Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század első felében
378 Szalipszki Péter 11. A Szekér s^in a Fürdő ház alatt, a fürdőinek háza erányában tölgyfa ágasokon lévő szalma fedél alatt, a Bírók által bötsültetett 20 Kft-ra. 12. A fürdéshez való edények betsértéke 117 kr Valamennyi épület összértéke 5589 Kft 8 kr. Conventional pénzben tésgen 2235 Kft 39 5/25 kr.” 39 A kimutatás keltezése: Nagykároly, 1826. április 30. A nagykárolyi fiskális jelentése mellett mellékelve megtaláljuk a hivatkozott „betslevelekef ’ is. Az egyiket Szuhay András Nyíri helység hites jegyzője jegyezte le, a becslést Komlós bírója, Juhász Mihály és két hites végezte, akik kezük + vonásával és a falu, pecsétjével hitelesítették az iratot. A pecsét körirata SIG POS KOMLOS 1784.40 Ábrázolása kivehetetlen. Az irat keltezése még 1823. augusztus 31. Láthatjuk, hogy jelentékeny idő telt el a hivatali regisztrálás és a terepmunka között. A molnárok becslevele, amelyben a malom berendezésének értékét határozták meg, nem datált, valószínű ők is akkoriban mérték fel „üzemüket”. Ok is írástudatlanok: Paluszra Jakab, Salágyi András és Maleó János szintén kezük + vonását biggyesztették a nevük mellé. 1826. április 9-i dátummal találunk egy újabb becslevelet is a fürdőházról, ebből megtudjuk azt is, hogy a kádak ,fa abrontsosak”, és, hogy „... Ezen kívültaláltatik a fürdő háznál víz melegítéshez eMJ ótska rossz réz *st> mellyet rossz állapotához képest mint nem haszponvehetőt nem betsülhetvén, hanem meg mázsálván a benne levő vason (fémen) kívül hetven fontot nyomván, mint oltska rezet a vidéki árához képest fontját számolva 1 ft-hoz Oszpesen írva téspen 70 fi. Ezen üstbe lévő vas huszfontot tévén fontját 12 kr-ba számlálván tészen összesen 4 fi.”4' A bíró már Lakatos István, rajta kívül Szviátkó András és Tóth András hitelesítette keze + vonásával az iratot. Mindezeknek előre bocsátása után következik egy külön kötetben42 „... mindenémű jövedelmeknek és Kiadásoknak Kubricankénti előadása, apón megjegyzéssel, hogy mind a Bevétel, mint pedig a’ Kiadás Kubrikáknak Summája [összege] nem tsak Váltó Czédulákban, hanem Ezüstpénzben is .. .által téve elő adatnak. / N. Károly 31. december 1826./ Ezen összeírásnak megtételére kiküldettek: Jákó István uradalmi fiskális (ügyvéd) és / Szabó Sándor Exactor (adószedő).” Érdemes ebbe a hivatkozott, számszerű kimutatásba is beletekinteni, mert bár a bevételek számadatai nagyrészt ismétlődnek, de érdekes a természetbeni- és munkajáradékok értékének pénzbeli meghatározása. Másrészt 39 MNL OL P. 394. 17. csomó. 167. 8. föl. 40 SIG(ILLUM) POS(SESSIONIS) KOMLOS 1784 - Komlós helység pecsétje 1784. 41 MNL OL P. 394. 17. csomó. 167. 8. föl. 42 MNL OL P. 394. 17. csomó. 167. 8. föl. a kimutatás révén a korabeli ár- és pénzviszonyokról is fogalmat alkothatunk, a kiadások összegszerű meghatározása pedig új adatokkal bővíti ismereteinket Kom- lósra, a füzérradványi uradalomra, illetve a helységnek az uradalmon belül betöltött szerepére vonatkozólag. „Ezen Helység az Urbarialis adózás alatt conscribált (ösz- szeírt) 14 Sessiók után köteles szolgálni 1456gyalog napokat, melynek értéke per 25 kr tesyen — 606fi 40 kr.” A házzal bíró 11 zsellér fejenként 18 nap, összesen 198 nap gyalogrobottal tartozik ennek pénzben kifejezett értéke 82 ft 30 kr. A zsellérek egy fél öl fát tartoznak vágni, mely munka értéke 30 kr, tehát 11-en 5 ft 30 kr értékű favágással tartoznak. A 9, kenderfölddel rendelkező zsellér, mint korábban is említettük egy-egy zsákot tartozik adni, ennek értéke 9 ft, tehát egy zsák 1 ft-ot ért. A dézsmában beadott 4 bárány értéke 5 ft, egy bárány ára tehát 1 ft 15 kr. A tiszta búza pozsonyi mérőjének (54,3 1) ára 3 ft, a kétszeresé 2 ft 21 kr, a rozsé 1 ft 55 kr, az árpáé 1 ft 30 kr, a zabé 4 ft, a lencse 4 ft, a krumli 24 kr. Az őszi szalma öljének értéke 6 ft, a tavaszi szalmáé 8 ft. A korábban ismertetett dézsmába beadott termények összértéke 271 ft 29 3/8 kr váltópénzben, ezüstpénzben 108 ft 35 4/5 kr. Az allodiális 17 'A hold rétről 1 3/8 öl széna (ölje 60 ft) és 1/8 öl sarjú (ölje 40 ft) értéke 84 ft 43 4/8 kr. A „.. .két kőre épített tisztelő Malom” évi bérleti díja 279 ft 30 kr. Végül is a komlósi birtokrész várható éves jövedelme a három év bevételeinek átlaga alapján 2004 ft 44 1/8 kr váltópénzben, ami ezüst pénzben 801 ft 53 3/5 kr-t tesz ki. Érdekes a Komlósra kimutatott kiadások listája is. Ezek jelentékeny része az egész uradalomra vonatkozó költség, amelyet részarányosán állapítottak meg Komlósra: „Ezen Kadványi Uradalomban külömbféle a Gazdasághoz tartozandóknak béfizetésére kiküldendő Tisztek, írnokok s Hajdúk ad Diurnumai (napidíjai) s Heti költségei tesznek 200 fi 5 kr..., melyből a proportio (arányos rész) szerint esik ezen Helységre 9fi 31 krfi3 A Komlós határában történő dészmabeszedéskor az uradalmi hivatalnokoknak kifizetendő napidíjak összege 9 ft-ot tesz ki. „A Kadványi Uradalomban csak a legnagyobb szükségekben tartott Űri Szék (földesúri bíróság) Esztendei költségei tesznek 307fi 31 kr-t..., mely summákul a sessiók számához képest esik ezen (Komlós) Helységre 18fi 32 6/8 kr. Törvénykedésre ’s alkalmaztatásokra 50 ft-ok (az egész uradalomra), a proportio szerint a Sessiók számához képest esik ezen Helyre 2fi 20 kr!m Ezek az arányszámok azt is kifejezik, hogy Komlós mindössze 4,6%-kal részesült az uradalom egészére vonatkozó kiadásokból, ez a birtokrész csekély súlyát 43 MNL OL P. 394. 17. csomó. 167. 8. föl. 44 MNL OL P. 394. 17. csomó. 167. 8. föl.
