A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Régészet - L. Hajdú Melinda: Újabb késő neplitikus lelőhelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve Lili (2014), 67—101. ÚJABB KÉSŐ NEOLITIKUS LELŐHELYEK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN L. Hajdú Melinda Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: A 2013-ban megvédett szakdolgozatomban a késő neolitikum kulturális és topográfiai sajátosságaival foglalkoztam Borsod- Abaúj-Zemplén megye területén. Kutatómunkám során több, a Herman Ottó Múzeum Régészeti Gyűjteményében fellelhető és újonnan azonosított késő neolitikus lelőhely leletanyagát dolgoztam fel, melynek eredményei újabb elemekkel bővítik a korszakkal kapcsolatos ismereteinket. Jelen tanulmány keretein belül e következetések néhány elemét fogom bemutatni. Kulcsszavak: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hernád-völgy, Sajó-völgy, késő neolitikum, lengyeli kultúra, tiszai kultúra BEVEZETÉS A Felső-Tisza-vidék késő neolitikumával korábban Kalicz Nándor foglalkozott (Kalicz 1994), aki a Wenden Spätneolithikums im Oberen Theissgebiet (Fordulatok a Felső-Tis^a-vide'k késő neolitikumábari) címmel megjelent cikkében megkísérelte rekonstruálni a régió ezen időszakának főbb eseményeit.1 Témaválasztásom oka, hogy az említett tanulmány megjelenése óta eltelt időben több lelőhely vált ismertté, amelyek újabb információkkal szolgáltak a kutatás számára.1 2 Célom volt e települések topográfiai bemutatása, az előkerült leletanyag kulturális besorolása. A térbeli keretet az említett Felső-Tisza-vidéknek a mai Borsod-Abaúj- Zemplén megye területére eső része, valamint a megye egésze szolgáltatta, mely ugyan egy mesterséges határvonal, de változatos domborzati viszonyai lehetőséget adhatnak a késő neolitikus közösségek települési szokásainak felvázolására. A kronológiai keretet a középső neolitikum végétől (tiszadobi csoport, bükki 1 Kalicz N. munkája során a Hernád és Bodrog völgyének kulturális jellegzetességeit vizsgálta, jelen esetben ez utóbbi régióról nem ejtek szót. 2 Kovács Katalin A tiszai kultúra településtörténetének, belső kronológiájának és kapcsolatrendszereinek vizsgálata Lszakkelet-Magyarországon című doktori értekezésében ismertetett közöleden lelőhelyeket Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéről, melyek a szakdolgozatom lelőhelykataszterében is szerepelnek. A Hernád-völgyi lelőhelyek feldolgozása viszont nem volt kutatása témája (Kovács 2013b). Jelen tanulmányban a szerző kérésre a disszertáció tábláin szereplő leletanyagra nem, csak az azokra vonatkozó leírásokra, következtetésekre hivatkozom. kultúra, AVK IV.) a kora rézkor elejéig tartó időszak képezi, melyet a dél-alföldi tellek radiokarbon koradatai alapján kb. 5100 cal BC és 4500/4400 cal BC közé helyezhetünk (Hertelendi et al. 1998, 664). Öcsöd- Kováshalom C14-es mintáinak újraértékelése során azonban kiderült, hogy a lelőhely kezdete, s így a Tisza I. fázis az 5200 és 4980 BC (95,4%) közti időintervallumot öleli fel (Raczky 2009,103). Kora rézkori kontextusból származó adatok néhány késő neolitikus teli fiatalabb rétegeivel is egykorúak (Yerkes et al. 2009, 1086—1088). A neolitikum ezen időszakának kezdetét illetően azonban regionális különbségek vannak, a vizsgált területen a tiszai kultúra a koraklasszikus fázisában (Tisza I/II) jelentkezett (Kalicz 1994, 264, 266). Abszolút adatokkal legközelebb Polgár- Csőszhalomról rendelkezünk. A teli rétegsora alapján annak I. fázisa 4934—4730 cal BC (68,2%), II. fázisa 4837-4716 cal BC (68,2%), III. fázisa 4789-4543 cal BC (68,2%) közé tehető. Míg a horizontális település élete 4778M554 cal BC (68,2%) vagy 4901-4706 cal BC (68,2%) dátumok közé mutat (Raczky—Anders 2010, 368-373). A kutatásom magját egy a késő neolitikus lelőhelyeket magába foglaló adatbázis szolgáltatta, melynek összeállítása elsőként az adattári dokumentumok gyűjtésével (Herman Ottó Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattára), a leltárkönyvi bejegyzések (Herman Ottó Múzeum), valamint a vonatkozó szakirodalom áttekintésével történt. Ennek során a Régészeti Fületek, a Régészeti Kutatások Magyarországon
