Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század első felében
(Füzér)Komlós története a 19. század első felében 375 3-4. kép. Gróf Károlyi István (1897—1881) és első felesége, Dillon Georgine grófnő (1799-1827) házasságkötésük táján, 1820 körül. (EBLE 1913 illusztrációja nyomán) Fig. 3-4. Count István Károlyi (1897—1881) and his first wife, Countess Dillon Georgine (1799—1827), around 1820, the date of their wedding. áll. A komlósi jobbágyok is háromnyomásos gazdálkodást folytattak. Ez azt jelenti, hogy a határt 3 részre (nyomásra) osztották fel, kettőből évenként kimérték az őszi gabona és a tavaszi gabona termesztésére szolgáló parcellákat, a harmadik részt pedig — az előző évi aratást követően felszántott területet — ugarként közös legeltetésre használták.26 „Az Urbarialis Szántó Földek 3 fordulókra vágynak felosztva, és a lakosok által Búsra, Rozs, Árpa, Zab, Főzelék (zöldségfélék) és Krumpli termesztéssel használtatnak. Az Urbarialis Kaszálók a Határban Széjjel, a’fordulók allyán vágynak. Az Ugarokon és tarlókon való legeltetés a Méltóságos Uraság Marháinak szabad.”21 Az összeírásokban kimutatott csekély állatállomány magyarázata a szűk legelőterület: „Különös kiszakasztott közönséges legelője nincsen ezen Helységnek, hanem a Lakosok Marhái az ezen Határban lévő Erdőben legeltetnek__mely Erdő... mint egy 500 Holdakatfoglal magában)’ Az erdők megóvására is gondot fordított az uradalom, hiszen a kivágott fa pótlása évtizedek, évszázadok elteltével következik be, ezért szükséges az állomány tudatos védelme és az önmérséklet az erdőgazdálkodásban. Az 26 Lásd erről Szabó István ma is alapvető munkáit: SZABÓ 1969; 1976. 27 MNL OL P. 394. 17. csomó, 167. 8. föl. erdő bizonyos részeit néhány évig tilalom alá vették . .a levágottakat ismét szintén több Esztendőkig tilalomban tartani szükséges” — írja a fiskális. A kivágott erdőrészeken tilos a legeltetés, nyilván azért, hogy az állatok ne tehessenek kárt a sarjadékokban. Saját erdeje a községnek nem volt, „.. .hanem Tüzj és épületre valófajzásnak a Méltóságos Uraságnak Erdejéből vagyon, melly beneficiumért (jótéteményért), öllfát vágnak és hordanak a Méltóságos Uraságnak.. .”28 A megosztani tervezett birtok nagyon fontos jövedelme volt a természetbeni járadék. „A lakosok minden némű Termeszfményeikből u.m. Búzából, Rozsból Zabból, Krumpliból, Bárányokból és Méhekből a kilenczedet természetben megadják. Tizeddel pedig a Méltóságos Uraságnak nem tartoznak.”29 A jövedelemkalkulációt pontosítandó kimutatták az 1822 és 1825 közötti 3 év természetbeni járadékának átlagát. E szerint egy esztendőre 25 46/72 pozsonyi mérő — átszámítva 1390 liter tiszta búzát, 32 28/72 pozsonyi mérő, azaz 1760 liter kétszerest (búza és rozs keverékét), 27 48/72 pozsonyi mérő — 1504 liter rozsot, 6 22/72 pozsonyi mérő - 343 liter árpát, 26 18/72 pozsonyi mérő — 1425 liter zabot, 10/72 pozsonyi mérő — 7,5 liter borsót, 36/72, azaz egy fél 28 MNL OL P. 394. 17. csomó, 167. 8. föl. 29 MNL OL P. 394. 17. csomó, 167. 8. föl.
