A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Tanulmányok a Herman Ottó emlékév tiszteletére - Sánta Gábor: Mennyire ismerték egymást? Vásárhelyi István és Fekete István
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve Lili (2014), 447—452. MENNYIRE ISMERTÉK EGYMÁST? Vásárhelyi István és Fekete István Sánta Gábor Szegedi Tudományegyetem JGYPK Tanítóképző Intézet, Szeged Absztrakt: A Lutra című vidraregénnyel indult újra Fekete István szépirodalmi pályája. Címszereplője egy pisztrángtelepre is eljut a vándorlása során. A környezetrajz és az emberábrázolás alapján nyilvánvaló, hogy a tavak mintái a Garadna-völgyben találhatók, a halszaporítást irányító tudóst pedig Vásárhelyi Istvánról mintázta meg az író. Ki volt Vásárhelyi István, és hogyan lehetett szereplője a korszak ismert állatregényének? Kulcsszavak: Miskolc-Lillafüred, Garadna-völgy, Lutra, pisztrángtelep, állatregény „Bizonyára sok vadásznak ismerős az Uzsárdi Péter név, hiszen Fekete István népszerű művében, a Lutraban így nevezik a tudóst, a pisztrángtelep vezetőjét, aki elmélázik a csigagyűjteménye darabjain, hogy vajon hány ezer vagy millió éves egy-egy példány. Fekete István így állított emléket a lillafüredi- garadnai pisztrángtelep tudós vezetőjének: Vásárhelyi Istvánnak (1889—1968), aki Herman Ottó biztatására egész életét az állatvilág tanulmányozásának szentelte.”1 Ezzel a felütéssel indul a Nimród centenáriumi pályarajza, melyet a vadászok folyóiratának szerkesztősége azzal a megjegyzéssel bocsátott útjára, hogy „anyagtorlódás miatt kimaradt a múlt évi számainkból ez a megemlékezés, ám úgy érezzük, Vásárhelyi István kiérdemelte, hogy ne feledkezünk el teljesen a 100. születésnapjáról”...1 2 E sajátos felütésű nekrológ ösztönzött arra, hogy áttekintsem, mi állapítható meg az imént említett két nevezetes személyiség viszonyáról. Vásárhelyi István és Fekete István kapcsolatáról még ma sem tudunk semmi közelebbit. Az író négy ismert notesze egyikében sem szerepel Vásárhelyi István neve és lakcíme. Vagyis egyelőre fogalmunk sincs arról, hogy találkoztak-e személyesen, ahogyan azt sem tudjuk, Fekete István pontosan mikor járhatott a Garadna völgyében, Vásárhelyi birodalmában. 1 Zsikai 1990. január 29. 3. 2 Zsikai 1990. január 29. 3. A kiemelés tőleim S. G. A sokat publikáló Vásárhelyi Istvánt lényegében „mindenki” ismerte a halászattal szakszerűen foglalkozók körében, és egy időben Fekete István is közéjük tartozott. 1952 ősze és 1954 ősze között ugyanis a kunszentmártoni szakiskola halászati oktatója volt, és ezalatt magánemberként vagy a tanítványaival megfordulhatott a garadnai pisztrángkeltető állomáson, hogy itt közvetlen gyakorlati ismereteket szerezzen, illetve szerezzenek. A találkozás lehetősége azonban több puszta fel- tételezésnél, ha Fekete István lantra című regényének arra az epizódjára gondolunk, amikor a vándorló vidra egy ivadéknevelő pisztrángtelepre téved. Ennek gondozói aztán mindent megtesznek annak érdekében, hogy a mohó kisragadozó halpusztítását megakadályozzák. A környezetrajz és a halgazdaság működésének valósághű ábrázolása alapján egyértelmű, hogy ezek a jelenetek a Garadna-völgyben, a Margit-forrás közelében játszódnak. Talány, hogy az ötvenes évek közepén miért éppen a vidrára esett az ismét aktivizálódó Fekete István témaválasztása. Halászati szakkönyve anyagának összeállításakor terelődhetett rá a figyelme, és minden bizonnyal ugyanaz történt, ami a Kele esetében: saját mintáját követte. A gólyaregényhez hasonlóan ugyanis a vidráról írtnak is a harmincas évek második felében elkészült Csi című kötet, illetve annak egyik kisregénye az előképe. A Lutra cselekménye és szemléletmódja ugyanis a Lukéi idézi. (A tudományos elnevezésből önállósított vidranév egyébként éppen ez idő tájt
