A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Régészet - B. Hellebrandt Magdolna: Zökkenők a régészeti kutatásban

Zökkenők a régészeti kutatásban

217

átnézve ráakadtam Abaújvár-Kenyhec leletanyagára. A lelőhely az Abaújvár-Kenyhec vasúti megállóhely közelében levő ún. Csányi kavicsbánya.2 A leletegyüttes a m. kir. államvasutak miskolci üzletvezetőségének hivatalos küldeménye volt, L.N.Ig. 1586/1900. megjelöléssel. A Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyve szerint az anyag beérkezésének időpontja 1900. május 19, és 46. folyószámmal 23 tétel került nyilvántartásba, melyek a következők:2 3

1. Keltakori vas lándzsavég, hegye letörött, a penge kétszer olyan hosszú, mint a köpű, szélei alul tompaszögben megtörnek, középütt gyönge gerinc fut. H: 37 cm.

1 db. (I. sír emberi csontokkal). R.ö. 1990.

2. Kelta vas fibula, végén járó tűje letörött, a lábat a kengyelhez karika szorítja, a visszahajlott részét egy nagyobb gömb s kisebb gömbök tagozzák. 1 db. R.ö. 1958. 1990.

3-4.Apró bronz karikák, vékony sodronyból, nyitottak.

2 db. R.N. 1958. 1 db.

5—6. Csavart bronz sodronydarabok, körívben hajlítva. (II. sír koponyacsontokkal) 2 db. R.N. 1958. 1 db.

7. Kelta vas kés, lefelé hajló fogantyúja gombban végződik, a penge hegye letörött. H: 26 cm. 1 db. R.ö. 1958. 1990.

8. Kelta vas lándzsa, a köpű alján rovátkolással, a penge levél alakú. Közepén gerinccel, hegye csonka. H: 30,7 cm. 1 db. R.ö. 1958.

9. Vas nyílhegy, köpűvel, levél alakú lapos pengével. H:

9.5 cm. (III. sír) 1 db. R.N. 1958.

10. Agyagedény szájrésze, vastagfalú, a perem alatt bütyökkel, felületét hálószemen vont vonalak díszítik. 1 db. R.ö. 1958. 1990.

11. Apró agyagedénytöredékek, bekarcolt vonalakkal. 1 db. R.ö. 1958. 1990.

12—20. Durva agyagedénytöredékek, minden díszítés nélkül. (TV. sír). 9 db. [Az 1990-es revíziókor pirossal írva: 8 db.]

21. Vas nyílhegy köpűvel, keskeny, levél alakú pengével. H:

8.5 cm. 1 db. R.N. 1958.

22. Népvándorlás kori vas kés, egyenes pengével s rövid nyéllel. 1 db. R.N. 1958.

23. Csonka vas zabla, az egyik karika hiányzik. 1 db. R.N. 1958.

Tudjuk, hogy Hampel József az Archaeologiai Értesítőben rendszeresen közölte a Magyar Nemzeti Múzeumba bekerülő tárgyakat, ezért megnéztem az 1901-es évfolyamot, ahol a következő gyarapodásról olvashatunk (Hampel 1901, 187):

2 Nem összetévesztendő a kb. 10-12 km-re északabbra fekvő Hernádcsány (Cana, Szlovákia) községgel, és annak határában lévő víztározókkal, egykori bányatavakkal!

3 A MNM leltárkönyvi bejegyzései. Az R.ö. és R.N. rövidítések az

1958-as és az 1990-es revíziók megjegyzései.

„Hivatalos kérésünk következtében a m. kir. államvasút miskolci} üzletvezetősége érdekes l^a Téne ízlésű sírleletet küldött be, melyet Szína (Borsod m.) határában az ún. csányi kavicsbányában leltek, a leletben volt vas kard pengéje, vas kés, lándzsa és két agyagedény. Ugyanazon Csányi bányában utóbb előkerülvén a Ua Téne temető folytatása, még 5 sír tartalmát küldte a m. kir. államvasút miskolci üzletvezetősége a múzeumhoz:

a. Egy sírból kaptunk emberi csontok kíséretében előkerült lándzsacsúcsot,

b. más sírból vas fibulát, 2 bronz karikát és 2 bronz sodronytöre- déket,

c. egy harmadikból előkerült nagyobb és kisebb lándzsavég és egy kés,

d. más sírból csak cserepeket kaptunk, végül

e. volt lovas sír is, melyben csonka vas gabla, vas kés és nyílhegy feküdt a lócsontok mellett. ”

Összehasonlítva az 1900. évi 46-os leltárkönyvi bejegyzést és Hampel szövegét láthatjuk, hogy azonos lelőhelyről és leletegyüttesről van szó. Hampel lelőhelyként Szína falut említette és Borsod megyét. Abaújvár-Kenyhec vasúti megállótól északra volt Abaújszína-Alsókéked vasúti megálló. A két megálló között keletre, a Hernád felé volt a kavicsbánya (3. kép 1), melyet az 50 000-es térkép jelkulcsa szerint a „K” betű jelöl.4 Hampel szövegében olvashatjuk, hogy a múzeum hivatalos kérésére küldték a miskolci vasúttól a leletet. Azt, hogy Hampel honnan értesült a leletekről, a rendelkezésre álló adatokból nem tudjuk: lehet, hogy Szináról; lehet, hogy ott adták fel a küldeményt, és így került Miskolcra, majd tovább Budapestre.

Hunyady Ilona 1942—1944-ben megjelent munkájának végén, a térkép után közölte a kárpát-medencei kelta lelőhelyek jegyzékét ábécésorrendben, szám szerint 568-at. A felsorolt lelőhelyek között a 472. Szína (Borsod vm.), ahogy Hampeltől átvette. Hunyady kézirata alapján a Magyrar Nemzeti Múzeum 1957-ben a Régészeti Füzetek 2. köteteként kiadta a kelta lelőhelyek és leletek leírását. Ebben nem szerepel Szína, csak Szin lelőhely (hivatkozva Hampel gyarapodási jegyzékére, az Archaeologiai Értesítő 1901. év 187. oldalra), ahonnan a következő leleteket közölte:

1. 60 cm hosszú töredékes vaskard. Ltsz. 35/1900,2.

2. letört végű vaskés, VII.t.7. típus. Ltsz. 35/1900,1.

3. vas lándzsahegy, H:31,5 cm. Ltsz. 35/1900,3. A két agyagedényt nem említi.

Láthatjuk, hogy az első tévedés Hampelnél volt, amikor Szína falut Borsod megyébe helyezte Abaúj helyett. A második tévedés, hogy külön leltározták be a Szína határában, az ún. Csányi kavicsbánya először előkerült anyagát (Ltsz.

4 A Miskolc—Kassa vasútvonalon fekvő, Abaúj vármegyei vasúti megállóhelyek: Abaújvár-Kenyhec és Abaújszina-Alsókéked települései a Hernád két partján egymással szemközt, ma a magyar- szlovák határ két oldalán fekszenek. Abaújvár és Kéked Magyar- országon, Abaújszina (Sena) és Kenyhec (Kechnec) Szlovákiában található. A vasúti megállók ma Szlovákiában ugyanott vannak, Kechnec és Sena néven.