A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Régészet - L. Hajdú Melinda: Újabb késő neplitikus lelőhelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Újabb késő neolitikus lelőhelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 77 A felszínről elenyésző számban gyűjtöttem díszített kerámiát. Mindössze egyeden bütyökdíszes {10. kép 5) és két benyomkodott peremkiképzésű töredék {10. kép 1, J) sorolható e csoporthoz. A festett és a karcolt darabok jelen esetben teljesen hiányoznak. A peremkiképzésről már esett szó (ld. Gönc- Kenderföldek), ezek a típusok a tiszai és a herpályi kultúrában egyaránt feltűnnek. A bikónikus csésze a hasán megjelenő kisméretű bütyökdíszítéssel {10. kép 5) a lengyeli kultúrához köthető. Az eddigiek alapján a leletanyagban az a fajta kevertség nem tapasztalható, mint a gönci telep esetén, a formai jegyeket illetően elsősorban lengyeli hatások érződnek (Kalicz 1994, Abb. 7, 8; Bácsmegi 2003, 2. kép), ahogy ezt korábban Kalicz N. is megfogalmazta (Kalicz 1994, 269). Kivételt képez ez alól az a pohár, melynek pereme kihajló, hasvonalában pedig öblösö- dik (10. kép 8; ívelt testű poharak, c2 csoport: Sebők et. al 2013,16. kép). Legjobb karcolt és diszkeden párhuzamait a tiszai kultúrában találjuk, de előfordulnak a kevert jellegű lelőhelyeken is (pl. Kenézlő-Fazekaszug, Kenézlő-Báji homok, Kovács 2013b, 173, 176). A telepen nagy mennyiségű pattintott kő figyelhető meg, de mivel több korszakban lakott telepről és felszíni gyűjtésről van szó, az egyes típusok kultúrához kötése nehézségekbe ütközik. Az eddigi megfigyelések alapján a kőanyagot azonban mindenképpen a neoliti- kum időszakára tehetjük. A göncihez hasonló elemzés alapján kereskedelmi kapcsolatok lokalizálása lehetséges. A Hernád közelében található, kedvező földrajzi adottsággal bíró dombhát a lengyeli kultúrát hordozó csoportok számára vonzó megtelepedési lehetőséget nyújthatott. Ugyanakkor hasonlóan a többi Hernád- völgyben fekvő lelőhelyhez, nem zárható ki a tiszai kultúra hatása vagy a csőszhalmi típusú anyagi kultúra jelenléte sem. A késő neolitikus település területének meghatározása e több korszakú lelőhely esetében is nehézségekbe ütközik, melyet egy szisztematikus négyzethálós terepbejárással lehetne pontosítani. Hernádszentandrás-Csárda (EOV: 98—414, koordináta: 80160; 330067, Tszfm: 129 m)21 A Hernád-völgyi település ENy-i határában, a Fügöd és Fíernádszentandrás közti műút, valamint a Bársonyos-patak K-i oldalán K—Ny-i irányú, több korszakot felvonultató lelőhely helyezkedik el. A területe a felszíni leletek szóródása alapján 110 x 225 m. A felfedezése Galkó József régésztechnikushoz (Herman 21 Adattári hivatkozás: HÓM Rég. Ad.: 5114-12. A leletanyag a Herman Ottó Múzeumban található, leltározatlan. Ottó Múzeum) kötődik (2010). A szántóföldön kb. 70— 80 x 20—30 m-es területen középső és késő neolitikus, valamint rézkori kerámiatöredékeket, pattintott köveket, csonteszközt, szerszámkövet gyűjtött. Galkó J. 2012-ben újabb leleteket hozott a múzeumba.22 A TEREPBEJÁRÁS SORÁN GYŰJTÖTT LELETEK LEÍRÁSA 15. kép 1. Oldal- és peremtöredék. Kerámiazúzalékkal so- ványított, kívül-belül barnára égetett pohár töredéke. Kerek bütyökkel ellátott, felületén barna bevonat figyelhető meg. Pá: 6 cm, legnagyobb ma: 9 cm, legnagyobb szé: 6,5 cm, falvastagság: 0,5 cm. 2. Peremtöredék. Homokkal soványított, kívül- belül barnára égetett csésze töredéke. Külső felületén erősen mészkiválásos. Stichband díszes töredék. Pá: 5 cm, legnagyobb ma: 3 cm, legnagyobb szé: 2,8 cm, fal- vastagság: 0,4 cm. A LELETANYAG ÉRTÉKELÉSE A terepbejárás során megismert leletanyag csekély mennyiségű, így teljes bizonyossággal kulturális besorolást jelen esetben sem tehetünk. A szórvány darabok között azonban két töredék mindenképpen figyelmet érdemel, melyek soványítására kerámiazúzalékot és homokot használtak, felületük barnára égetett. Fentebb már esett szó (ld. Gönc-Kenderföldek) az ún. Stichband díszítésről, mely egy cserépen Hernád- szentandráson is feltűnik {15. kép 2). Megléte alapján a Malice-kultúrával számolhatunk és egy a csőszhalmihoz hasonló, kulturálisan kevert települést feltételezhetünk. Jellegzetes darabnak mondható a bütyökdíszes pohár töredéke {15. kép 1), mely forma és díszítés alapján a lengyeli kultúrában jelentkező típushoz köthető, és megtalálható a Bodrog menti késő neolitikus települések leletanyagában (Kovács 2013b, 161,166, 172—173). A fent leírt darabokon kívül még néhány jellegtelen, durvakerámia töredék említhető meg. A Hernád-völgyben fekvő lelőhelyen egy kisméretű késő neolitikus teleppel számolhatunk. InáNCS-Bélus-PATAK PARTJA (Ináncs, Kossuth u. 9.) (EOV: 98-414, koordináta: 800429; 328471, Tszfm: 130 m)23 * A Hernád és a Bélus-patak parti lelőhely Ináncs K-i szélén, a pataktól Ny-ra, a Kossuth utca végében található kiemelkedésen terül el. A területe Csenged 22 HÓM Rég Ad.: 5114-12 23 Adattári hivatkozás: HÓM Rég. Ad.: 4310-08. A leletanyag a Herman Ottó Múzeumban található, leltározatlan.
