A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Közlemények az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára - Nagy Gábor: Halmay Béla miskolci polgármester háborús levelei
Halmay Béla miskolci polgármester háborús levelei 471 Przemysl közelében az első felmentő hadosztályok: a III. Hadtesthez (3. Hadsereg) tartozó 28. és 44. hadosztály, s híre jött, hogy a 2. Hadsereg Dobromil felé közeledik. A vár felszabadult. Október 11-én Őfelségétől távirati köszönet érkezett a várparancsnoksághoz: „Przemysl bátor őrségének, mely ay erős ellenséges támadásokat visszaverte és derék hadseregeimnek, melyek a nagyon kedvezőtlen időjárás dacára hősiesen előnyomulva az ellenséget visszavetették és Prysmyslt felmentették, legmelegebb köszpnetemet és benső üdvözletemet küldöm. Ferenc József s.k. ” (Geőcze 1922, 55.) A november rossz híreket hozott. „Hindenburg tábornoknak a túlerő elöl vissza kellett vonulnia és ezáltal hadseregeink állása San mentén tarthatatlanná vált. Általános visszavonulást rendeltek el, még nem tudja senki meddig, hová. A 23. hadosztály ismét a várba kerül, mint főtartalék. Az első naptól kezdve sejtettük, hogy a hadsereg hónapokig nem lesz képes ismét előrejönni, a várban pedig ez alatt elfogy az élelmikészlet. A várak sorsa az, hogy elessenek. Przemysl sem lesz kivétel. ” (Gi .óc/.e 1922, 66—67.) PRZEMYSL MÁSODIK KÖRÜLZÁRÁSA / 914. november 7. — 1915■ március 22. 1914-ben Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök négy támadó hadjáratot valósított meg Galíciában. Augusztusban és szeptemberben az orosz főerők megállítását vagy megsemmisítését tűzte ki célul. Ez az első hadjárat Kelet-Galíciában vereséggel végződött Lembergnél. Ez felbátorította az oroszokat, hogy megfontoljanak egy Berlin elleni támadást Breslaun (Wroclaw) keresztül, és ellenállhatatlan erővel megkövetelte a másik három osztrák—magyar offenzíva szükségességét. A szomorú eredmény, hogy legjobb erőink vesztek el Galíciában. Veszteségünk 322 000 fő és 216 ágyú. Az orosz főparancsnokság most már indulhatott Berlin ellen. Conrad és Hindenburg közös terve szerint együttes támadást irányzott elő a Berlin ellen támadni feltételezett orosz erők ellen. De az oroszok elkerülték a csapdát. A hadjárat végül osztrák—magyar vereséggel végződött Ivangorodnál, és arra kényszerültünk, hogy visszavonuljunk Krakkó felé, és részben a Kárpátok mögé. Másrészt a hadjárat leleplezte az orosz támadási szándékot Breslaun át Berlin ellen (Julier 1933, 10). A hadi helyzet válsága november elején érte el a csúcspontját: a Berlin ellen feltételezett orosz támadás valósággá vált. Bruszilov tábornok visszaemlékezése szerint: ,rAz ellenség hátrált a San folyó bal partjára, hogy újra rendezze sorait a nehéz harcok után és jelentős helyőrséget hagyott vissza Przemysl erődjében. Az volt a véleményem, hogy nem szabad hagyni, hogy az ellenség megerősödjön. Nyomás alatt kell tartani és teljesen megsemmisíteni és Przemyslnél csak egy erős figyelő hadtestet kel hagyni. ” (Bruszilov 1986,100.) TÉLI CSATÁK A KÁRPÁTOKBAN - ELSŐ KÍSÉRLET PRZEMYSL LELSZABADÍTÁSÁRA 1915. január 2. — február 15. A limanovai csata (1914. december 8—12.) után Conrad abban reménykedett, hogy az oroszok energikus üldözése után vissza lehet őket szorítani a Visztula-San vonal mögé, és Przemysl felszabadítható. Conrad segítségül kapott három német hadosztályt, és hasonló nagyságú osztrák-magyar erőt hozzáadva létrehozták a Német Déli Hadsereget Linsingen német tábornok parancsnoksága alatt, Munkács—Ungvár térségében. Conrad arra alapozta tervét, hogy Boroevic harmadik hadseregével szemben a Duklai-hágón túl Baligrodig zárt orosz front van, ezen túl az Uzsoki-há- góig erős orosz csapatok helyezkednek el, ettől délre csak gyengébb orosz erő található. A tervnek voltak gyenge pontjai: annak a hadseregnek, amely legjobb erőit már a korábbi offenzívák- ban elhasználta, ötödik offenzívába kellett kezdenie, nehéz téli körülmények között, magas hóval borított hegyi terepen, amely alkalmatlan a tömeges hadviselésre. A hadtörténelem nem ismert eddig ilyen téli hadjáratot. A hadsereg ereje messze volt attól, amit 1914 augusztusában mutatott. Az állomány többször „elfogyott” és többször újra fel kellett tölteni. A körülményeket nehezítette, hogy az oroszok jó védelmi pontokat találhattak a magas hegyekben. A gyalogság nem számíthatott a tüzérségre és hadtápra, mert azok nem tudtak közlekedni a havas, jeges, síkos hegyi utakon (ha voltak egyáltalán utak). A Baligrod helységen keresztül tervezett támadás az oroszokat érzékeny pontjukon érhette volna és ez volt a legrövidebb, de egyben a legnehezebb út Przemysl felé. A támadás nem lepte meg az oroszokat. Ivanov december közepén — miután a Boroevic-hadsereg visszavonulásával végződött Dunajec—Biala közötti offenzíva — némi pihenő után elhatározta, hogy betör a magyar Alföldre. Utasította Bruszilov tábornokot, hogy január vége felé támadjon Kassa és Csap felé. Támadásunk összeütközött a támadásra kész orosz csapatokkal.1 Január közepére mindkét oldalon elhatározták a támadást és január 20-án megkezdődött az első kísérletünk Przemysl felszabadítására. 1915. január 22—26 között a Szurmay altábornagy által vezetett hadtest 1 Julii ír 1933. 3. fejezet 2. rész 3. www.bibl.u_szeged.hu/bibl. mil/wwl/julier/3 2.htm/ (letöltés: 2014. április 1.)
