Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Régészet - Faragó Norbert–K. Tutkovics Eszter–Kalli András: Előzetes jelentés Bükkábrány-Bánya, VII. lelőhely pattintott kőeszköz anyagáról
Előzetes jelentés Bükkábrány-Bánya, VII. lelőhely pattintott kőeszköz anyagáról 27 3. kép. A pattintott kövek térbeli megoszlása Bükkábrány-Bánya, VII. lelőhelyen Fig. 3. Spatial distribution of chipped stones at Bükkábrány-Bánya VII gyeltük a település tengelyét is, amelynek két oldalán tükrözve jelentkeztek a települési egységek. E tengely részben objektummentes sáv, amelyben csupán két kút található (KALLI-K. TUTKOVICS in press). A feltárt kerámiaanyag az AVK korai időszakába, a Szatmár-csoportba sorolható mind készítési technikája, mind formakincse és díszítése tekintetében.1 A kerámiaanyag mellett jelentős a neolitikus településrészlet kőanyaga, mennyisége és változatossága okán. Bükkábrány-Bánya, VII. lelőhelyen a 2011-es évadból 2350 kő lelet elsődleges vizsgálata történt meg. A leletanyag nagy mennyisége miatt itt csak előzetes közlésre van lehetőség, a részletes elemzés egy későbbi cikk tárgyát képezi majd. A térbeli eloszlás alapján a kőeszköz készítés viszonylag egyenletesen van jelen a lelőhelyen, körvonalazódik azonban néhány sűrűsödés (i. kép). A 4., 121. és 325. objektumokhoz kiemelkedő leletszám kapcsolódik. Ezek 40—60 méterre találha- 1 1 A bükkábrányi kerámiaanyag párhuzamaihoz: KALICZ— MAKKAY 1977,22-23; ORAVECZ 1997,93-111; NAGY 1998, 73-86; KOVÁCS 2007,19-38; KALICZ -KOÓS 2014, 27-55. tóak egymástól, elhelyezkedésük alapján ugyanannak az északi épületsornak a struktúrájába illeszkednek bele. Közöttük kiegyenlített leletszámú objektumok helyezkednek el, 40—140 darab pattintott kővel. A település északi részén, valamint a déli házsornál nem figyelhető meg hasonló leletsűrűsödés. Ráadásul a lelőhely egész területén előfordulnak olyan nagyobb méretű objektumok, amelyekben egyetlen darab követ sem találtak. A későbbi korszakra, a római császárkorra keltezett gödrök is tartalmaztak pattintott kő leleteket, összesen 27 darabot, ami az összes leletszám mellett elhanyagolható mennyiségnek számít. A pattintott kövek nyersanyag megoszlását az I. tábládat mutatja. A településre elsődlegesen a Tokajihegység területéről származó kovás kőzetek jellemzőek, de fontos beszerzési forrásként szolgált a Bükk hegység is. Az előbbi területről a legnagyobb számban Kárpáti 1 típusú obszidián került felhasználásra. A szakirodalom tanúsága szerint ez jóval áttetszőbb, jobb minőségű változat a Kárpáti 2 típushoz képest (T. BÍRÓ 1998, 33; 2008,18—19). Viszonylag nagyméretű, kérges gumó formájában is megjelenik a lelőhelyen (4. kép 7, 9), ami kiterjedt pattintott kőeszköz előállítási tevékenységet
