A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Tanulmányok a Herman Ottó emlékév tiszteletére - Bodnár Mónika: Egy igaz barátság története. Herman Ottó és Pósa Lajos, valamint családjaik kapcsolata levelezéseik tükrében
413 Egy igaz barátság története. Herman Ottó és Pósa Lajos... díja nemcsak a fényes, csillogó eredménynek van szánva, hanem szánva van — és szánva kell, hogy legyen — a mélyreható, csendes erkölcsi sikernek és eredménynek is. És ha ez igaz — úgy érzem, hogy igaznak kell lennie — akkor az elismerés pálmája Pósa Hajóst illeti, mert ő teremtette meg nemzete számára a nevelőirodalom legfontosabb r egyben legnehezebb ágát: a gyermekirodaimat. Pósa Hajos volt az aki le tudott sgällani a magyar gyermekhez hogy színmagyarságával megihlesse és fölemelje, hogy ag ő múzsája, mely szeplőtlen és tiszta, melynek sohasem volt egyetlenegy léha szava, apt a bimbóba szökkenő embervirágot homlokon csókolja. Ha ez nem érdem a Nobel-, vagy más díjra, akkor nincs érdem ezen a világon,”6 Két nappal később Móra Ferenc is csatlakozott ehhez a felhíváshoz a Szegedi Napló vezércikkével.7 Mint ahogy február 21-én a Nagyváradban Várady István, a Nyugatban is publikáló ifjú irodalmár,8 akit két évvel később, mindössze 24 évesen, mint ki nem teljesedhetett nagyreményű írót, költőt Tóth Árpád búcsúztatott a Nyugat hasábjain (tóth 1916). De ércnél maradandóbb hírnévről és halhatatlanságról olvashatunk Kosztolányi Dezső Pósára, a gyermekköltőre történő visszaemlékezésében is (Kosztolányi 2004, 207). Herman Ottóról köztudott, hogy micsoda kiterjedt levelezést folytatott. Egyes vélekedések szerint Kazinczy Ferenc után ő volt hazánkban a legnagyobb levelező (Lambrecht 1920, 25). ,yí levélírás Herman életében központi szerepet játszott, óriási segítséget nyújtott egész Európára kiterjedő kapcsolatainak kialakításához és fenntartásáhozhallásának fokozatos romlásával pedig a közvetlen érintkezést, a beszélgetést pótolta számára ’ (Erdődy 1983, 392). Herman Ottó Pósa Lajossal is levelezésben állt, sőt nemcsak ők ketten, hanem mindkettőjük családjának többi tagja is egymással. Erre a levelezésre először Szabadfalvi József hívta fel a figyelmet, amikor közölte a Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentumtárában fellelhető ilyen jellegű dokumentumokat (Szabadfalvi 1976, 1987). Itt összesen 26 levelet őriznek, melyeket Herman Ottó Pósa Lajoshoz, illetve családjához (feleségéhez, leányához) intézett, továbbá 3 olyan levelet, melyeket Herman Ottóné küldött Pósáéknak.9 Ezen túlmenően a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának Kézirattárában elhelyezett Pósa- hagyatékban is található egy levél, melyet Herman Ottóné írt Pósa Lajosnak.10 Az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában is számos ide vonatkozó 6 MTA Könyvtár Kézirattára, Ms 273/82. MTA Könyvtár Kézirattára, Ms 273/79. 8 MTA Könyvtár Kézirattára, Ms 273/81. 9 HÓM HTD 70.42.2; 70.42.4-19; 70.42.21-29; 70.43.1-3. 10 Kt. d. 3045. levelet őriznek a Pósa-hagyaték részeként.11 Témánk szempontjából ugyanilyen jelentős a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában fellelhető Pósa-hagyaték is.12 A Miskolcon őrzött levelek 1897—1914 között íródtak, a Sárospatakon őrzött levél 1905. május 23-i keltezésű. Az MTA-ban és az OSZK-ban őrzött levelek és dokumentumok 1881— 1916 közötd évekből származnak. Nem kizárt, hogy további Herman-Pósa levelek is lappanganak levéltárak, adattárak mélyén, de számomra egyelőre e 114 levél tartalma ismeretes. Ezek közül két levél valójában nem is ide illő, hiszen nem egymás közötti levélváltás. Az egyiket Blaha Lujza írta Herman Ottónénak, de mivel ez is a Pósa-hagyatékból került elő, nem hagytam ki. A másik Margó Ede részvétnyilvánító levelet Pósa Lajos özvegyének. Ez utóbbit maga Pósáné helyezte a Herman Ottóné halálára küldött részvétnyilvánítások mellé, így ezt sem hagytam ki (melléklet 69, 85. doki). Három további dokumentum valójában nem is levél, hanem levélhez mellékelt versek, ily módon tehát a levelek száma 109. Az alábbiakban e levelezésből kirajzolódó, az évek múlásával igaz barátsággá fejlődött kapcsolatot vázolom föl. A Herman és Pósa család kapcsolata kétségkívül Herman Ottó és Pósa Lajos kapcsolatával indult, s minden kétséget kizáróan először kifejezetten politikai színezetű volt. Herman Ottó politikai szerepvállalása köztudott, ezzel a témával többen foglalkoztak, sőt Szabadfalvi József Herman parlamenti képviselőségének külön könyvet szentelt (Szabadfalvi 1996). Pósának a politikában betöltött szerepe az utókor előtt kevésbé ismert. Az ugyan köztudott, hogy a parlamenti képviselőségről éppen Herman Ottó beszélte le, s abból, hogy Kossuth Ferenc is azok között volt, akik rá akarták őt beszélni a mandátumért való küzdelemre — amint ezekről fentebb már volt szó — sejthető, hogy melyik oldalon állt. Természetesen Herman Ottóhoz hasonlóan ő is a 48-as eszméket továbbvivő függedenségi pártot erősítette. Politikai versei is erről tanúskodnak, melyeket — a gyermekversekhez és a nótákhoz hasonlóan — szinte ontott magából. Ám ezek — kevés kivételtől eltekintve — az utókor ítélete szerint nem érték el azt a színvonalat, mint amazok. „Alajd minden nagyobb politikai eseményről írt efféle haragos verseket. A lapok sgívesen közölték, a közönség szívesen olvasta. Népszerűségét még egyel is növelte, de költészete értékét e verseivel nem tette súlyosabbá. [...] azonban a közhangulat emeléséhez 11 Fond 143/...A kutatás időpontjában a jelzett fond még feldolgozás alatt állt. 12 MTA Könyvtár Kézirattára, Ms 273/57-108.
