o- szignókkal látta el. Érdekes momentuma ennek az időszaknak Kováts Dániel közlése, miszerint az elvégzett munkák díját Komáromy József múzeumigazgató nem Zsadányi Guidónak, hanem Neki fizette ki. „Egy alkalommal unokabátyám bevitt a múzeumba, hogy bemutasson Komáromy Józsefnek. Az igazgató félig-meddig tréfásan megjegyezte ,A stróman személye nem érdékés’. ”16 Komáromy már korábban is megbízta múzeumi feladatokkal Zsadányit, bár ezek rövidtávú, egyszeri megbízások voltak. 1957-ben elkezdte a múzeum könyvtárának ideiglenes rendezését, majd 1958-ban ugyanezt a munkát folytatta tovább. Úgy képzelte, hogy a könyvtári anyagot a múzeumban működő fő kutatási ágak17 szerint kellene csoportosítani és katalogizálni, a hiányokat törölni, a duplumokat pedig cserealapként hasznosítani.18 1961 márciusától már félállásban, 1963-tól pedig teljes állásban, hivatalosan dolgozott a múzeumban. 1961. december 30-i jelentésében részletesen beszámolt a könyvtárban végzett munkájáról, így egy pontos helyzetelemzést és képet kapunk az akkori állapotokról (ami múzeumtörténeti 15 Gebhardt Béla (1901-1990) építész, festőművész, városrendező. 16 Dr. Kováts Dániel írásbeli közlése. 17 Csoportosítási területek: kézikönyvtár, régészet a numizmatikával, természettudomány, néprajz, művészettörténet, helytörténet. 18 1960-ban jelent meg a nemzetközi kiadványcseréről szóló miniszteri rendelet. (101/1960. M. M. sz. utasítás)
