A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Történettudomány - Bodnár Tamás - Kovács-Veres Tamás Gergely: Borsod vármegye Szendrői járásának nemességvizsgálata 1724-1730 (Forrásközlés)

Borsod vármegye Szendröi járásának nemességvizsgálata (1724—1730)

257

jelenleg is az ő birtokukban van. Nemességük kétségtelen, a benyújtott iratokat visszaadták nekik.5

— Saffy Mátyás tanúbizonyságokkal igazolta Gömör vármegyében, Tamásfalván lévő örökségét. A család a táb- labírák által megvizsgáltatott, nemességüket elfogadták és irataikat visszaadták.6

— Sellyéi István és fia János bemutatták Heves és Külső- Szolnok vármegye bizonyságlevelét, amely 1676. június 3-án kelt a Fülek végvárában megtartott szedrián.7 Az itt publikált armálist I. Lipót császár Bécsben 1669. augusztus 28-án adta ki Sellyey Istvánnak és általa Kis [...]-nak,8 és fiainak Györgynek, Mihálynak, Jánosnak és Gergelynek. Tanú- vallomásokkal igazolták a Györgytől való leszármazást.9

— Sellyéi István bemutatta Heves vármegye bizonyságlevelét, miszerint III. Ferdinánd király10 11 Sellyéi István és fiai, György, Mihály, János és Gergely részére 1669-ben armálist adott ki. A vizsgálat során elmondta, hogy az apja Péter volt, annak atyja pedig Tamás, a benyújtott iratokból viszont ezek nem derültek ki. A dokumentumokat visszadobták.11

— Sógor János, Márton és István, a II. Ferdinánd király által 1636-ban Bécsben, Sógor Mihálynak kiadott armálissal igazoltak. Leszármazásukat a címerszerzőtől megfelelően tanúsították.12

— Virág Márton bemutatta Borsod vármegye bizonyságlevelét az armális kihirdetéséről, amelyet III. Ferdinánd király 1655-ben Virág Benedeknek és Andrásnak juttatott. Leszármazását a címerszerző Andrástól tanúvallomásokkal elégségesen bizonyította. Elfogadták.13

Boldva

— Babiczy másként Thot András és fiai, János, Mihály és István, valamint ugyancsak Babiczy másként Thot

5 Csorna szerint az adományozottak András és rokona András. Csoma 1897. 426.

6 Lásd: Forgón 1909. II. 225.

7 A XVII. században gyakran itt ülésezett Heves vármegye nemessége is!

8 Feleségének Kis Annának. Orosz 1906. 251.

9 A család feltehetően azonos a soron következő Sellyéi családdal.

10 Az uralkodó nevét helytelenül jegyezték le I. Lipót helyett!

11 Orosz Ernő szerint 1669. augusztus 28-án kaptak nemességet, és a fő címerszerző felesége Kis Anna volt. Ugyanakkor György nevű fiát nem említi. Orosz: 251. A család valószínűleg azonos a megelőző Sellyéi családdal. Az uralkodó nevét helytelenül jegyezték le, I. Lipót helyett!

12 Kempelen szerint az armális 1636. január 29-én kelt. Kempelen: 1915. IX. 396. Sógor (alias Teleki).; Csoma szerint a címerszerző felesége Teleki Kata, fiai pedig Teleki István és György szintén szerepeltek az armálisban. Kihirdette Zemplén vármegye Zemplén mezővárosban 1640-ben. Csoma 1897. 504.

13 Borovszky szerint az armális 1655. június 14-én kelt. Nyíri István és neje Tóth Ilona, testvérei, Péter, András, György és János, Virágh Benedek és András, Cseri János nyerték. Borovszky

1909. 229. Az eredeti megyei jegyzőkönyv szerint a bejegyzés a

VII. jegyzőkönyv 257. oldalán található. A kihirdetés helye Ónod

végvára, 1655. augusztus 19.

István bemutatták I. Lipót király 1657-ben kelt armálisát. Kihirdette 1658-ban Sáros vármegye.14

— Danes másként Györffi Mihály az I. Lipót királytól 1661-ben Dancz Istvánnak adományozott, és ugyanebben az évben Borsod vármegyében kihirdetett armálissal igazolt. Hiteles tanúvallomásokat is hozott, de a bemutatott anyagban Győrffinek hívták, maga pedig a Danes előnevet használta.15

— Phülep István és Simon, valamint ennek fia Simon bemutatták Abaújvár vármegye hiteles bizonyságlevelét arról, hogy a Gönc mezővárosban 1670. március 3-án megtartott szedrián kihirdették armálisukat, amelyet Bécsben adtak ki 1668. június 30-án Phülep Márton és fiai András és János, nemkülönben sógora Baczko András, valamint fia János és lánya Katalin részére. Mivel Istvánnak és Simonnak adattak ki [ti. a bizonyságlevelek], ezért elégségesen tanúsítottak.16

— Soos János és fiai, János és István a II. Ferdinánd király által Bécsben, 1629. június 20-án kiadott és Borsod vármegyében, Sajóvámos faluban 1630. június 5-én kihirdetett, Lagda Márton és felesége Erzsébet, testvérei Vass András és Lagda Miklós, illetve Soos János, György és Lőrinc számára adományozott armálissal igazoltak. A bizonyító személyek elmondták, hogy János szerepel az armálisban. Kétségtelen nemesek.17

— Szendy Szabó, másként Literati István bemutatta

III. Ferdinánd király 1639-ben kiadott armálisát, amellyel Literáti Jánost megnemesítette. Kihirdette Abaúj vármegye ugyanebben az évben. Tanúvallomásokkal igazolta, hogy az ő neve Szendi, és az őse a Literati előnevet használta. Leszármazását elfogadták.18

— Vas István és Sós János igazolása. Armálist Vas András és Sós Lőrinc kapott. Magukat e családból származtatja a két igazoló. Hiteles bizonyságlevéllel ismertetik, hogy ezen armális Borsod vármegyében ki lett hirdetve. A vármegyei jegyzőkönyvvel egybevetve a kihirdetést és a neveket a Vas család esetében el lehet fogadni, a Sós família

14 Kempelen szerint az armálist 1657. december 20-án kapta Bá- biczi másként Tóth Gergely és János testvérek. Kempelen 1911. I. 187. Bábeczky (Babiczy).

15 Borovszky szerint Danes István és neje Czeglédi Borbála, fia, Sámuel, rokonai, Danes János, Mihály, András és István, Verebély János nyerték az armálist 1661. február 20-án. Borovszky 1909. 232. Hasonlóképpen találjuk Borsod vármegye jegyzőkönyveiben is. MNL. BAZ. MLt. lV-501/a. VII. jegyzőkönyv 628.

16 Csoma a címerszerzőket és a dátumokat sem közölte pontosan. Csoma 1897. 659.

17 Borovszky nem ismerte a kihirdetés napját, ezen kívül az adományozottak névsorát a következőképpen adta meg: Lapda Márton, neje Erzsébet, atyjafiai, Soos András, János, György és Lőrincz. Borovszky 1909. 214. A nemesi közgyűlések V. jegyzőkönyvének 2. oldalán a Borovszkyhoz hasonló felsorolásban, de Lagda néven szerepel a család.

18 Csoma József Literatus, máskülönben Szabó néven említi a családot, amely 1639. április 7-én kapott címeres levelet Bécsben III. Ferdinánd királytól. Kihirdetése még ebben az éven, Göncön történt. Ugyan ezt veszi át Csornától Kempelen is. Csoma 1897. 601.