Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Makár Zsófia: Tollal é s fakanállal. Herman Ottóné Borosnyay Kamilla irodalmi, közéleti működése
Tollal és fakanállal 411 zottsággal bíró hazai nőmozgalom, amely a női érdekeket képviselte, nem csupán a férfiak oldaláról kapott erős kritikát. A Kossuth köré épülő, függetlenségi politikai körök korabeli magyar nemzetépítési elképzeléseivel nehezen voltak összeegyeztethetőek a nőmozgalom által képviselt új irányok. Ebben pedig a nemzetköziségre támaszkodás csak az egyik ütközőfelület volt. A magyar nemzetépítés szempontjai, amelyek a nők számára egyelőre a családi élet és a jó hazafiak nevelésének körét jelölték ki elsődleges hivatásul, az oktatás- politika irányait is erősen befolyásolták (KERESZTY 2011, 20). A nőnevelés mérföldköveinek tekinthető leánygimnáziumok, majd az érettségi megszerzésével az egyetemek megnyitása 1896-ban, hosszú küzdelem eredménye volt, amely a nők sok generációjának, ezekben az átmenti időszakokban folytatott küzdelmén épült (KERESZTY 2011, 40). Borosnyay Kamillát is erősen foglalkoztatta a nőkérdés és az egymásnak feszülő ellentétes vélemények nyomot hagytak naplójában, iratai között is megtaláljuk lapkivágatok formájában a kapcsolódó cikkeket.16 Leveleiben bár konzervatív álláspontja tükröződik, de az átmeneti időszak, amelyben élt, őt is kérdésekre és sajátos válaszokra ösztönözte. Feltűnő, hogy akárcsak az említett Csáky Albinné Bolza Anna,17 (KÉRI 2008, 48) maga is túllépett a hagyományos, nők számára kijelölt privát szféra mellett még megengedhető egyszerű jótékonykodáson vagy egyleti tevékenységen, alapszintű ismeretek elsajátításán nyugvó tevékenységeken. Irodalmi munkásságával, közéleti szereplésével akaratlanul is követendő mintává vált barátai, nőtársai között. Elgondolkodtató példája ennek Papp Mariska esete, aki korábban Kamilla mellett szolgált, később pedig nehéz élethelyzete tette szükségessé önfenntartóvá válását. A kilátástalan anyagi helyzetbe kerülő, kreativitását használó, Kamilla alkotói tevékenységét mintaként tekintő fiatal lány az ő segítségét kérte írói működése kezdeteihez. Kamilla igyekezett támogatni tanácsaival és kapcsolati összeköttetései révén munkához is juttatni a megesett fiatal lányt. Mariska, aki igazi példaképnek tekintette Kamillát, írással igyekezett eltartani magát és gyermekét, miután családja nem fogadata vissza balul sikerült kapcsolata miatt. A regénykezdeményeket, színdarabot, tárcákat is író Papp Mariska számos levele megmaradt Borosnyay Kamilla hagyatékában, 3. kép. Papp Mariska Herman Ottóné hagyatékában fennmaradt fotója. (OSZK Kézirattár, Fond 178/15. föl. 3.) Fig. 3. Photo of Mariska Papp from the belongings of Ottóné Merman. (OSZK, Manuscripts Archive, Fond 178/13. fol. 3.) amelyek arról tanúskodnak, hogy a Budapesti Hírlap szerkesztő-tulajdonosát, Rákosi Jenőt ostromolta írásainak közlését kérve a fiatal, még csupán 17 éves lány.18 * Kitartó próbálkozásai után később a Hét belső munkatársa, szerkesztőségi tagja lett, Kiss József vezetése idején (LENGYEL 2012, 383). Kamillát a tudományok és a női hivatás összeegyeztetésében mások is példaképnek tekintették. Ez tűnik ki egy ismeretlen, Tekla keresztnevű levélíró megszólító soraiból is: „.. .Te aranyos tudósok tudósa, aki össze tudod egyeztetni a tudomány törvényeit a szeretet törvényeivel, nem úgy mint a többi.”11 Úgy tűnik az ő életében harmonikus módon sikerült az írói, alkotó-tevékenységet összehangolni az otthont, családi hátteret biztosító, sok lefoglaltsá- got is jelentő tevékenységekkel. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a tudós Herman Ottónak és 16 MTAK Ms 5251/371. Nők a női hivatásról, (lapkivágat szerző, év és megjelenés helye nélkül) 17 A grófnő szerkesztette kötetben az 1890-es évek női szerepekről alkotott nézeteit széles spektrumban mutatja be a korszak ismert nőalakjainak állásfoglalásával. Lásd: CSÁKY 1895. 18 MTAK Ms 5251/476. „Holnap írok Rákosinak (ti. Jenő). Mennyi jót tehetne velem ey az egy ember, ha akarna! Milyen hévvelpártfogolta Kupa Árpádot, Karaszy Ödönt, Kengyel Faurát, s legutóbb Fivuska Jenőt. De engem csak nem akar »felfedezni«!” 19 MTAK Ms 5251/449. Ismeretlen levele Herman Ottónénak. Vihnye, 1899. augusztus 5.
