Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Gyulai Éva: Palóczy László ábrázolásai – a népképviseleti országgyűlések korelnökének (1848/1861) ikonográfiája
392 Gyulai Eva 8—9. kép. F. Eybl: Szerencsy István és Br. Wenckheim Béla. Litográfiák részlete, 1843. (ELTE EK) Fig. 8—9. F. Eybl: Portraits ofl. Szerencsy and Baron B. Wenckheim, 1843. Eithographs ülve mutatja Borsod vármegye követét, Eybl többi portréjához hasonlóan, igen kifejező.16 Összevetve azonban a 3 évvel korábbi Herr-féle litográfiával, egy idősebb, bottal járó, korpulens férfit látunk, akiről tudjuk, hogy éppen hatvan éves. Feltűnő, hogy a korábbi zsinóros ünnepi magyar viselet helyett egyszerűbb, a polgári divathoz közelebb álló kabátot, fehér inget és a kor divatja által megkövetelt selyemmellényt visel, nyakán széles selyemsálat teker körbe. Csak bajusza nem változott. Franz Eybl portréját már Palóczy kortársai is élethűnek és igen jellemzőnek tartották, így a naplóíró miskolci Szűcs Sámuel (1819—1889), Palóczy keresztfia is.17 Palóczyról egyébiránt azt tartották kortársai, hogy elmaradt a divattól, alig törődött külsejével. Még életében, 1860-ban jelent meg egy vezércikk a 77. születésnapját ünneplő egykori politikusról a Vasárnapi Újságban, ahol így emlékeznek viselkedésére és öltözködésére: A hosszas országgyűlési gyakorlat a legsajátságosabb szónoki egyéniséget fejtették ki benne. Mindenki figyelemmel fordult oda, midőn fölemelkedett székéből a kedélyes öreg, a vastag; zömök alak, ősz bajával és nyíreit bajuszával, kinek egész külsején pongyolaság, igénytelenség ömlött el. Öltözete mindig el volt maradva a divattól; széles mellén rendesen egy 16 Franz Eybl: Palóczy Pás jó. Papír, litográfia, 1840. Jelzés: Eybl (1)843 / Nyomt. Leykum.A. Becsben / Wagner József tulajdona, Pesten. ÖNB PORT 70084.01. A Palóczy-portré egy példányát őrzi a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka is. 17 Az 1843-ban Eybl által rajzolt [arckép] nemcsak arcvonásait, de jellemét is híven tükrözte (SZŰCS 2003,1. 316). gombra akasztva függött sétabotja, — tisztes ódon alak volt ő, kiben azonban, csodálatos ellentétben, a szabadelvűség legújabb tanaifoglaltak helyet. Az országgyűlési közönség rendesen a „kerekfejűpuritán” név alatt ismeré Palóczyt, r ez elnevezést annak kösfönheté, mert szónoklatának legsajátabb mezeje a vallási sérelmek termékeny tere volt, melyen ő, eredeti szeszélyes modorában, éveken át küzdött hitfeleinek jogai mellett}* Eybl kőrajzát Alois Leykum (1801—1855) bécsi „Eloflithograph”, művészeti kiadó bécsi nyomdája adta ki, aki ismert volt színes litográfiáiról is. A magyar politikusokról készült, önálló nyomatokból álló, kötetbe soha nem rendezett litográfia-sorozatot, amelynek a Palóczy-portré is egyik darabja lett, a pesti Wágner/ Wagner József műkereskedő, a reformkor legfontosabb zeneműkiadója18 19 * — aki Pesten a Szervita téri (1947-ben lebontott) Teleki-házban tartotta fenn kották, metszetek, művészi nyomatok mellett üdvözlőlapokat, egyéb nyomtatványokat is árusító boltját — rendelte meg 1841-től. A Wagner József által 1843-ben megbízott Franz Eybl, ahogy a korabeli Spiegel-tudósításból kiderül, Palóczyval egyszerre rajzolta le Pozsonyban Szerencsy István (1793—1850) királyi személynököt (a német nyelvű 18 Vasárnapi Ujságl. 1860/44. 1860. okt. 28. 19 Pesti műárus, Wagner József úr (Szervita-tér, Teleki-ház). In: Honmű- vész Kegélő Folyóiratnak Társa. IX. (1841)/I.; [a] magyar nyelv iránt dicséretes buzgalommal viseltetőpesti műárus, Wagner József (Szervitatér, Teleki-ház). In: R egélő. Első Magyar Szépművészeti Folyóirat IX. (1841)/!. 14.
