Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Surányi Béla: A hazai növénytermesztési politika egy évszázada (1896–1989)
A hazai növénytermesztési politika egy évszázada (1896—1989) 441 szerint a községi szervezet hatáskörébe tartozott a már említett feladatokon kívül a parlagterületek nyilvántartása, a művelésükről való gondoskodás, a növény- védelem — 1956-ig a beszolgáltatás —, továbbá másfél ezer lélekszámú, mezőgazdasági jellegű településeken mezőgazdasági előadók beállítása (2079/23/1952. Mt.h. sz. hat.). A községi tanácsok szakigazgatási feladatai között szerepeltek a növénytermesztéssel kapcsolatos kérdések, jogvitás ügyekben szakértői véleményezés, földrendezés, állami tartalékföldek használatba adása, és a legeltetési bizottságok kezelésében lévő szántó-, rét- és legelőterületek termelőszövetkezetek részére történő átadásának lebonyolítása. Továbbá a hullámtér (ártér) használatának szabályozása, kárbecslő bizottságok megalakítása, földadó ügyekben való döntések, művelési ág változásának engedélyezése, vetőmagminőség ellenőrzése, stb. A megyei növényvédő állomások (4/1957 /II.12./ FM. sz. r.) a Növényvédelmi Szolgálat megyei végrehajtó szerveiként működtek. Feladatuk volt a belső- és külső zárszolgálat ellátása és a 10/1960 (III.23.) FM. sz. r. szerint a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok növényvédelmi végrehajtó szerveiként történő tevékenységük. A szántóföldi takarmánytermesztés mennyiségi és minőségi fejlődésére kedvező hatást gyakorolt az 1967-ben meghirdetett „sertés-program”, valamint az 1027/1972 (VII.30.) sz. Mt. hat. által elindított „szarvasmarha-program”, ami egyúttal fajtaváltást és a hibridek térhódítását jelentette a magyar állattenyésztésben. Az 1948—1989 közötti évtizedek agrár- és termeléspolitikája merőben eltért az 1945 előtti korszakétól. Mindez tükröződött a szakigazgatásban is. A 20. század második felében még erőteljesebbé vált az állam irányító szerepe, mint korábban. A nagyfokú központosítás a pártállamiságból fakadt, növelve a bürokráciát. Fontos gazdasági kérdésekben az egypártrendszer politikai akarata mindig előbb hallatta hangját, mint a szakma. Szerencsére az 1970-es évek második felétől már egyre inkább a szakma — a gazdasági ráció — vette át a vezető szerepet. A hatalom részéről a termelés 1948—1989 között politikai, sőt ideológiai kérdésként vetődött fel. 1968 után — a lehetőségeken belül, megtorpanásokkal tarkítva — mind jobban felismerhetők a piacgazdaság felé vezető út jegyei, különösen az 1980-as évtizedben. Minderre talán a legjobb példa a háztáji gazdálkodás kiteljesedése, amit a piacgazdaság előfutárának lehet tekinteni. IRODALOM ALVINCZY Mihály 1916 M többtermelés könyve avagy a kisgazda tudománya. Budapest. [2. kiad.] BEKE László 1933 Mezőgazdasági termelésünk átszervezése természeti adottságok alapján. Budapest. 1937 Mezőgazdasági kiviteli cikkeink legjobb termőhelyei. Budapest. 1941 Mezőgazdaságunk irányításának alapjai. Budapest. BERNÁT Tivadar-ENYEDI György 1961 A magyar mezőgazdaság termelési körzetei. I. A szántóföldi növénytermelés körzetei. Budapest. BÍRÓ Judit (szerk.) 2006 Hivatalos falukutatók. A vidéki Magyarország leírása 1930 és 1940 között. Budapest. BITTERA Miklós 1937 Növénytermesztési politika. Magyaróvár. CZETTLERJenő 1946 Agrárpolitika I. Budapest. CSÖPPŰS István 1974 Növénytermesztés Magyarországon a második világháború idején (1938—1944). Agrártörténeti Szemle XVI/3-4. sz. 491-540. DONÁTH Ferenc 1970 A magyar mezőgazdaság fejlődése 1945-1948 között. Agrártörténeti SzemleNMl\—2. sz. 1—54. 1977 Reform ésforradalom. Budapest. FABRICIUS Endre (szerk.) 1938 A népies gazdálkodásfejlesztése. Budapest. FEHÉR György (szerk.) 1999 Darányi Ignác — Válogatott dokumentumok. Budapest. FEJES János 1943 A magyar földkérdés kialakulása. Debrecen. FODOR László 2005 Agrárjog. Debrecen. FOSTER Géza 1907 javaslatok azalföldi gazdálkodás javítására. Budapest. FÜR Lajos-PINTÉR ]ános (szerk.) 1987-1989 Magyar Agrártörténeti Életrajzok I—III. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest. GODA Péter—PÁLFAI Imre (szerk.) 1998 Emlékülés az öntözési törvény megszületésének 60. évfordulóján. Gyula. GONDA Béla 1970 A mezőgazdasági szakigazgatás története 1945-1949. Agrártörténeti Szemle Xll/1—2. sz. 62. HAJDÚ Miklós (szerk.) 1987 A szántóföldi növénytermesztés átalakulása Magyarországon (1950-1980). Budapest. HARSÁNYI Péter 1946 Uj termelési politika mint szociálpolitika. A magyar mezőgazdaság belterjességének fokozása. Budapest.
