A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Régészet - B. Hellebrandt Magdolna: Zökkenők a régészeti kutatásban
220 B. Hellebrandt Magdolna Abaújvár-Kenyhec Csányi homokbánya fémleletei összetételük alapján hasonlítanak a korai felsőmérai sírleletekhez. Mindkettőben voltak kardok, lándzsák, gombos végű vaskés és fibula, mint az abaújvári 7. tétel, azaz a III. sír melléklete. Sajnos mindkét együttes csak szórványként értékelhető. A Csányi kavicsbánya kerámiái között kézzel formált és korongok is van. A 10. és 11. tétel hálómintás, durva kidolgozású kerámiáihoz hasonlót a rozvágyi I. sír leletei között láthatunk (Hunyady 1942, IV. t. 20). Rozvágy leletanyagát a La Téne Cj-re, időben a Kr. e. 3. század elejére datálhatjuk (Hellebrandt 2012, 1614). A Magyar Nemzeti Múzeumban levő kelta leletanyagot a Kelta Corpus szerkesztői a sorozat VI. kötetébe tervezték (Corpus I. 1987, 8, előszó), így az Abaújvár-Kenyhec, illetve Abaújszina Csányi homokbánya teljes leletanyagának közlése és értékelése ott várható. Az Abaújvár-Kenyhec (Kechnec) és Szina (Abaújszina = Sena, Szlovákia) határában levő Csányi kavicsbánya kelta kori leletei alapján a kétrítusú temetkezés korát a Kr. e. 3 század elejére tehetjük. Tudjuk, hogy a nyugatról bejövő kelták a Kr. e. 4—3. század fordulóján Pilismarót, Kösd és Vác térségében, azaz a Dunakanyarban átkeltek a folyón. A Mátra alján korai temetők sora jelzi útvonalukat, így Hatvanboldog, Hatvan-Bajpuszta, Hort, Petőfibánya. A Bükk hegység és az Alföld peremén tovább nyomultak, Muhi-Kocsmadomb, Kistokaj-Kültelkek, majd a Tisza vidékén Csobaj sírleletei szerint. A korabeli vízviszonyok nagyban befolyásolhatták a kelta felderítő csapatok mozgását, nemcsak az itt élőkkel vívott harcok. A leletek tanúsága szerint a Hernád mentén északra fordultak (B. Hellebrandt 1997, 69), Szikszó, Forró (B. Hellebrandt 2013, 14—15), Méra (Felsőméra) (B. Hellebrandt 2008, 143-154), Novajidrány-Sárvár 1. (B. Hellebrandt 2010, 81-101) és Abaújvár-Kenyhec (Kechnec) — Szina (Abaújszina = Sena) Csányi kavicsbánya régészeti kutatása alapján. A kelták hódításának egyik oka a területszerzés volt, de emellett alapvető lehetett a gazdasági motiváció. A Gömör— Szepesi-érchegység, azaz a mai Szlovák-érchegység fémlelőhelyeinek kitermelése (B. Hellebrandt 2009, 32), valamint keletre fekvő, Munkács körtéid, szinte kimeríthetetlenül gazdag vaslelőhelyek birtoklása volt a cél. Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy minden esetben, amennyiben csak lehetséges, az eredeti tárgyat kell megnéznünk, az eredeti leltározást, dokumentációt kell figyelembe vennünk. A hibákra rá kell világítanunk, fel kell tárnunk és ki kell javítanunk, hiszen egy gép is akkor működik biztonságosan, ha minden alkatrésze a helyén van. RÖVIDÍTÉSEK HÓM — Herman Ottó Múzeum, Miskolc HÓM RégAd — Herman Ottó Múzeum Régészeti Adattár, Miskolc MNM — Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest Ltsz. — Leltári szám IRODALOM BÚJNA, Jozef 2003 Spony z keltskych Hrobov bez vyzbroje z Územia Slovenska (Typovo-chronologické tridenie LT B- a Cl- spőn). Slovenska Archeológia LI. 39—108. CORPUS I. 1987 Corpus of Celtic Finds in Hungary I. [Ser. Ed.: KOVÁCS, Tibor-PETRES, Éva F.-SZABÓ, Miklós.] Akadémiai Kiadó, Budapest. GALLUS Sándor 1957 A rozvágyi temető. Régészeti Fügetek 2. 180—184. HAMPEL József 1892 A brongkor emlékei Magyarhonban II. Budapest. 1901 An. múzeum régiségosztályának gyarapodása 1900 ápr.-decz. Arcaeologiai ÉrtesítőXXI. 186—190. B. HELLEBRANDT Magdolna 1997 Keltische Eroberung und Ansiedlung in Nordungarn. In: Chronologische Fragen der Eisengeit. Archäologische Konfereng des Komitates Zala und Niederösterreichs V. Keszthely, 1994. október, 69—78. (Zalai Múzeum: Közlemények Zala megye múzeumaiból 8.) HELLEBRANDT, Magdolna 1999 Celtic Finds from Northern Hungary. Corpus of Celtic Finds in Hungary III. Budapest, Akadémiai Kiadó. B. HELLEBRANDT Magdolna 2002 Az őskor és a római császárkor régészeti emlékei. In: VERES László—VIGA Gyula (szerk.): Sgendrőmonográfiája. Szendrő, 57—94. 2004 A nyersanyagok hatása a vaskor és a császárkor településeire a Sajó és a Bódva vidékén. A Herman Ottó Múgeum Évkönyve XLII1. 103—126. 2005 The Kelemér area in the Iron Age and the roman period. In: GÁL, Enka-JUHÁSZ, Imola-SÜMEGI, Pál (szerk.): Environmental Archaeology in North-Eastern Hungary. Archaeological Institute of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest, 319—328. (Varia Archaeologica Hungarica XIX.) 2008 Az elmúlt száz év ásatásai Abaújban. In: EWA Margit et. al. (szerk).: A történelem segédtudományai ag Európai Unióban. Encs, 143—154. 2009 Gazdasági eszközök kialakulása és értéke. In: NAGY Zoltán—SZULOVSZKY ]ános (szerk.): A vas- művesség évegredei a Kárpát-medencében. Szombathely, 25—39. 2010 Novajidrány-Sárvár topográfiai azonosítása. A Hermán Ottó Múgeum Évkönyve XLIX. 81—101. 2012 Novajidrány (pp. 1384—1385), Rozvágy (pp. 1614-1615), Szendrő (pp. 1807-1808). In: SILVERS, Susanne-URBAN, Otto H.-RAMSL, Peter C. (hrsg.): Eexikon gur Keltischen Archäologie. L—Z. Wien. (Mitteilungen der Prähistoriscen Kommission 73.) 2013 Kelta kori leletek a Hernád mentén Abaújban. In: KÉRCSI Tibor (szerk.): Abaúji múlt. Encs, 14—22.
