A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Történettudomány - Bodnár Tamás - Kovács-Veres Tamás Gergely: Borsod vármegye Szendrői járásának nemességvizsgálata 1724-1730 (Forrásközlés)
264 Bodnár Tamás—Kovács-Veres Tamás Gergely — Kóós István és Mihály bemutatták Borsod vármegye bizonyságlevelét, amely 1715. augusztus 22-én kelt, eszerint II. Ferdinánd király 1631. június 14-én Bécsben adott ki ar- málist, melyet Borsod vármegyében, Boldva faluban, 1631. augusztus 19-én hirdettek ki. Az adományosok: Koos János és neje Katalin, fiai, István, János, Mihály és György, testvérei Boza Márton, Lőkös János és István. A bizonyságlevél erejével igaz és kétségtelen nemességüket elismertették.84 — Kovács másként Balog János, István és Mihály vér szerint való atyafiak, valamint István „vérrel összekötött” testvér igazoltak. II. Ferdinánd király Bécsben 1635. június 25-én, Kovács másként Balog Zsigmondnak, általa vér szerinti testvéreinek, Gergelynek, Mártonnak, Mátyásnak és Péternek, feleségének Petro Juditnak adományozott ar- málist. Ezt 1636. szeptember 15-én hirdették ki Gömör vármegyében. Az előbb írt három testvér János, István és Mihály a Kaszap85 családnevet is használta, amelyet a nagyanyjuktól, Kaszap Judittól vettek át, amely szokatlan névátvétel és ragadványnév volt. Vizsgálatokkal elégségesen tanúsítottak, sőt az armálisban szereplő Kovács Mártontól való leszármazásukat is szabályosan levezették. Továbbá a másik Balog másként Kovács István is levezette genealógiáját az armálisnyerő Balog másként Kovács Zsigmondtól.86 — Lenkei Ferenc és fia Márton tanúkihallgató levéllel tanúsították, hogy kétségtelenül a Lenkei családból származnak, és a Lenkeieknek örökségjogon most is birtokai vannak némely falvakban. Elfogadták. — Olasz István és fiai, Ferenc és György vizsgálta. II. Rudolf király 1583-ban87 Olasz Bálintnak és fiának Jánosnak valamint testvéreinek Balázsnak, Bertalannak juttatott armálist, amit Borsod vármegyében 1588-ban publikáltak.88 Jogaikban megtartva elfogadták. — Soos János fiai, János és Iván, II. Ferdinánd király Bécsben, 1629. június 20-án kiadott és Borsod vármegyében, Sajóvámos faluban 1630. június 5-én kihirdetett, Lagda Márton és felesége, Erzsébet, testvérei, Vass András és Lagda Miklós, továbbá Soos János, György és Lőrinc számára kiadott armálissal igazoltak. A bizonyító személyek elmondták, hogy János szerepel az armálisban. Nevüket és nemesi jogaikat megtartották, semmi kétség.89 — Szabó György és fia István Vámosiak, bemutatták III. Ferdinánd király 1635-ben, Szabó János és fiai, István, 84 Borovszky 1909. 216.; MNL. BAZ. MLt. IV-501/a. V. 43. 85 A Kaszap családnév itt valószínűleg el van írva, a szó eredetileg kaszab, amely törökül mészárost jelent. Arra következtethetünk, hogy a famíliára a törökök vagy a török időkben ragasztották rá a szót, lehet foglalkozása alapján, ami később családnévvé vált. 86 A szakirodalom nem ismeri. 8' Kempelen közli a kihirdetés pontos idejét: 1583. április 28-án. Kiímphlen 1914. Vili. 55. Olasz 1583. 88 Nincs meg a kihirdetés Borsod vármegye jegyzőkönyveiben. 89 Borovszky az adományozottak névsorát a következőképpen adja meg: Lapda Márton, neje Erzsébet, atyjafiai, Soos András, János, György és Lőrincz. Borovszky 1909. 214.; Az V. jegyzőkönyv 2. oldalán a Borovszkyhoz hasonló felsorolásban, de Lagda néven szerepel a család. András, Péter, Miklós és egy másik Szabó István részére kiadott, és Hont vármegyében publikált armálisát. Továbbá azt a Nógrád vármegye által kiadott bizonyságlevelet, amely 1636-ban kelt Szabó János kétségtelen nemességéről. Bemutatták a Göcze István földesúr által adott manu- missziós levelet is, amely 1637-ben kelt.90 — Szalai Mihály bemutatta a Liptó vármegye által a Lyptak családnak kiadott, megpecsételt bizonyságlevelet, amelynek átírását átküldték a megyének. A további tájékoztatást meg kell várni. — Sztaniszlo István Vámosról bemutatta Torna vármegye bizonyságlevelét, amely 1643. augusztus 1-jén lett kiadva Torna mezővárosban a kihirdetésről. Az armálist II. Ferdinánd király Bécsben 1634. május 20-án adta ki solczai Sztaniszlo Jánosnak és vele együtt fiainak, Andrásnak, Pálnak, Miklósnak, Benedeknek, Györgynek és Pálnak, lányának Erzsébetnek nemkülönben testvéreinek Jánosnak és Mártonnak. Elmondta, hogy apja István volt, annak pedig Pál. Elfogadták.91 — Szűz Gergelyt, valamint Istvánt vagy Jánost meg kell vizsgálni.92 — Vahot János és fia János bemutatták Túróc vármegye bizonyságlevelét 1616-ból, amelyből Vahot Lénárdtól való leszármazásuk kiderül. — Virág Mátyás és a fiai, Mátyás és György, valamint szülei, továbbá Mihály, János, István és Gergely, II. Mátyás király Pozsony várában, 1609. december 1-jén kiadott és Borsod vármegyében 1610. február 9-én kihirdetett armáli- sával igazoltak. Kiadatott Virág Mátyás és felesége Papus93 Ilona, nemkülönben fiai Imre, Máté és Mihály részére. Elfogadták. Vámos és Sajókeresztúr — Lenkey István Vámosról és Lenkey György Sajó- keresztúrról bemutatták Gömör vármegye hiteles igazolását, amit a Lenkey család kapott a vármegyétől, miszerint a régi Lenkei családból származnak, amely abban a vármegyében most is birtokos. Elfogadták. RÖVIDÍTÉSEK MNL. BAZ. MLt. — Magyar Nemzeti Levéltár, Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára, Miskolc IV-501 /a. — Borsod vármegye nemesi közgyűlésének iratai, Közgyűlési jegyzőkönyvek IV-516. — Nemességi iratok levéltári gyűjteménye (Acta Nobiütaria) XV-78. — Borsod vármegye levéltárában kezelt címeres nemeslevelek levéltári gyűjteménye 90 A szakirodalom nem ismeri a családot. 91 Csorna szerint a család neve Szaniszló. Munkájában nem közli a pontos kihirdetési dátumot. Csoma 1897. 528. 92 A bejegyzés utóbb kihúzva. 93 Borovszky Papos néven említi, és így van a vármegyei jegyzőkönyvben is. Borovszky 1909. 205.; MNL. BAZ. MLt. IV-501/a. III. 838.
