Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Gyulai Éva: Palóczy László ábrázolásai – a népképviseleti országgyűlések korelnökének (1848/1861) ikonográfiája
Palóczy László ábrázolásai... 395 sokat szenvedett s mindig tántoríthatatlan ősz bajnokának, a képviselőház nestorának, a mindnyájunk által tisztelt és szeretett korelnöknek szíves fáradozásaiért a ház nevében köszönetét szavazok. (A ház topjai mindnyájan felállva s éljenezve jelentik ki helyeslésüket.) Nyáry Pál: Érdemes korelnökünk Palóczy Lászlóra nézve azon úgy hiszem általános tetszésben részesülendő indítványt teszem, miszerint jegyzőkönyvbe iktattassék, hogy Palóczy László a haza hálájára érdemes. (Képviselőházi napló 1861. I. 14.) Tíz nap sem telik el, és 1861. április 27-ikén, az or- szággyűlés XIII. ülésén az elnök bejelenti, hogy aznap hajnalban, éjfél után fél 2-kor Palóczy László „hörglob következtében beállott szélhűdés folytán, kimúlása előtt néhány perccel végszavaiban áldást mond e házra, csöndesen jobb létre szenderült.” (Képviselőházi napló 1861.1. 65.) A megrendült és hálás országgyűlés nagy halottját a Nemzeti Múzeumban ravatalozta fel, majd júniusban megbízták a képviselőház elnökét, hogy festesse meg Palóczy portréját, amelyet már ekkor a Nemzeti Múzeumnak szántak. Az elnök, Podmaniczky Frigyes báró Grimm Rezsőt (akit németül Rudolfnak neveztek) kérte fel az egészalakos képmás elkészítésére, és meg is alkudott vele 300 Ft-ban, kerettel együtt.23 Az országgyűlési naplókban „másolásról” van szó, vagyis feltételezhetjük, valamiféle ábrázolás(oka)t a művész rendelkezésére bocsátottak, hogy ez(ek) alapján készítse el művét. Grimm Rezső (Rudolf Grimm, 1832—1885) német származású arcképfestő és litográfus, akinek már apja is Pesten él, rövid ideig Bécsben tanul, de az 1850-es évektől Pesten működik portrék festésével és litografálásával.24 Grimm Rezső Palóczyról készült alkotását az országgyűlés valóban a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta, amely azóta is őrzi.25 A kép, a múzeum szerzeményezési naplójának tanúsága szerint, 1861. 23 LV11I. országos ülés, Julius hó 10-én. d. e. 10 órakor. Elnök Podmaniczky Frigyes báró: [...] Az EVI-dik ülés 355-dik számújegyzőkönyvének kivonata szerint engemet bízott meg a t. ház, elhunyt korelnökünk Palóczy Eászló arcképének, Grimm Kudolffestész általi életnagyságban lemásolása eszközpltetésével nevezett festesz úrral az arckép lemásolásáért meghatározott 360 Frtnyi díj mellett kötöttem meg a szerződést, hozzászámítva a keretnek elkészíttetését is, egyedül azt kötötte ki magának a festész úr, hogy neki a kép elkészíthetésére három havi idő engedtessék. Kedves kötelességemnek fogom tartani azt a múzeum részére átadni, s erről idejében vagy a még együtt levő háznak vagy pedig hírlapilag a nemzetnekjelentést tenni. [...] Elnöki jelentések: Palóczy Eászló arczképét Grimm festész vállalta el, mely annak idejében a múzeumnak átadatni fog. ('Képviselőházi napló 1861. II. 236, 302.) 24 Grimmről bővebben: RÓZSAM Y 1915. 25 Grimm Rezső: Palóczy Eászló. Vászon, olaj. Méret (keret nélkül): 238x157 cm. MTKCs 147. A kutatásban nyújtott segítségért Apor Eszternek tartozom hálával. október 5-én került be a gyűjteménybe 1861/209 szám alatt.26 * Az egészalakos, hatalmas, nem túlzottan sikerült reprezentatív portré márványpalotába, súlyos drapériák közé helyezi (a halálra készülő korelnök) Palóczyt, viselete fekete magyar díszöltözet, mentéje dúsan prémezett, egyszerű zsinóros mentekötővel és háromsoros zsinórövvel, baljával a Borsod vármegyétől kapott díszkardot tartja, jobb kezében prémes föveg, csizmája is fekete. A modell tekintete oldalra és felfelé néz, mintha rácsodálkozna valamire a magasban, arcvonásai jól láthatóan a halálakor 77 éves, megfáradt férfi időskori vonásait hordozzák, kérdés, hogy a művész milyen mintákból alkotott, hiszen Palóczyról nem ismerünk ábrázolást a szabadságharcot követően. Grimm Rezső monumentális Palóczy- portréja 1867-ben még szerepelt Pesten a Nemzeti Múzeum kiállításán, Palóczy keresztfia, a miskolci Szűcs Sámuel ugyanis 1867. december 19-én látta a múzeum képtárában, „melly ugyan télen zárva tart, de különös kívántra megnyittatik” (SZŰCS 2003, II. 19). A portrénak van egy ugyancsak 1861-ben festett párja, szintén Grimm Rezsőtől, a miskolci Flerman Ottó Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében.2 A háromnegyedes ábrázolás talán műhelymásolatnak tűnhet, csak a modell lábát hagyták el („vágták le”), hogy kisebb, kezelhetőbb képet kapjanak; a két portré azonban nemcsak a méret és az ikonográfiái eltérés („rövidítés”) tekintetében különbözik, hanem a modell viseletében és attribútumaiban is. A két kép hasonlóságát már a kortársak is megállapították, Szűcs Sámuel ezt jegyzi fel naplójában, amikor a Nemzeti Képtár kiállításán (ismét) felfedezi Palóczy olajportréját: 1886. September 13-n [...] Budán megnéztem az arckép- csarnokot (történelmit), mely a várbazárban van elhelyezve, ez még ugyan kezdetleges; de már igen érdekes. Az első terembe beléptemkor igen kellemesen lepett meg Palóczy Lászlónak épen az ajtóval szemközt álló életnagyságú, igen hű arcképe, mellyet az 1861. országgyűlés festetett le, az arc épen agy amely a miskolci Nemzeti Cassinóban lévő mejj képé, mindkettőt ugyan apón egy művész^ Grimm készéé. (SZŰCS 2003, II. 272.) A „nagy képen” Palóczy tollak nélküli föveget tart (vagy nem látszik a tolldísz), a kisebben toliforgós, kó26 Művészettörténeti Értesítő40. 1991/1—2. 95. 27 Grimm Rezső: Palóczy László. Vászon, olaj. Méret (keret nélkül): 126x95 cm. HÓM KGY Ltsz. 53.3.1. A miskolci Nemzeti Kaszinó letétje, 1930. (GYULAI 2000.) Kát. sz. 39. A kutatásban Pirint Andrea segített, amit ezúton is megköszönök.
