Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Természettudomány - Fehér Béla: Turmalin kötőanyagú hidrotermás breccsa Miskolc-Bükkszentlászlóról
20 Fehér Béla 9. kép. A turmalin-kötőanyagú breccsa röntgen-pordiffrakciós felvétele. Rövidítések: M = muszkovit, Q = kvarc, S = sörl. Fig. 9. X-ray powder-diffraction pattern of the tourmaline-cemented breccia. Abbreviations: M = muscovite, Q = quarts^ S = schorl. metamorf szakasz, amikor a riolittufát gyenge regionális metamorfózis érte, melyhez kvarcból és alkáli földpátból álló repedéskitöltések képződése párosult. A második szakasz a kataklázis, amikor deformációs metamorfózis hatására ezek a kvarcos-földpátos repedéskitöltések erősen deformálódtak, gyűrődtek és elnyíródtak. Ezt a harmadik szakaszban hidrotermás-metaszomatikus átalakulás követte, mely a kataklázitokban lévő, véletlenszerűen elhelyezkedő törésrendszerekben kivált, kollomorf fluorapatit képződésével is járt. A turmalin kötőanyagú breccsák képződésére is elfogadható magyarázatnak tűnik a fenti folyamatsor. Ugyanakkor azt érdemes megvizsgálni, hogy a breccsásodás tényleg tektonikai hatásra következett be, vagy a hidrotermás oldatok benyomulása váltotta ki? Más szavakkal kifejezve, tektonikus vagy hidrotermás breccsáról van szó? A fenti kérdés megválaszolásához a turmalin cementanyag rendkívül kicsi szemcsemérete adhatja meg a kulcsot. Bár a tektonika által preformált, zárt törések minden bizonnyal már a breccsásodás előtt jelen voltak a kvarc-földpát-telérekben, a breccsásodás fő okozója az lehetett, hogy a hidrotermás fluidum belső nyomása meghaladta a litosztatikus nyomást, s az ún. hidrorepesztés (az angol nyelvű szakirodalomban hydrofracturing a folyamat neve) hatására a teléranyag összerepedezett. A fluidumnyomás emelkedésének számos oka lehet, de leginkább a kőzet alacsony permeabilitása okozza (JÉBRAK 1997). Nem véletlen, hogy ilyen hidraulikus breccsák kialakulása az olyan alacsony permeabilitású kőzetekre jellemző, mint pl. a kvarcos-földpátos telérek. A hidrorepesztés hatására a repedésrendszerben nyomásesés következett be, így a bór-gazdag, meleg vizes oldat turmalinra hirtelen túltelítetté vált, ami a turmalin nagyon gyors kristályosodását idézte elő. Erre utal a turmalin rendkívül finom szemcsemérete. Ha azonban a breccsásodás tektonikai hatásokra már korábban lezajlott volna, és a bór-gazdag hidrotermás fluidum az ily módon preformált repedésrendszerbe érkezik meg, akkor a turmalin kristályosodásának sebessége sokkal lassabb lett volna és itt is olyan tűsoszlopos sörlöket figyelhetnénk meg, mint ugyanezen a lelőhelyen és valószínűleg egyazon hidrotermás oldatból származó, erekben, fészkekben megjelenő turmalin esetében (FEHÉR 1998—99). Emiatt a bükkszentlászlói turmalin kötőanyagú breccsát hidrotermás breccsának tekinthetjük, hangsúlyozva, hogy a tektonika által még a breccsásodás előtt létrehozott, zárt törésrendszerek jelenléte is erősen valószínűsíthető ezekben a kvarcos-földpátos kőzetekben. Egyébként ilyen turmalin kötőanyagú hidrotermás breccsák világviszonylatban nem ritkák, számos előfordulását ismerjük pl. az Elba- szigeten (Toszkána, Olaszország; DINI et al. 2008) vagy a Tátrában (Szlovákia és Lengyelország; GAWÉDA et al. 2013). A sörl-drávit-foitit-magneziofoitit fajok által meghatározott összetételi mezőben a turmalin felépítésében a földkéregben leggyakoribb elemek vesznek részt,
