A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Régészet - B. Hellebrandt Magdolna: Zökkenők a régészeti kutatásban
216 B. Hellebrandt Magdolna X. firfrip ecfpY~ f ■ ' V /hruH. áoStfWuCty., ■ßaAiHu iám dßdd xU / ''AMgJc íuam dl ‘ijiltij jjcJ-^dwd cJciür“ W/id- (u^H/xMvd) i/U^uMi • 6>v isiu. icU,t\ ÚdndH 'lutii dvDX^Cux /j-űd\<H'idrr'<i ^ (LcaKím. u CltM Hl ■t-Cvjldi. Mídx+ '^yifrívX^ <t 'ti^c^yHcv^x (ixt M/ítU. / /CuHj ívtA, h/ixjiriujiLxU ■ iuJtlc\ ^ím } r- ^ -w . á U-U^UAc^ IC^f-Cu^ } tu\ ■ (cCyd Óí/f- vll É-tV hXfO ftOH 'U.Ci^iriíg, "1 . 7 • j ■ / /' /* ' •;. • /-fru^tn 'U+tMe/íi 'H*' Cj , / ft^dryfr ^C-tY. dcts<Mfrd ^ dh<c#' íf 4//7/. /. H* < ^ N ^TlÓ Ml) :l "* 'if*- ArMct*'* | eíS**ye*és ?r?ArfzLc-AeUs?. 7C_J 3 cm 2. kép. A bábonyi (Bábonymegyer, Somogy megye) kísérőlevél elő- és hátlapja (HÓM RégAd 2252-92) Fig. 2. The front and back pages of the cover letter from Bábony (Bábonymegyer; Somogy County) (HÓM RégAd 2252-92.) ez 54/1886.b. A 209. oldalon megjegyezte, hogy ezt a levelet Horváth Gábor tabi szolgabíró küldte Pulszky Ferencnek. A Magyar Nemzeti Múzeumban két leíró kartonon van Bábony lelőhely, Ltsz. 19/1886/1-2 hólyagos lábperec és rövid leírás, megye jelölése nélkül. A 19. század végén, Magyarországon öt Bábony helynevet ismert a Magyar Korona Országainak Helységnévtára (Kellerffy-Jekelfalussy 1882): Bábony, Borsod megye, u.p. Miskolc; Bábony, Kolozs megye, u.p. Nagyalmás; Bábony (Pusztabábony), Somogy megye, u.p. Tab; Bábony, Ugocsa megye, u.p. Halmi; Bábony (Kis), Kunszentmiklós. Magyarország Helységnévtára (Budapest, 1956) a Borsod megyében levő Bábonyt Sajóbábonynak írta, a Somogy megyeit Bábonymegyernek a tabi járásban. Bábonymegyer 1927-ben jött létre Koppánymegyer és Nagybábony összevonásával. A Magyar Köztársaság Helységnévtára (Budapest 2003) szerint Bábonymegyer Somogy megyében van a Tabi Kistérségben. Mindezek alapján tisztázottnak vehetjük, hogy a MNM régészeti gyűjteményében levő háromhólyagos bokaperecpár, melynek leltári száma 19/1886.1-2 és lelőhelye Bábony, azonos Bábonymegyerrel a Tabi Kistérségben, Somogy megyében. A Herman Ottó Múzeum 2252-92 régészeti adattári dokumentuma tehát Horváth Gábor tabi szolgabíró levele, melynek száma 54/1886.b., és a MNM 19/1886.1-2 háromhólyagos bokaperecpár kísérő levele, tévesen került Miskolcra. ABAÚJVÁR ÉS KENYHEC KÖZÖTTI CSÁNYI KAVICSBÁNYA Kutatástörténet Az 1970-es évek közepén az abaújvári középkori földvár ásatását többször meglátogatta dr. Szabadfalvi József, a megyei Herman Ottó Múzeum igazgatója. Egy alkalommal azzal a hírrel tért vissza, hogy az aba- újváriak úgy tudják, már volt ásatás a faluban, kelta sírokat találtak a Hernád túlsó partján, a mai Szlovákiában. A kelta leletanyagot összefoglaló munkákban azonban Abaújvár lelőhelynek nincs nyoma. Evekkel később a Magyar Nemzeti Múzeum régi, lelőhely szerinti katalógusában kutattam egy másik témában, és visszaemlékezve Szabadfalvi értesülésére, a katalógus elejét
