A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Régészet - Csengeri Piroska: Újabb középső neolitikus arcos edények Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Újabb középső neolitikus arcos edények Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

47

15. Fancsal-Fő út 49—50. (8. kép 3\ felszíni lelet; HÓM, lel tározatlan anyag). Félgömb alakú finomkerámia tálból származó, iszapolt, homokos anyagú, sötétszürke színű, feltehetően barna bevonattal ellátott, simított felületű, közepes falvastagságú — vékonyfalú, lekerekített peremű, majd kissé vízszintesre nyomkodott peremtöredék. Csak az arc részlete figyelhető meg rajta. Méret: 4,9 cm x 6,2 cm, Szá: nem rekonstruálható, V: 0,7—0,4 cm.

Az arc jobb oldali széle maradt meg a szimbolikus jel szimmetrikus jelrészével, melyet 5—6 ritkásan bekarcolt vonalból hoztak létre. Az arcot oldalról kettős téglalapsort imitáló, két-két ferde, párhuzamos vonalszakasz, illetve az ezt kívülről kísérő 5 ferde, párhuzamos, ritkásan bekarcolt vonal keretezi. Az egész arcábrázolás perem alatti díszítésként jelenik meg, melyet alulról és felülről is két-két párhuzamos, vízszintes vonal zár mezőbe. Az arc feletti részen, közvedenül a perem alatt függőleges, rövid bevagdalások futnak.

16. Felsővadász-Várdomb (8. kép 1; XIII. szelvény, 3. ásónyom; HÓM, leltározadan anyag). Feltehetően gömbszelet alakú tálból származó, vékonyfalú, finom, iszapolt, homokos anyagú, sötétszürkére égetett, simított, belül fényezett felületű, lekerekített, de kissé vízszintesre nyomkodott peremű töredék. Perem alatti díszítése fordított „S”-ek sorából áll, melyek 3—3 párhuzamosan futó vonalkából épülnek fel. A töredéken csak az arc részlete figyelhető meg. Méret: 5 cm x 4,2 cm, Szá: kb. 20 cm, V: 0,4—0,3 cm.

Az arcból annak jobb oldali része maradt fenn a szimbolikus jel szimmetrikus jelrészével, melyet itt sűrűn egymás mellé karcolt, vékony vonalakból alakítottak ki (7—10—14 vonal). A jelrész fordított U-alakú, esetleg fekvő V-formájú. Ehhez kapcsolódik a középső, aszimmetrikus, sarló alakú jelrész, mely kettéágazó, és 6 vonalból hozták létre. Az arcon nem ábrázolták a szemeket és az orrot. Feltehetően az arc jobb oldali keretezéséből származik a sűrű, fekvő V-alakú díszítés. Az arcot felülről 1—3 finom hullámvonal választja el a perem alatti díszítéstől.

17. Hejőkürt-LIDL logisztikai központ (9. kép 2; s376 agyagkitermelő DK-i vége; HÓM leltározatlan anyag). Feltehetően hengeres nyakú, gömbös testű, nagj^obb méretű házi edényből származó hengeres álkiöntőcső, mely fordított háromszög alakú emberfejben végződik. Anyaga pelyvás, homokos, világosszürkére égetett, felületén világosbarna-vörösesbarna, kopott bevonattal. A kiöntőcsövön két durván bekarcolt vonal fut körbe, egymástól nagyobb távolságban. A darab kiképzése és díszítése szinte teljesen megegyezik a 18. sz. hejőkürti töredékével. H: 7,4 cm, átmérő: 3,5 cm x 4,2 cm, arc magassága: 5 cm, legnagyobb szélessége: 4,5 cm.

Az arc fordított háromszög alakú, mindkét felső sarkán átfúrt. A két átfúrást bekarcolt vízszintes vonal köti össze, melynek közepénél három ferde, párhuzamos, alul

összekötött vonalszakaszból álló díszítés látható. Ez a sarló alakú szimbolikus jel leegyszerűsített ábrázolása lehet. Mindkét lyuk két oldalán egy-egy függőleges vonalszakasz fut lefelé, melyeket alul egy rövid vonal- szakasz köt össze. Ezek talán a szimbolikus jel szélső, szimmetrikusan elhelyezett jelrészeinek leegyszerűsített ábrázolásai. Az arc jobb felső sarkában a díszítés kevésbé vehető ki, mint a bal oldalon. Az arc alsó sarkában T-alakú szájábrázolás, a bekarcolásokban fekete, illetve fehér festék nyoma.

18. Hejőkürt-LIDL logisztikai központ (9. kép 1; s662 szarmata gödör; HÓM leltározatlan anyag). Feltehetően hengeres nyakú, gömbös testű, nagyobb méretű házi edényből származó hengeres álkiöntőcső, mely fordított háromszög alakú emberfejben végződik. Anyaga pelyvás, homokos, szürke, keményre égetett, felületén világosbarna, fényezett felületű bevonattal. A kiöntőcsövön két durván, mélyen bekarcolt vonal fut körbe, egymástól nagyobb távolságban. A darab kiképzése és díszítése szinte teljesen megegyezik a 17. sz. hejőkürti töredékével. H: 5,9 cm, átmérő: 3,5 cm x 4 cm, arc magassága: 4,4 cm, legnagyobb szélessége: 4,5 cm.

Az arc fordított háromszög alakú, mindkét felső sarkán átfúrt. A két átfúrást mélyen bekarcolt vízszintes vonal köti össze, melynek közepénél három ferde, párhuzamos, alul összekötött vonalszakaszból álló díszítés látható. Ez a sarló alakú szimbolikus jel leegyszerűsített ábrázolása lehet. Mindkét lyuk két oldalán egy-egy függőleges vonalszakasz, melyeket alul egy rövid vonal- szakasz köt össze. Ezek talán a szimbolikus jel szélső, szimmetrikusan elhelyezett jelrészeinek leegyszerűsített ábrázolásai. Az arc alsó sarkában T-alakú száj ábrázolás.

19. Hernádszentandrás-Csárda (7. kép 2\ felszíni lelet; HÓM, leltározatlan anyag). Me^ő^ombori típusú, de annál nagyobb méretű, kissé kihajló nyakú tárolóedényből származó, durva, pelyvás és homokos anyagú, sötétszürke maggal rendelkező, kívül narancsszínűre, belül barnára égett, bevonatos, közepes falvastagságú — vastag falú, egyenesen levágott peremtöredék. Csak az arc részlete figyelhető meg rajta. Méret: 5,2 cm x 6,5 cm, Szá: 24 cm, V: 0,9—1 cm.

Az arc bal oldali széle maradt fenn, mely alapján megállapítható, hogy fordított háromszög alakú volt, és plasztikusan kiemelkedett az edény síkjából. Az arcot kiemelkedő borda keretezi. Az arc szélén a szimbolikus jel fordított U-alakú, szimmetrikus jelrészét 3 ritkásan bekarcolt vonalból alakították ki. Az arc bal felső sarkában átfúrás (valójában csak imitáció). Az arcot téglalapok helyett két vagy három ferde, párhuzamosan bekarcolt vonal kíséri.

20. Mezőkeresztes-Cet-halom (M3-10. lelőhely; 8. kép 2; VIII. kutatóárok, 10—20 m között, 0—80 cm közti mélységből; HÓM, leltározatlan anyag). Félgömb alakú tálból