A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Tanulmányok a Herman Ottó emlékév tiszteletére - Pap József: Herman Ottó és a függetlenségi politika a dualizmus kori Magyarországon
Herman Ottó és a függetlenségi politika a dualizmus kori Magyarországon 407 mert egyre másra gyártotta a magyar szavakat tót szóvá. — Öt is megéljenezték szórványosan.” A tudósítás a függedenségi politikusokat „szélsőbali apostolok”- nak pesti „vándorszereplők”-nek nevezte. Előzetesen jól érzékelte az erőviszonyokat, hiszen a szabadelvűek győzelmét látta valószínűnek.18 Néhány nap múlva azonban arról értesülhettek az olvasók, hogy június 15-én a Tóth Pál által vezetett „szélsőbali párt” megváltoztatta döntését, és Herman Ottó helyett a korábbi képviselőt, Kollár Jánost jelölte újra.19 Ez az epizód azonban nem zavarta meg Herman szarvasi fellépését, ugyanis július 28-án már, mint a párt vezetésének jelöltje vonult be újra a városba. A lap szerkesztője egy későbbi tudósításban számolt be Herman Ottó július 28-i szarvasi látogatásáról. A jelölt tizenhét lovasból és huszonegy kocsiból álló menettel érkezett a városba. Herman Ottót ez alkalommal Mocsáry Lajos kísérte el, akinek szavait idézték is a lapban: „Mocsári is szónokolt s mint mondják a fültanuak egyebek között Így: ítéljétek el az átkos kormányt, ítéljétek el halálra!” meg aztán: „ha 10 évig dúlt volna a legkegyetlenebb háború hazánkban, olyan pusztítást nem vitt volna végbe, mind a minőt e kormány három év alatt tett! Minek aztán természetes viszhangja egy az »egyenlőséget, egyenjogúságot« mindig száján hordozó paraszt ember ajkáról ez volt, »le az urakkal! lám hova milyen hínárba vezetnek minket!« Felvilágosodás! mikor jön el a te országod!”20 A választási gyűlés után bankettet tartottak a „Sas” vendéglő udvarán. A pesti politikusok — „honboldo- gitó apostol”-ok — másnapig maradtak, majd miután Tóth Pál vezetése mellett meglátogatták híveiket, visszatértek a fővárosba. Herman kormánypárti ellenfele egyébként szintén idegennek számított a városban, ugyanis a szabadelvűek szarvasi hívei július 7-én Móricz Pált jelölték képviselőnek.21 Móricz már veterán politikusnak számított, hiszen 1868-tól tagja volt a háznak. Két ciklu18 Választási előjáték. I. Békésmegyei Közlöny. 1878. július 7. 1. 19 Békésmegyei Közlöny, 1878. július 18. 3.; Kollár egyébként 1867 és 1871 között a szarvasi járás főszolgabírója volt, majd ügyvédként dolgozott. 1875-ben próbálkozott a szarvasi mandátum megszerzéséért folyó küzdelemben. Kezdetben ugyan szabadelvű jelölt volt és vetélytársa szintén ebben a pártban indult, ami ékesen bizonyítja a korabeli pártviszonyok kiforradanságát. Kollár időközben átigazolt a függedenségiekhez, és ellenfele visszalépése után végül is megszerezte a mandátumot. Kollár 1878 után ismét egyébként ügyvédként működött és 1902. március 10-én halt meg, életének 79. évében {Békésmegyei Közlöny, 1875. június 13. 2. és 1875. július 8. 3.). 20 Békésmegyei Közlöny, 1878. augusztus 1. 2. 21 Békésmegyei Közöny, 1878. július 11.2. son át képviselete a Bihar megyei bárándi kerületet, majd Udvarhelyszék képviselője lett, 1878-ban pedig a fogarasi és a szarvasi kerületben is őt indította a Szabadelvű Párt. A fúzióig a Balközép Párt vezetőségéhez tartozott, majd a Szabadelvű Párt egyik meghatározó politikusa lett.22 Móricz és Herman augusztus 6-án érkezett meg a városba, ahol a választáson rendkívül szoros eredmény született, hiszen csupán 6 szavazattal kapott többet Móricz Hermannál.23 Herman Ottó tehát nem sokkal ugyan, de lemaradt a szarvasi mandátumról. A következő lehetőség az időközi választáson való mandátumszerzés volt. Erre 1879-ben adódott alkalom, ugyanis a szegedi második kerület — Alsóváros — függetlenségi képviselője, Kállay Ödön 1879. augusztus 5-én meghalt. A függetlenségi párt helyi szervezetében Böröcsök Sándor szappanfőző és lúgkészítő kisiparos javasolták képviselőjelöltnek. Mivel azonban Böröcsököt a párt vezetői nem találták elég előkelőnek ahhoz, hogy a várost a parlamentben képviselje, Simonyi Ernő — a vezető függetlenségi politikus —, szeptember 26-án inkább Herman Ottót ajánlotta a helyi szervezetnek. Herman október 19-én mondta el programbeszédét, a pótválasztást pedig október 26-án tartották. Herman Ottó ellenfele a kormánypárt részéről gróf Károlyi Sándor volt. A választás, az árvíz sújtotta városban, rendkívül kedvezőtlen körülmények között zajlott, így csupán 391 szavazó vett rajta részt a lehetséges 1994-ből. Herman 228 szavazatot kapott, szemben Károlyi 163 szavazatával (Péter 1988, 371; Tóth 1991, 708). Herman Ottó tehát a szarvasi szituációhoz hasonlóan jutott a felkéréshez és ebben az esetben a mandátumhoz. Pártjának budapesti központja indította el a választáson, úgy, hogy a helyi függetlenségiek által javasolt személyt nem fogadták el.24 Herman Ottó 1879-ben tagja lett a magyar ország- gyűlésnek. Szegedi képviselőségéről több alapos tanulmánnyal rendelkezünk — lásd Péter László és Tóth Ede hivatkozott munkáit — így nem is tartom jelen cikk feladatának az országgyűlési szereplés áttekintését, csupán a későbbi választási megmérettetések kevésbé ismert, vagy nem pontosan ismert részleteire térek ki. Az 1879-es időközi választás után két rendes választáson is sikeresen indult Herman Ottó. 1881-ben a kormánypárti támogatással szereplő, de önmagát függetlenségi programot vallónak minősítő Bakay Nándort, korábbi elvbarátját sikerült legyőznie. 22 Ssyabadelvűpárti naptár, I. évfolyam 1884. 121—122. 23 Békésmegyei Közlöny, 1878. augusztus 15. 2. 24 Erről részletesen: Mikszáth Kálmán: Választási mozgalmak IV. Szegedi Napló, 1879. szeptember 28.
