Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)

Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század első felében

370

Szalipszki Péter

1-2. kép. A füzéri uradalmat birtokló főúri házaspár: gróf Károlyi József (1868-1803) és neje,

Gräfin Elisabeth von Waldstein-Wartenberg (1769—1813). (MNM MTKCs)

Fig. 1—2. The aristocratic couple owning the domain of Filler: Count József Károlyi (1868—1803) and his wife, Gräfin Elisabeth von Waldstein-Warten- berg (1769—1813). Photo of the Hungarian Historical Gallery, Hungarian National Museum.

Vitány 24, Vili (Vily) 22 2/8, (Füzér)Radvány 22, Filkeháza 17 '/♦, Radványi Óhuta és Hollóháza mellett nincs telek említve. Óhutánál ez könnyen érthető, hiszen, mint neve is jelzi, e kistelepülésen az elsődleges tevékenységi forma az üvegkészítés az erdőélés volt, de Hollóházánál már nem látni magyarázatot. A következő 1803. évi összeírásban5 viszont már 5 2/8 nagyságú telek van feljegyezve ez utóbbi községnél.

De térjünk vissza Komlóshoz! Az 1802. évi összeírás szerint a 14 telket 17 jobbágy művelte, 1809-ben6 viszont már 18 jobbágyot, 7 zsellért, 2 alzsellért7 jegyzett be az összeíró, tehát Komlóson is már a század elején megkezdődött a jobbágyi társadalom differenciálódása, de csak — mint látni fogjuk — itt is az 1820-as évektől,

5 MNL BAZML S Fit IV-l/k/ 16. A füzérradványi uradalom úrbéri összeírásai. 1803.

6 MNL BAZML S Fit IV-l/k/ 16. A. füzérradványi uradalom úrbéri összeírásai. 1809.

7 Latin: subinquilinus — a jobbágyparasztság legalsó, házzal sem bíró rétege. Ld. Magyar Katolikus Lexikon házatlan zsellér címszó! http://lexikon.katolikus.hu/I-I/h%C3%A1zatlan%20 zsell%C3%A9r.html (2016. 03. 01.)

vált erőteljesebbé ez a tendencia. „Az elszegényedés első okaként a telkek elaprózódását kell említenünk [...] Egyes szűk határú vagy soványabb talajú — főként felföldi, hegyvidéki — falvakban [ilyen Komlós is — Sz. R] relatív túlnépesedés következett be, a telkeken jóval több család élt, mint amennyit azok hagyományos gazdálkodás mellett el tudtak tartani” (DOBSZAY— FÓNAGY 2003, 99).

A komlósi jobbágyok földesúri terhét 1802-ben 676 igás robot és 90 gyalogrobotos nap jelentette, ebből megválthattak 17 ft 20 krajcárért és 28 ft természetbeni juttatásért 52 napot. A házadó (census domus) fejében 23 ft illette meg a földesurat, a különböző bérletekből pedig 157 ft 2 krajcár jövedelme származott. Ez utóbbi meglehetős summa abból adódott, hogy Komlóson, a földesúri korcsmán kívül a grófi családnak még egy vízimalma és egy fürdőháza is volt. Mindezen tételekből összesen 227 ft 22 kr jövedelme származott a Károlyi családnak. Ezzel az összeggel egyébként Komlós jövedelemtermelő képességét tekintve a hatodik volt, az uradalomhoz tartozó kilenc község között.