A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Művészettörténet - Pirint Andrea: Borsod vármegye panteonja
362 Pirint Andrea IRODALOM BARABÁS Miklós 1944 Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: BÍRÓ Béla. Az Erdélyi Szépmíves Céh könyvei, Kolozsvár. DOBROSSY István 1994 Miskolc írásban és képekben 1. Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda, Miskolc. 1996 Miskolc írásban és képekben 3. Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda—Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc. 1997 Miskolc írásban és képekben 4. Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda—Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc. 1998 Miskolc írásban és képekben 5. Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda—Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc. DOBROSSY István-ESZENYI Miklós-ZAHUCZKY László (szerk.) 2008 Miskolci életrajz} lexikon. Miskolc. GODA Gertrud 2003 A miskolci képzőművészet múltja. In: DOBROSSY István (főszerk.): Miskolc története IV/2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár-Hermán Ottó Múzeum, Miskolc. 1006-1039. GYULAI Éva 2000 Miskolci portrék 1750—1950. Kiállítási katalógus. Miskolci Galéria, Miskolc. 2011 Eévay József ikonográfiája. Elhangzott: Lévay és kora — Közélet és művelődés Miskolcon és Borsodban a 19. században. Tudományos konferencia. 2011. március 26. MTA Miskolci Akadémiai Székház. Megjelenés előtt. Miskolc. KERESZTESY Sándor 1943 Borsod vármegye székházának építése 1809—1836. Miskolc. KOSTYÁL László 2001 „Árpád hős magzatjai...” A zalai Megyeháza egykori portrégalériájáról. In: A Zalai Múzeum Évkönyve 10. Zalaegerszeg. 257—275. PAPP Gábor György—ANDRÁS Edit (szerk.) 2004 A Magyar Tudományos Akadémia képzőművészeti kincsei. Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténed Kutató Intézete, Budapest. PORKOLÁB Tibor (szerk.) 2001 A széntpétéri üres fészek. Eévay József naplója 1892— 1917. I—II. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár- Hermán Ottó Múzeum—Miskolci Egyetem Textológiai Műhely, Miskolc. SERESNÉ SZEGŐFI Anna-TÓTH Péter 1982 Borsod megye székháza. Miskolc. SZABÓ Ákos András (szerk.) 2002 Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. I—II. Nyíregyháza. SZENDREI János 1911 Misko/cz város története 1800—1910. V. kötet. Miskolc. SZVOBODA D. Gabriella 1983 Barabás Miklós. Budapest. ZSÁMBÉKY Mónika (szerk.) 2005 A Batthyányak évszázadai. Kiállítási katalógus. Szombathelyi Képtár, Szombathely—Körmend. THE PANTHEON OF BORSOD COUNTY Keywords: portraiture, ceremonial hall, county governance building, self-representation of the county, portrait gallery The territorial system of the public administration of Hungary had been a subject of constant changes since the foundation of the state. The administrative units were called counties until the end of World War II. According to the regulations issued in 1723, the counties were obliged to construct a governance building. Apart from fulfilling administrative functions, these buildings were used for representational purposes, especially from the beginning of the 19th century. The spacious meeting room, the so-called ceremonial hall was the most carefully designed part of the buildings. The interior of the halls was inspired by the increasing national identity of the era. Traditionally, portraits were put on the walls, and depicted persons were appointed by the leadership of the county, thus these portraits give an accurate picture about public personalities who were put as models for the community. These portrait galleries were enlarged constantly for more than one and a half centuries, and illustrated the past and political commitment of particular counties. After the change of the political system following World War II, these portraits lost their significance and were taken off the walls: in fortunate cases, they were put into museum collections, but in less fortunate cases they were misplaced. At the same time, origins of extant portraits were also soon forgotten. Using material and archival sources, the study presents attempts at reconstructing the former portrait gallery of Borsod county. The first portraits of Borsod - similarly to other counties - depicted members of the Habsburg dynasty and justified the legitimacy of self-governance. According to a written, unauthorized source, the first portraits were created in the middle of the 19th century, but the paintings themselves suggest an earlier date, the end of the 18th century as the
