Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század első felében
382 Szalipszki Péter Matusz György, Horváth István és Matusz József tartott 4 lovat, Matusz István és Sviatkó Mihály 2-t, Baranyák István pedig 1-et. Az igaerő szempontjából egyelőre nem vehető figyelembe az a 4, egy évesnél fiatalabb csikó, amelyeket még a komlósi gazdáknál találhatunk. A tenyésztett háziállatok csekély száma azt mutatja, hogy Komlós gazdálkodásában változatlanul elsődleges a szántóföldi művelés. A háztartásokban mindössze 9 borjas és 16 meddő tehenet, 6 három éves, 1 két éves tinót találunk. Mindössze három gazda tartott 2 tehenet, érdekes módon köztük szerepel Benes Ignáczné, akinek még 3 lova, 1 két éves tinója és (Komlóson a legtöbb) 3 sertése is van. Rajta kívül 12 háznál találunk még egy-egy sertést és 2 háznál egy-egy süldőt. A faluban hét portán összesen 20 fejős juhot találunk. Az ismertetett alapok után a falu 282 ft 49 kr-t állami adót köteles fizetni. A legtöbbet, 20 ft 11 kr-t Horváth István fizeti őt követi 18 ft 41 kr-ral a másik telkes gazda, Matusz József. A fél telkes jobbágyok 9 ft 30 kr körüli összeggel tartoznak. A zsellérek sem mentesek az adózástól, ők 4 ft 21 kr illetve 42 kr közötti összegekkel kötelesek gyarapítani az államkincstárt.56 Ilyen állapotban érte az 1848. márciusi forradalmat követő jobbágyfelszabadítás Komlós népét. A köztörténetben oly fontos másfél esztendő eseményeit jól ismerjük, de ebből az időszakból konkrétan Komlósra vonatkozó adat alig áll rendelkezésre. A falut — szerencsére — elkerülték a szabadságharc hadi eseményei, még az 1848. december—1849. januári felvidéki hadjárat csatáit is távolabb vívták Schlick és Klapka seregei. Mindössze a falu nemzetőreinek listája57 áll rendelkezésünkre. A nemzetőrség szervezése már 1848 április végén megkezdődött. A nemzetőri szolgálatra alkalmas személyeket összeíró megyei bizottság Abaúj vármegyében a következő — kivonatolt — levél kíséretében küldte meg a listát, amelyen többek között Komlós is szerepel, az országos hatóságnak: „ Alól írtak az igazgató választmánynak Május hó 10-ikéről kelt, hozzánk pedig azpn hó 23-ik napján érkezett határozata folytába, az 1848-ik évi 22-ik t.c.nyomán a nemzeti őrseregnek.. .összeírása végett kiküldettetvén - hivatalosan jelentjük, miszerint kiküldetésünkbe eljárandók május hó 25-ik napján megkezdettük, !r helységenként az általunk előre körözött határnapokon személyesen megjelenvén, 's munkálkodásunkat folyvást folytatván folyó június hó 4-ik napján bevégezfükl’58 A kiküldött összeíró bizottságnak 56 SÓBA. A Z. Összeírások 1847/48. Komlós. 57 SÓBA. A Z. Správne písomnosti. (Közigazgatási iratok) 1848- 49. 450. doboz. Fól.: 1-231. 24-25. lap. 58 SÓBA. A Z. Správne písomnosti. (Közigazgatási iratok) 1848- 49. 450. doboz. Föl.: 1-231. 24-25. lap. feladata volt még a Deák Ferenc igazságügy miniszter rendeletére felállítandó, a sajtó vétségekre felügyelő „esküttszjki tagságra képesített személyek” összeírása is. Ezek szinte mindnyájan földbirtokosok, tanítók, ügyvédek, s csak elenyésző számban legalább 200 ft jövedelemmel rendelkező földmívesek voltak. Valószínű, mivel ilyen egyén Komlóson nem találtatott, ezért az „esküit széki bizotságf a faluban fel sem állíttatott. Elkészítették viszont a komlósi nemzetőrök listáját, megjelölve lakásukat, életkorukat, polgári állásukat. Füzérkomlós történetének tárgyalt szakaszát a községgel csak igen laza kapcsolatban álló egykori és ekkori birtokosainak, Gróf Károlyi Istvánnak illetve Gróf Károlyi Edének a szabadságharcban betöltött szerepével zárjuk. Elöljáróban leszögezhetjük, hogy mindketten, apa és fia minden erejükkel a haza ügye mellé álltak. Kezdettől nyilván való volt, hogy a független állam megteremtésének két legalapvetőbb feltétele az önálló pénzügy és az önálló haderő megteremtése. Az első felelős kormány pénzügyminisztere, „Kossuth Lajos május 19-én adakozásra szólított fel a Magyar Nemzeti Bank létrehozásához•' Károlyi István erre a célra 10.000forint értékű ezüstöt adományozotté' (BUDA 1998, 3 /uhe-199804.pdf/) Nem lehet ezek után csodálkozni azon, hogy az ekkor már fel-felmerülő konfliktusok elsimításában is igen sikeres, bölcs gróf pest megyei főispáni kinevezését, és június 19-ei beiktatását osztatlan elfogadás, mi több lelkesedés övezte. „Károlyi István egy arisztokrata, kit a sors minden előnyökkel halmozott, de kit az abszolutizmus cifrábbnál cifrább színekbe öltöztetett csábjai sem bírtak leszédíteni a hazafiúság ösvényéről. Ő az átalakulás dicső korszakát nem tűri, hanem szíve igaz örömével élvezi. ... S ily ember kellett, ki Pest megye élére állítatván, vezérünk legyen. Károlyi István kineveztetése a nép bizodalmának kifolyása, s áldás a belügyminiszterre, hogy a közóhajtásnak megfelelni sietett..” (BUDA 1998, 4) — olvashatjuk a korabeli sajtóban. Igen jelentékeny szerepet játszott az ekkor már 51 éves István gróf a nemzetőrség szervezésében is, igaz nem térségünkben, hanem elsődleges tartózkodási és működési helyén, Foton, hiszen 1848. „július 9-én kinevezték őrnaggyá és »Fóth és környéke« nemzet- őrparancsnokává.”( CSIKÁNY 1997, 5. /uhe-199706. pdf/) Alapot adott erre az, hogy a grófnak „volt némi katonatiszti múltja, hiszen korábban, 1717-től szolgált néhány évet a Liechtenstein-huszárezredben. Nemzetőri feladatait azonban lábbetegsége miatt csak nehezen tudta ellátni...” (CSIKÁNY 1997, 5). Bár vissza-visszatérő testi fogyatkozása, lábbetegsége erősen akadályozta személyes katonai tevékenységét, ennél inkább elismerésre méltó, hogy a járásával is küszködő főispán rendszeresen irányította nemzetőrei gyakoroltatását, és augusztusban
