A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Tanulmányok a Herman Ottó emlékév tiszteletére - Pap József: Herman Ottó és a függetlenségi politika a dualizmus kori Magyarországon

Herman Ottó és a függetlenségi politika a dualizmus kori Magyarországon 409 Az azonban különösnek tekinthető, hogy a témával foglakozó kutatók figyelmét elkerülte az a tény — vagy nem fordítottak rá különös figyelmet —, hogy Herman Ottó nem 1893-ban indult először a miskolci mandá­tumért, hanem ő volt Vadnay Károly kihívója az 1892. január 28-án megtartott rendes választás esetében. Ez az információ pedig nem volt ismeretlen Lambrecht Kálmán előtt sem. Vadnaynak, aki egyébként 1884 óta képviselte a kerületet, csak szoros küzdelemben sike­rült legyőznie Herman Ottót. Csupán 18 szavazattal kapott többet, rá 380 fő, ellenfelére pedig 362 fő sza­vazott.35 így talán nem véleden, hogy a párt 1893-ban is Hermant indította, akinek ekkor 433 főt sikerült mozgósítania, míg szabadelvű ellenfele csupán 399 szavazatot kapott (Szabadfalvi 1977,135). 1896-ban azonban újra elveszítette a rendes vá­lasztást, ezt követően pedig már végleg kimaradt a parlamentből. Az október végi megmérettetésen a miskolci első kerületben indult el, ellenfele Szemere Attila volt. A második kerületben a függetlenségi- eket Mocsárv Lajos képviselte, míg a kormánypárt Lánczy Leót indította. Mindkét esetben a kormány- párti jelölt győzedelmeskedett, méghozzá úgy, hogy jelentős többséggel utasították maguk mögé a vezető ellenzéki politikusokat.36 Herman Ottó még egy alka­lommal próbálkozott a parlamentbe kerüléssel, 1901- ben elfogadta a dárdai kerület jelölését. Az október 2-i választáson ugyan második helyezettként bejutott a pótválasztásra, de mivel az ellenfeleinek összesen több szavazata volt, mint a függetlenségi oldalnak, a második fordulóban már nem indult el.37 * * * Herman Ottó politikusi karrierje ezzel gyakorlatilag véget ért, életének hátralévő szakaszát a tudományok­nak szentelte. Egyedi alakja volt ő a magyar politikai életnek, de ez egyben azt is jelentette, hogy nem is tudott beilleszkedni a kor magyar politikai elitjébe. Habitusa, műveltségének irányultsága, politikai esz­méi egyedivé, magányossá tették az országgyűlésen belül. Tudósként indult, politikussá vált, hogy ismét tudós legyen. Kiszorulása a parlamentből nehézsé­geket okozott számára, a választási vereségek mélyen bakterok. 38-41, valamint A miskolci vasutas tisztviselők szavazása. Pesti Hírlap, 1893. július 2. 7. 35 Pesti Hírlap, 1892. január 29. 7; Pester E/oyd, 1892. január 29. 6. 36 Herman Ottó 319 szavazat, Szemere Attila 512 szavazat; Mocsáry Lajos 269 szavazat, Lánczy Leó 430 szavazat. Pester L/ojd, 1896. 10. 31. 2. 37 Pesti Hírlap, 1901. 10. 3. 9; 1901. október 9. 3. érintették személyiségét, de mégis ez nyújtott számára lehetőséget, hogy tudósként maradandóbbat alkot­hasson, az élet értékes éveiben a termékenyebb tudo­mányos munkával foglakozhasson. FORRÁSOK Békésmegyei Közlöny, Békéscsaba Kelet, Kolozsvár Képviselőházi Napló Magyar Polgár, Kolozsvár Szabadelvűpárti naptár. I. (1884) Pesti Hírlap Pester 1 ioyd Szegedi Napló Herman Ottó levelezéséből. Híd LXV1/8—9 (2002) 1052— 1058. Kossuth Lajos levele Herman Ottóhoz. 1875. március 17. Collegno (Baraccone): Kossuth Ferenc (s. a. r.): Kossuth Lajos iratai IX. (1902) Budapest. Digitális kiadás Mikszáth Kálmán; A mai ülés. 1890. március 6. A Herman Ottó lenyíratása. Mikszáth Kálmán összes művei. Akadémiai Kiadó, Budapest. 79. kötet, Cikkek és karco­latok. 1890 Parlamenti karcolatok. 1987. 94-96. Mikszáth Kálmán: A T. Házból (január 18). Mikszáth Kálmán összes művei. Akadémiai Kiadó, Budapest. 74. kötet, Cikkek és karcolatok. 1887 Parlamenti karcola­tok. 1979. 55-58. Mikszáth Kálmán: Herman Ottó és a vasúti bakterok. Akadémiai Kiadó, Budapest. 75. kötet, Cikkek és karco­latok. 1887 Parlamenti karcolatok. 1981. 38—41. IRODALOM CIEGER András 2011 Politikai korrupció a Monarchia Magyarországán 1867—1918. Napvilág Kiadó, Budapest. ERDŐDY Gábor 1984 Herman Ottó és a társadalmi-nemzeti felemelkedés ügye. Akadémiai Kiadó, Budapest. FABRO Hennk-UJ LAKI József (szerk.) 1906 Sturm-féle országgyűlési almanach 1906-1911. Rövid életrajzi adatok az országgyűlés tagjairól. Kókai biz., Budapest. HF.NTALLER Lajos 1886 Politikusaink pongyolában. Tollrajzok a képviselő­házból. Budapest. 1886. HERMAN Ottó 1876 A mérges csók. Természettudományi Közlöny. VIII/ 86. 412 -414. HUSZTI Sándor 1969 A Természetrajzi Füzetek első kötette és Herman Ottó. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve VIII. 7—22. LAMBRECHT Kálmán 1920 Herman Ottó. Az utolsó magyarpolihisztor élete és kora. Budapest. 1933 Herman Ottó. Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom