Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Bodnár Mónika: Adatok a miskolci németek történetéhez és kultúrájához, különös tekintettel a 18. századi evangélikus németekre
336 Bodnár Mónika Stiavnica — Banky, Szlovákia) településről.38 Ez utóbbihoz hasonlóan a Miskolcra érkező németek többsége nem Németországból, hanem a felföldi német városok valamelyikéből érkezett. Qittner Ágoston kalapcsináló Késmárkról (Kezmarok, Szlovákia), Tajchtin Greber Iglóról (Spisská Nová Vés, Szlovákia).39 Ugyancsak ide sorolható Metgner Mihály kompaktor (könyvkötő) is, aki 1761-ben Kassáról (Kosice, Szlovákia), a kassai céhtől érkezett Miskolcra, s akinek idegen volta ellen a város hevesen tiltakozott, mondván, öt helybeli ifjú is volna a helyére, nem szükséges, hogy idegent vegyenek be a céhbe.40 Ám a tiltakozás valószínűleg eredménytelen maradt, mert a későbbiekben Meißner Károly nevével, mint a miskolci evangélikus egyház első felügyelőjével (1783-1789) találkozunk (ZELENKA 1883, SZEBIK-VÁRHEGYI 1983, 21). (Érdekes módon az egyházalapítók névsorában viszont nem találjuk meg a Metzner nevet!) Ugyancsak Kassáról (Kosice, Szlovákia) érkezett Miskolcra Tache Gáspár paszományos (SPONER 2011, 106), valamint ]ohann MichaelScheidler is, aki 1783-ban még ottani kőművesmesterként kötött szerződést egy miskolci nemes házának építésére, de két év múlva már miskolci lakosként írták őt össze (GULYA 2006b, 41). Nevéből ítélve szintén onnan érkezett a fentebb emlegetett Kassai Jakab szíjgyártómester is. Az ugyancsak fentebb emlegetett másik két szíjgyártó mester a Kassa közelében fekvő településekről érkezett, BorthlMihály a Kassa szomszédságában fekvő, napjainkban már Kassa részeként számon tartott (Nagy)Pólyi (Kosice-Pol’ov, Szlovákia) településről, míg Fassginger Márton Stószról (Stós, Szlovákia) származott Miskolcra.41 Ez utóbbi, Martinus Fasinger néhány év múlva nőül vette Paul Lessich özvegyét, Susanna Kruscht.42 Hozzájuk érkezhetett rokonként a fentebb említett Leseik Dániel szíjgyártó, aki besztercebányai (Banská Bystrica, Szlovákia) mester fiaként 1802. július 4-én nyert felvételt a miskolci céhbe.43 A miskolci németek egy része evangélikus volt. Az 1884-től vezetett evangélikus házassági anyakönyvek a legtöbb esetben nagyon pontos eligazítást adnak a házasuló felek származására vonatkozólag. Innen tudható, hogy Jacobus Mega cothurnarius (csizmadia) Dobsináról (Dobsina, Szlovákia) érkezett, sőt feleséget is onnan hozott magának Susanna Kaiser személyében.44 A férj 38 Ev. tem-i ak, Miskolc, 1784. 39 HÓM HTD 74.423.27. 40 HÓM HTD 74.423.113. 41 HÓM HTD 1.76.14.4. 42 Ev. ház-i ak, Miskolc, 1794. márc. 4. 43 HÓM HTD 1.76.14.4. 44 Ev. ház-i ak, Miskolc, 1787. aug. 2. korai halálát követően az ifjú özvegy a wagendrüsseli (Merény, Vondrisel, ma Nálepkovo, Szlovákia) származású Jacobus Tenchengreber lanius (mészáros) felesége lett.45 Nemes Dániel Schwardtner apothecarius (gyógyszerész) késmárki (Kezmarok, Szlovákia), származású volt, aki 1785-ben, miskolci gyógyszerészként feleségül vette az 1781-es miskolci tűzvészben elhunyt (RÉMIÁS 2004, CD mell.) kollégája, JoannisKeil özvegyét, Maria Magdalena Stok nemes hölgyet.46 Benjamin Tillenpergerpileator (kalapos) besztercebányai (Banská Bystrica, Szlovákia) származású volt, miskolci mesterként Joannes Graff (ugyancsak kalaposmester) özvegyét, Rozina Handkyt vette feleségül.47 Johannes Georgius Odehausp cerdo (tímár) az ugyané nevet viselő Selmecbányái (Banská Stiavnica, Szlovákia) polgár fiaként, de már miskolci lakosként (incola) szerepel az anyakönyvben.48 Adamus Hajtman sodalis cothurnarius (csizmadia) Betlérből (Betliar, Szlovákia) származott Miskolcra.49 Joannes Schmied chirotecarius (kesztyűkészítő) darmastadti (Darmstadt, Németország), 'Tobias Augustus Gaudich gonarius (övkészítő) szintén szászországi, mersenburgi (Németország) származású volt, mindketten Dorothea Kirchhoffo tvették feleségül, az előbbi 1786-ban, az utóbbi özvegyasszonyként 1799-ben.50 Dorothea nem véletlenül választott mindkét alkalommal szász férjet magának. Apja, Christianus Sigismundus Kinhhojf acicularius (tűkészítő) szintén Szászországból származott Miskolcra, Zwickauban (Németország) született 1729-ben és Miskolcon hunyt el 1785-ben.51 A városi jegyzőkönyvbe Gandik Tóbiást gombcsinálóként jegyezték be ugyanebben az évben, amikor letelepedésért folyamodott a városhoz (SPONER 2011, 44). Jacobus Fridericus Büchling tinctoris sodalis (kékfestő) szintén egy Wernigerode nevű szász városból (Németország) érkezett, 1785-ben, 55 éves korában hunyt el tífuszban.52 Joannes Georg Trillhaas gonarius (övkészítő) szintén a Német Birodalomból, de annak bajorországi részéről, Schweinfurt (Németország) városából érkezett Miskolcra, ahol házasságot kötött Joseph Saltcysr özvegyével, Maria Kayser asszonnyal.53 Ezek a példák is azt mutatják, hogy a miskolci németek részben a felföldi német városokból, részben a Német Birodalom délkeleti államaiból, leginkább szász és bajor vidékekről, de olykor egyéb helyekről érkeztek. A 45 Ev. ház-i ak, Miskolc, 1790. jún. 29. 46 Ev. ház-i ak, Miskolc, 1785. máj. 9. 47 Ev. ház-i ak, Miskolc, 1793. febr. 5. 48 Ev. ház-i ak, Miskolc, 1797. febr. 16. 49 Ev. tem-i ak, Miskolc, 1785. jan. 27. 50 Ev. ház-i ak, Miskolc, 1786. máj. 25; 1799. aug. 15. 51 1729. március 20-án született. Ev. tem-i ak. 1785. 52 Ev. tem-i ak, Miskolc, 1785. 53 Ev. ház-i ak, Miskolc, 1800. febr. 24.
